Lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége? - Gyere cipó, hamm...

Belpol

A közvélemény-kutatók jelenleg a Fidesz támogatottságát 2,4-3,4 millió fő között, míg a szocialistákét 900 ezer és 1,5 millió között mérik a teljes népességben. A számos eltérés mellett abban egyetértenek a különböző intézetek, hogy a Fidesz körülbelül két és félszer több listás szavazatra számíthat, mint az MSZP - a parlamenti mandátumarányokra azonban csak óvatosan lehet következtetni a kutatási eredményekből.
A közvélemény-kutatók jelenleg a Fidesz támogatottságát 2,4-3,4 millió fő között, míg a szocialistákét 900 ezer és 1,5 millió között mérik a teljes népességben. A számos eltérés mellett abban egyetértenek a különböző intézetek, hogy a Fidesz körülbelül két és félszer több listás szavazatra számíthat, mint az MSZP - a parlamenti mandátumarányokra azonban csak óvatosan lehet következtetni a kutatási eredményekből.

Ha a legnagyobb ellenzéki erőnek valóban ilyen elsöprő az előnye, elméletileg az sem kizárt, hogy mind a 176 egyéni választókerületben győzni tud, összmandátumszáma pedig - egyéb feltételek teljesülése mellett - akár a 300-at is megközelítheti; a kétharmados többség ez esetben garantált.

Öt választás tapasztalata, a pártpreferenciák gyors változása, a kampányok meggyőző-mozgósító ereje és nem utolsósorban a mindenkori kormány választás előtti költekezési hajlandósága azonban nem valószínűsít ennyire tiszta helyzetet. Mivel az elmúlt hetekben az esetleges előre hozott választások miatti esélylatolgatások magukkal hozták a Fidesz kétharmados többségével kapcsolatos vágyakat/félelmeket is, érdemes megnézni, milyen - a fentebb említettnél valószínűbb - esetben szerezhet a fő ellenzéki erő az önálló alkotmánymódosításhoz szükséges legalább 258 mandátumot.

Számításaink során - a magyar választási rendszer közismert öszszetettsége okán - több ponton egyszerűsítést kellett végeznünk ahhoz, hogy értelmezhető és viszonylag reális választási eredményeket generáljunk (lásd keretes írásunkat). Bár két különböző megközelítésben is sikerült kétharmados parlamenti többséget modellezni, a sokat támadott magyar választási rendszer fékjei működőképesek: a relatíve győztes erőket általában hozzásegíti a parlamenti többséghez, ugyanakkor, ha egyetlen párt tör kétharmados fölényre, annak a dolgát alaposan megnehezíti.

Első megközelítésben, a rögzített listás modellben a közvélemény-kutatások friss adataiból kiindulva azt vettük alapul, hogy a Fidesz két-két és félszer annyi listás szavazatra számíthat, mint az MSZP, a két nagypárt közti különbség pedig némileg csökken, ha a kisebbek nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Feltételeztük továbbá, hogy a parlamenti pártok száma fordítottan arányos az elvesző szavazatok számával: minél több párt lépi át a küszöböt, annál kevesebb szavazat vész el.

Mindezen megkötéssel is számtalan variáció képzelhető el, a kutatási adatok és a korábbi választások eredményét feldolgozva azonban a Fidesz budapesti támogatottságát 57 százalékon, a 19 megyében pedig 61 százalékon rögzítettük - ez 68 százalékos átlagos részvétel mellett mintegy 3,3 millió Fidesz-szavazatnak felel meg. (A legtöbb kutatás ennél valamivel szűkebbnek mérte ugyan a Fidesz-tábort, de a kétharmados többséghez elengedhetetlen, hogy ez a - március 9-i népszavazáson igennel szavazók létszámával megegyező - tömeg a legnagyobb ellenzéki pártot támogassa.)

E feltételek teljesülése mellett a Fidesznek - kétpárti parlament esetén - 132 egyéni választókerületben kellene nyernie a kétharmados többséghez. Több erőfeszítésre van szükség, ha egy harmadik párt is átlépi a küszöböt: ekkor már 139 egyéni győzelem szükséges ugyanehhez. Ha pedig négy párt jut be a parlamentbe - támogatottságukat 5 százalékon rögzítve -, akkor csak 31 választókerületben maradhatnak alul a Fidesz jelöltjei, különben ugrott a kétharmad.

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a választási rendszer kompenzálja a vesztes egyéni jelöltek pártját, ezért - a választókerületekre is rávetítve az erőteljes Fidesz-fölényt - az egyéni mandátumok kalkulációja során nagyarányú Fidesz-győzelmekkel, és minimális különbségű MSZP-győzelmekkel számoltunk.

A rögzített listás eredmények mellett, ha a szocialista jelöltek legalább 45 helyen győznek - a kisebb pártok teljesítményétől függetlenül -, útját állhatják a Fidesz kétharmados többségének. A 45-ös szám azért is érdekes, mert pontosan 45 olyan választókerület van, ahol az elmúlt három választás során (1998, 2002, 2006) mindig MSZP- vagy SZDSZ-jelölt nyert.

Második megközelítésben, a rögzített egyéni modellben éppen ezért a listás arányok helyett azt rögzítettük, hogy a meggyengült MSZP, ha máshol nem is, de ebben a 45 kerületben legközelebb is győz. Ebben az esetben a Fidesznek alig kellene jobb listás eredményt produkálnia az eddig feltételezettnél - legalábbis kétpárti parlament esetén. Egy harmadik párt megjelenése viszont már azt jelentené, hogy a fővárosban 58,5, azon kívül pedig 64 százalékot is hoznia kell listán, míg négypárti parlamentnél 63, illetve 66 százalékos teljesítményre volna szüksége a Fidesznek a 258 mandátum megszerzéséhez.

Továbbra is 68 százalékos átlagos részvételt feltételezve ez azt jelenti, hogy kétpárti parlamentnél a népszavazáson igennel szavazók táborán túl alig kell újabb szavazók után néznie a Fidesznek a kétharmados többséghez - őket viszont kivétel nélkül mozgósítani kellene. Hárompárti parlamentnél már 3450 000, négypártinál pedig 3580 000 Fidesz-szavazat is szükséges ehhez - ekkora támogatottságot azonban egyik közvélemény-kutató intézet sem mért.

Nem lehet tudni, hogy az MSZP népszerűsége mikor éri el a mélypontot (az elmúlt egy évben sokszor tűnt úgy, hogy nincs lejjebb - mégis volt), és azt sem, hogy a Fidesz támogatottsága meddig fokozható. Az viszont biztos, hogy ha időközi választásokra kerülne is sor, azt erőteljes kampány előzné meg, és a szocialisták mindent elkövetnének, hogy mentsék a menthetőt. Éles választási helyzetben tehát szorosabb eredmény várható, mint amilyet a kutatások jósolnak, és a tárgyalt példák jelzik, hogy a Fidesz kétharmados többségéhez a jelenleg véltnél is nagyobb támogatottságra van szükség. Ennek megakadályozásához az MSZP-nek elég lehet legkitartóbb szavazóinak mozgósítása, illetve az, ha elhozzák a "kötelező" választókerületeket.

Módszertan

Kalkulációnk során különválasztottuk Budapestet a 19 megyétől, mert (1) a többi megyéhez képest jóval több mandátum sorsa dől itt el, (2) a pártok fővárosi támogatottsága az országos preferenciáktól markánsan eltérő, illetve (3) általában Budapesten az országos átlagot 6-7 százalékponttal meghaladó a részvétel (példáinkban 73 százalékos fővárosi és 67 százalékos megyei részvételi aránnyal kalkuláltunk, a népességi arányokkal súlyozva ez 68 százalékot jelent országosan). Nem differenciáltuk viszont a pártok megyei támogatottságát, és a választókerületek eltérő nagyságát sem vettük figyelembe, mivel nem pontos mandátumkalkulációra, csak a kétharmados támogatottság feltételeinek körvonalazására törekedtünk.

kutatásvezető, Political Capital Institute

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.