L. Simon már most kihúzta a gyufát a közgyűjteményi dolgozóknál

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 17.

Belpol

A Nemzeti Múzeum frissen kinevezett igazgatója még csak nem is jelezte, hogy nem megy el a szakszervezet meghívására.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Országos Tanácsa szerette volna, ha a Nemzeti Múzeum élére nem oly rég kinevezett L. Simon László részt vett volna a tanácskozáson, hogy személyesen ismertesse a terveit és elképzeléseit a múzeumi integrációról. Ez azonban nem történt meg a szakszervezet frissen kiadott, a miniszteri biztost megszólító levele szerint.

A múzeumi integráció felelősének még áprilisban nevezte ki L. Simont Kásler Miklós, eszerint az ő feladata megviszgálni a múzeumi intézmények strukturális átalakításának, illetve az új konstrukció kialakításának lehetőségeit.

A KKDSZ azt írja, sajnálattal vették tudomásul, hogy L. Simon László Úr miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum újonnan kinevezett főigazgatója nem tett eleget az OT meghívásának.

"Megértjük, hogy számos teendője mellett a miniszteri biztos és főigazgató úrnak nem volt módja személyesen eljönni. Ugyanakkor fájlaljuk, hogy L. Simon László Úrnak annyi ideje nem volt, hogy többszöri megkeresésünk ellenére az OT-t erről bármilyen módon tájékoztatta volna" - írják.

A levél végén megjegyzik:

"Kinevezését követően a főigazgató úr megköszönte a KKDSZ támogatását is. Reméljük megkeresésünk válasz nélkül hagyása nem azt jelenti, hogy a szakszervezetet az igazgatósága idején nem tekinti partnernek!"

L. Simon László múzeumi kinevezéséről és ennek hátteréről az alábbi cikkünkben olvashat még több részletet:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.