Interjú

„Pusztító, fergeteges vihar közeleg”

Karagich István pénzügyi tanácsadó a magyar társadalom jövedelmi és vagyoni helyzetéről

Belpol

Magyarországon nagyon erős a vagyonkoncentráció, és a trendek azt mutatják, ezt nem állítja meg semmi. A lakosság jelentős része megélhetési válságként élte meg az inflációt, miközben a be nem fektetett, számlákon és készpénzben heverő vagyonból ezermilliárdok égtek el Karagich István pénzügyi tanácsadó, a Blochamps Capital alapítója szerint.

Magyar Narancs: Szemet szúrt a falon egy Soós Nóra-kép több más kortárs magyar festő képe mellett. Van tudatosság abban, hogy kifejezetten a magyar kortárs művészek képeit választja?

Karagich István: Ez inkább csak igényesség vagy kíváncsiság, egy formai stílus. Ugyanígy van otthon is, meg itt is. Az irodában annyiban talán más, hogy aki idejön, velünk kapcsolatba kerül, annak mások legyenek az első benyomásai, mint a nemzetközi hátterű versenytársaknál. Abban nincs különbség, hogy ugyanolyan mélységű és nívójú anyagokat várnak el tőlünk a bankok, az ügyfeleink. Van olyan hard eleme a munkánknak, amikor vért izzadunk, a műhelymunka, a kutatás – és van egy olyan soft része, az irodai enteriőr vagy maga az ügyfélkezelés, ami például a Covid-járvány végén, az újranyitáskor kiválóan kijött. A nagy tanácsadó cégek a többszörös anyavállalati kontroll miatt nem nagyon rendezhettek találkozókat, nekünk megvolt az a szabadságunk, hogy ezt megtegyük az oltási sor felvétele után. Ez nagyon fontos volt a szakmának. A soft elemek része, hogy kortárs festményt teszek a falra, ezzel a kreativitással, szabadsággal igyekszünk szabadosabb miliőt teremteni.

MN: A Covid után újabb kihívással kellett megküzdeni a gazdaságnak és a lakosságnak, ez pedig az infláció. A lakosság mennyit bukott az irdatlan magas infláción?

KI: A válasz rendkívül komplex. Amikor lakosságról beszélünk, érdemes több részre osztani, legalább négy-öt sávra. A bankok és a pénzügyi szolgáltatók is megteszik ezt, a KSH is decilisekre és kvintilisekre osztja a lakosságot. Fontos, hogy a lakosság mekkora hányadának van egyáltalán módja megtakarítani. Megtakarítás alatt nem azt értem, hogy van pénz a számláján, hanem hogy ezt a pénzt valamilyen befektetési instrumentumban tartja abból a célból, hogy az kamatozzon neki.

A lakosság sajnálatosan nagy hányada erre nem képes. Ez nem a Covid vagy 2021/2022 terhe, hanem az elmúlt harminc évé. A lakosság kisebb hányada pénzügyi megtakarítással már rendelkező, de még mindig alacsony megtakarítási tömeggel bíró réteg, akiket a banki szaknyelv prémium ügyfeleknek nevez. Általában 3 és 30 millió forint közötti megtakarításuk van. A prémium feletti az affluens réteg; ez egy elég szerencsétlen nemzetközi szakszó, de nem nagyon tudtunk jobbat kitalálni. Ez nagyságrendileg Magyarországon a 30 és a 80–100 millió forint közötti megtakarítás felett diszponáló réteget jelenti. Ez a privát banki ügyféli státusz előszobája. Privát banki ügyfél Magyarországon hozzávetőleg a 100 millió forint fölötti pénzügyi vagyonnal lehet valaki, de ahány szolgáltató, annyiféle a belépési küszöb.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.