Újabb káros kormányzati beruházás a Samsung kiszolgálásáért

Levágnak pár kanyart

Belpol

A kormány az M0-s körgyűrűhöz közeli, azzal párhuzamos úttal kötné össze az M2-est és az M3-ast, hogy a gödi Samsung SDI-t könnyebben elérhessék a beszállítói. A beruházás komoly károkat okozna a helyi ökoszisztémában, és lehetetlen helyzetbe hozná a területen működő lovas vállalkozókat.

„Ha megépül az út, akkor el kell innen menni. 500 méterre van az autópálya, és lehet hallani, milyen hangos. Az összekötő úton autópálya szintű forgalom lenne. Nem sok mindent lehetne csinálni” – mondja egy szadai tanyatulajdonos, aki azután kereste meg lapunkat, hogy beszámoltunk az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által tervezett útról, amely az M2-es gyorsforgalmi utat és az M3-as autópályát kötné össze. Lenne egy erről leágazó „lekötőút” is Fót és Mogyoród között. (Lásd: Meg szeretném köszönni…”, magyarnarancs.hu, 2023. július 17.)

2022 márciusában már tudni lehetett, hogy a kivitelezés negatívan befolyásolná a páratlan értékű természetvédelmi területet, a Gödöllői-dombvidéket, beleértve a fóti Somlyó-hegyet és annak élővilágát. A beruházás valójában a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár érdekeit szolgálná, ugyanis az összekötő úton keresztül az üzembe gyorsabb elérhetőséget biztosítana a gödöllői, salgótarjáni és bátorterenyei beszállító cégeknek. A projekt korábban a 301. számú út nevet viselte, mostanra viszont átkeresztelték 214. és 215. számú útra (különválasztották az összekötő és a „lekötő” utakat).

Parázs fórum

Idén májusban közmeghallgatást tartottak, amelyen a kormányhivatal, a minisztérium képviselői, valamint a tervezők is megjelentek. Mint kiderült, a beruházást, amely Natura 2000-es területet érint, nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, magyarán az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk a fejlesztésbe. A helyiek persze ki­akadtak: egy férfi „megköszönte”, hogy tönkreteszik a családja életét, ugyanis a mogyoródi lekötő kettészelné a tanyájukat. De más észrevételek is érkeztek: többen kételyeiket fejez­ték ki az előzetes hatástanulmány kapcsán, ugyanis szerintük a zajterhelés mértékére és a forgalom csökkentésére vonatkozó adatok nem relevánsak, az összekötő út növelné a forgalmat, mivel a szállítmányozóknak egyszerűbb és olcsóbb lenne azon közlekedni.

A Budapest környéki ökoszisztémáért is sokan aggódnak: egy felszólaló szerint olyan értékes környezeti értékek mehetnek tönkre a beruházás miatt, amelyekkel más fővárosok már nem rendelkeznek. A mogyoródi vadásztársaság egyik tagja arra volt kíváncsi, vizsgálták-e a vadállatok gépjárművel való ütközé­sének lehetőségét, és amennyiben igen, úgy terveznek-e vadvédő kerítést építeni. Ha nem, akkor a fejlesztésbe belerokkan a vadásztársaság. Megkérdezte azt is, lesznek-e vadátjárók, máskülönben az állatok nem tudnak vízhez jutni, és akkor komoly vadmozgással kell számolni. Mint látható, több irányból kritizálták a beruházást, ami megzavarta a kivitelezőket: mint elhangzott, bár elindították az eljárást a kijelölt útvonal megvalósítására, de nem tudják biztosan, hogy az ehhez szükséges további tervek is megszületnek, mert az állam mostanában nem bővelkedik forrásokban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.