Autista fiatalok hátrányos helyzete a középiskolai továbbtanuláskor

Két batyuval a háton

  • Varga Domokos Péter
  • 2023. december 19.

Belpol

Az autizmus-spektrumzavarral küzdő személyek helyzete sehol nem könnyű, de ez országrészenként, településenként is változhat. Veszprémben például az átlagosnál is nehezebben juthatnak be a képességeiknek megfelelő középiskolába, gimnáziumba.

Mindketten 13 évesek, egyikük IQ-ja 130, másikuké 140 körüli, kitűnő tanulók. Mindkét gyermek az általános iskola 7. osztályába jár, de különböző intézményekbe. Körülményeikkel most még elégedettek, ám abba a gimnáziumba, ahová vágynak, úgy néz ki, egyikük sem kerülhet be. Helyzetükről a két édesanya beszélt lapunknak. Egyikük Brokés Judit, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület vezetője, a másik szülő anonimitást kért.

Sikító frászt kapott

Brokés Judit idősebb gyermekét, aki mára az egyetemet is befejezte, szintén autizmussal diagnosztizálták, igaz, későn, 12 évesen. Judit és férje egy sor problémára csak akkor kapott magyarázatot; akkor értették meg, hogy a fiuk miért viselkedik az átlagtól eltérő módon. A szülők pedagógiai javaslatra már első osztályos korában elvitték gyermeküket pszichológushoz. A szakember, bár észlelt ­autizmusra utaló jeleket, azt mondta, „ez most egy divatos dolog, mindenkire rámondják, hogy autista, akkor is, ha nem az” – a szülők pedig elfogadták ezt a véleményt. Bár a beilleszkedési és egyéb problémák továbbra is fennálltak, évekig önerőből próbáltak megküzdeni a nehézségekkel.

Judit úgy gondolja, éveket vesztettek abból a lehetőségből, hogy megértsék és a számára szükséges módon támogathassák gyermeküket. Fiának a diagnózis elfogadása szintén éveket vett igénybe, s talán a szerencsén is múlott, hogy végül is jól alakult az élete. Ám az alábbi történet nem Judit fiáról, hanem a lányáról szól. Őt már 4 éves korában autizmussal ­diagnosztizálták, de Judit szerint ez csak azért történhetett így, mert a szülőknek volt előzetes tudásuk erről az állapotról, és korán felfigyeltek az árulkodó jelekre. Átlagos esetben ezek akkor válnak szembetűnővé a környezet számára, ha a gyermek közösségbe kerül. Judit lánya például kicsiként szinte menekült a többi gyerek elől. Amit a szülők a fiuknál nem voltak képesek megtenni, azt a korai diagnózisnak köszönhetően a lányuknál igen: fel tudtak készülni – és a környezetüket is fel tudták készíteni – az esetleges nehézségek kezelésére.

Amikor a lánya első osztályos lett, tájékoztatta a pedagógusokat az állapotáról, és megpróbált segítséget nyújtani a sikeres integrációhoz. Szerencséjére ehhez befogadó közeget talált, mivel az iskolának gyógypedagógus végzettséggel is rendelkező igazgatónője volt. ­Judit szakembert hívott, aki beülhetett az órákra és ott figyelhette meg a lányát, majd konzultált a pedagógussal a megoldást igénylő helyzetekről és módszerekről. Emellett meghívott szakemberek tartottak a tantestületnek előadást az autizmusról, a diákoknak pedig szemléletformáló foglalkozásokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.