Lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége? - Gyere cipó, hamm...

Belpol

A közvélemény-kutatók jelenleg a Fidesz támogatottságát 2,4-3,4 millió fő között, míg a szocialistákét 900 ezer és 1,5 millió között mérik a teljes népességben. A számos eltérés mellett abban egyetértenek a különböző intézetek, hogy a Fidesz körülbelül két és félszer több listás szavazatra számíthat, mint az MSZP - a parlamenti mandátumarányokra azonban csak óvatosan lehet következtetni a kutatási eredményekből.
A közvélemény-kutatók jelenleg a Fidesz támogatottságát 2,4-3,4 millió fő között, míg a szocialistákét 900 ezer és 1,5 millió között mérik a teljes népességben. A számos eltérés mellett abban egyetértenek a különböző intézetek, hogy a Fidesz körülbelül két és félszer több listás szavazatra számíthat, mint az MSZP - a parlamenti mandátumarányokra azonban csak óvatosan lehet következtetni a kutatási eredményekből.

Ha a legnagyobb ellenzéki erőnek valóban ilyen elsöprő az előnye, elméletileg az sem kizárt, hogy mind a 176 egyéni választókerületben győzni tud, összmandátumszáma pedig - egyéb feltételek teljesülése mellett - akár a 300-at is megközelítheti; a kétharmados többség ez esetben garantált.

Öt választás tapasztalata, a pártpreferenciák gyors változása, a kampányok meggyőző-mozgósító ereje és nem utolsósorban a mindenkori kormány választás előtti költekezési hajlandósága azonban nem valószínűsít ennyire tiszta helyzetet. Mivel az elmúlt hetekben az esetleges előre hozott választások miatti esélylatolgatások magukkal hozták a Fidesz kétharmados többségével kapcsolatos vágyakat/félelmeket is, érdemes megnézni, milyen - a fentebb említettnél valószínűbb - esetben szerezhet a fő ellenzéki erő az önálló alkotmánymódosításhoz szükséges legalább 258 mandátumot.

Számításaink során - a magyar választási rendszer közismert öszszetettsége okán - több ponton egyszerűsítést kellett végeznünk ahhoz, hogy értelmezhető és viszonylag reális választási eredményeket generáljunk (lásd keretes írásunkat). Bár két különböző megközelítésben is sikerült kétharmados parlamenti többséget modellezni, a sokat támadott magyar választási rendszer fékjei működőképesek: a relatíve győztes erőket általában hozzásegíti a parlamenti többséghez, ugyanakkor, ha egyetlen párt tör kétharmados fölényre, annak a dolgát alaposan megnehezíti.

Első megközelítésben, a rögzített listás modellben a közvélemény-kutatások friss adataiból kiindulva azt vettük alapul, hogy a Fidesz két-két és félszer annyi listás szavazatra számíthat, mint az MSZP, a két nagypárt közti különbség pedig némileg csökken, ha a kisebbek nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Feltételeztük továbbá, hogy a parlamenti pártok száma fordítottan arányos az elvesző szavazatok számával: minél több párt lépi át a küszöböt, annál kevesebb szavazat vész el.

Mindezen megkötéssel is számtalan variáció képzelhető el, a kutatási adatok és a korábbi választások eredményét feldolgozva azonban a Fidesz budapesti támogatottságát 57 százalékon, a 19 megyében pedig 61 százalékon rögzítettük - ez 68 százalékos átlagos részvétel mellett mintegy 3,3 millió Fidesz-szavazatnak felel meg. (A legtöbb kutatás ennél valamivel szűkebbnek mérte ugyan a Fidesz-tábort, de a kétharmados többséghez elengedhetetlen, hogy ez a - március 9-i népszavazáson igennel szavazók létszámával megegyező - tömeg a legnagyobb ellenzéki pártot támogassa.)

E feltételek teljesülése mellett a Fidesznek - kétpárti parlament esetén - 132 egyéni választókerületben kellene nyernie a kétharmados többséghez. Több erőfeszítésre van szükség, ha egy harmadik párt is átlépi a küszöböt: ekkor már 139 egyéni győzelem szükséges ugyanehhez. Ha pedig négy párt jut be a parlamentbe - támogatottságukat 5 százalékon rögzítve -, akkor csak 31 választókerületben maradhatnak alul a Fidesz jelöltjei, különben ugrott a kétharmad.

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a választási rendszer kompenzálja a vesztes egyéni jelöltek pártját, ezért - a választókerületekre is rávetítve az erőteljes Fidesz-fölényt - az egyéni mandátumok kalkulációja során nagyarányú Fidesz-győzelmekkel, és minimális különbségű MSZP-győzelmekkel számoltunk.

A rögzített listás eredmények mellett, ha a szocialista jelöltek legalább 45 helyen győznek - a kisebb pártok teljesítményétől függetlenül -, útját állhatják a Fidesz kétharmados többségének. A 45-ös szám azért is érdekes, mert pontosan 45 olyan választókerület van, ahol az elmúlt három választás során (1998, 2002, 2006) mindig MSZP- vagy SZDSZ-jelölt nyert.

Második megközelítésben, a rögzített egyéni modellben éppen ezért a listás arányok helyett azt rögzítettük, hogy a meggyengült MSZP, ha máshol nem is, de ebben a 45 kerületben legközelebb is győz. Ebben az esetben a Fidesznek alig kellene jobb listás eredményt produkálnia az eddig feltételezettnél - legalábbis kétpárti parlament esetén. Egy harmadik párt megjelenése viszont már azt jelentené, hogy a fővárosban 58,5, azon kívül pedig 64 százalékot is hoznia kell listán, míg négypárti parlamentnél 63, illetve 66 százalékos teljesítményre volna szüksége a Fidesznek a 258 mandátum megszerzéséhez.

Továbbra is 68 százalékos átlagos részvételt feltételezve ez azt jelenti, hogy kétpárti parlamentnél a népszavazáson igennel szavazók táborán túl alig kell újabb szavazók után néznie a Fidesznek a kétharmados többséghez - őket viszont kivétel nélkül mozgósítani kellene. Hárompárti parlamentnél már 3450 000, négypártinál pedig 3580 000 Fidesz-szavazat is szükséges ehhez - ekkora támogatottságot azonban egyik közvélemény-kutató intézet sem mért.

Nem lehet tudni, hogy az MSZP népszerűsége mikor éri el a mélypontot (az elmúlt egy évben sokszor tűnt úgy, hogy nincs lejjebb - mégis volt), és azt sem, hogy a Fidesz támogatottsága meddig fokozható. Az viszont biztos, hogy ha időközi választásokra kerülne is sor, azt erőteljes kampány előzné meg, és a szocialisták mindent elkövetnének, hogy mentsék a menthetőt. Éles választási helyzetben tehát szorosabb eredmény várható, mint amilyet a kutatások jósolnak, és a tárgyalt példák jelzik, hogy a Fidesz kétharmados többségéhez a jelenleg véltnél is nagyobb támogatottságra van szükség. Ennek megakadályozásához az MSZP-nek elég lehet legkitartóbb szavazóinak mozgósítása, illetve az, ha elhozzák a "kötelező" választókerületeket.

Módszertan

Kalkulációnk során különválasztottuk Budapestet a 19 megyétől, mert (1) a többi megyéhez képest jóval több mandátum sorsa dől itt el, (2) a pártok fővárosi támogatottsága az országos preferenciáktól markánsan eltérő, illetve (3) általában Budapesten az országos átlagot 6-7 százalékponttal meghaladó a részvétel (példáinkban 73 százalékos fővárosi és 67 százalékos megyei részvételi aránnyal kalkuláltunk, a népességi arányokkal súlyozva ez 68 százalékot jelent országosan). Nem differenciáltuk viszont a pártok megyei támogatottságát, és a választókerületek eltérő nagyságát sem vettük figyelembe, mivel nem pontos mandátumkalkulációra, csak a kétharmados támogatottság feltételeinek körvonalazására törekedtünk.

kutatásvezető, Political Capital Institute

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.