NER-lovagok cégei a rendőrségi építési közbeszerzéseken

Legjobban a stróman falaz

Belpol

Ismert orbánista vállalkozók – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, ifj. Szeivolt István – érdekeltségei tarolnak a rendőrségi közbeszerzéseken. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, de összességében így is több tízmilliárd forint közpénzről van szó.

Szürke, kopottas az Ajkai Rendőrkapitányság épülete: a szocializmus korának modernizmusát magán viselő tömb láthatóan felújításra szorul, évek óta várnak korszerűsítésére a város rendőrei is. A Veszprémi Rendőr-főkapitányság uniós forrásból finanszírozott pályázatot írt ki az ablakok és a födémszigetelés cseréjére. A nyílt tendert idén június végén a VeszprémBer Kft. nyerte el mintegy nettó 150 milliós ajánlatával, vállalva, hogy 240 napon belül végeznek a munkálatokkal.

A tender mögött egy kormánykedvenc vállalkozó sejlik fel. A VeszprémBer tavaly februárig, azaz a rendőségi megbízás idejében is a Garancsi család érdekkörébe tartozott: a korábban zrt. formában működő céget Garancsi Mária, a miniszterelnököt „kötélbarátjának” nevező Garancsi István nővére irányította. A zrt. afféle udvari beszállítóként működött Veszprémben – mint 2020. februári cikkünkben írtunk róla, tíz év alatt 43 önkormányzati megbízást kapott a várostól, és az sem jelentett gondot, ha éppen egy fás-lombos területet kellett letarolni az épülő óvoda kedvéért (lásd: Fától az erdőt, magyarnarancs.hu, 2020. február 4.). Nem csak helyben aktívak: szívesen dolgoznak a rendőrség megbízásából a megyétől távol eső területeken is. 2017-ben ők építették az Érdi Rendőrkapitányság épületét 832 millió forintért. Ennél zsírosabb falat volt a Készenléti Rendőrség nagykanizsai objektuma, amelynek a megvalósítását ugyanabban az évben nettó 2,74 milliárd forintért vállalták. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csak egy mondatban utalt a veszprémi cég nagykanizsai megbízására – egy olyan, 2018-ban publikált, bevásárlócetli hosszúságú listán, amelyen összesen 102 milliárd forint elköltéséről számoltak be szűkszavúan.

A VeszprémBer azonban csak egy azon kormányközelinek számító cégek közül, amelyek megkerülhetetlenné váltak a hatósági beruházásoknál. A Közbeszerzési Értesítőt és a police.hu kifizetési listáit lapozgatva mintha a nyúl ürege nyílna meg előttünk: a sokszorosan elágazó alagútrendszer mélyén ott fénylik Csodaország, ahol több tízmilliárd forint kerül a NER kedvenc vállalkozóihoz. Alább ezt a tekervényes utat igyekszünk bejárni, miközben a teljesség igénye nélkül megmutatjuk a rendőrségi közbeszerzések legnagyobb nyerteseit – és legérdekesebb ügyeit is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.