Révész Máriusz (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki társadalmi munkában a miniszterelnök családpolitikai tanácsadója, még a nyáron letett a munkacsoportjával egy népesedéspolitikai tervet az asztalra. "Összeállítottunk egy csomagot, amelynek a kidolgozásakor nemzetközi példákat is igyekeztünk figyelembe venni. A cél: lebontani a gyerekvállalás előtt tornyosuló akadályokat. Oly mértékben csökken a születések száma, hogy a bevándorlás sem tudja ellensúlyozni, ráadásul e téren is kedvezőtlen folyamatok zajlanak nálunk és a többi kelet-európai országban." (Lásd: "Nagy lesz a baj!", Magyar Narancs, 2012. október 4.)
Hozott anyagból
Révész szerint a jelenlegi támogatási rendszer "bünteti" azokat, akik hamarabb mennek vissza dolgozni, vagy ha túl hamar jön az újabb gyerek. Példának hozza, hogy ha másfél évvel követi egyik gyerek a másikat, az édesanya elveszít egy fél év gyedet és egy év gyest - vagyis a jelenleginél jobb megoldások kellenek. Ezt elősegítendő indítványozta a nyár elején a munkacsoport (amire bólintott a kormány és a két frakció), hogy vezessék be a rugalmas ellátási rendszert. Azaz előre meg kellene határozni, hogy az édesanyát, illetve a gyedet igénybe vevő más személyt a terhességi-gyermekágyi segélyből (tgyás), a gyermekgondozási díjból (gyed) és a gyermekgondozási segélyből (gyes) összesen mekkora járandóság illeti. Ez létező metódus többek között a skandináv országokban, Ausztriában, Csehországban. A javaslattevők két változatot ajánlottak: vagy az anya dönthesse el, mikor, mennyi idő alatt akarja ezt megkapni, s emellett bármikor elmehet dolgozni, vagy ezt a pénzt minden megszületett kisgyermek után harminchat egyenlő részletben, havonta folyósítják. Ez lenne tehát a gyed extra - némileg pontatlan elnevezéssel, mert ez magába foglal több hasonló típusú támogatási formát is.
"Ez az a szakirodalomban gyorsasági prémiumnak nevezett eszköz, amit mi már 2010 őszén letettünk a kormány asztalára, öt pontba foglalt javaslatunk egyikeként. Annak első pontja volt a nők munkaerő-piaci helyzetének javítására egy kormányzati pozíció létrehozása, amely két évvel később megvalósult Szalai Piroska miniszteri biztos kinevezésével. Hogy ő hogyan tölti be ezt a funkciót, azt hagyjuk, egyelőre inkább kormánypropagandát folytat - mondja Ertsey Katalin, az LMP országgyűlési képviselője. - Egy másik pont éppen az volt, hogy nem szabad ilyen hosszasan otthon tartani az anyákat. Ez akkor még nemzet- és családellenes javaslatnak minősült, de hát a valóság előbb-utóbb meggyőzi őket is. Hozzám odajönnek fideszes képviselők, hogy gyerünk, nyomjátok ezt a dolgot, mert az manapság nonszensz, hogy a nők otthon üljenek."
Ez évtől már él a szabály, hogy a gyedről, gyesről visszatérő szülő után két évig nem kell - százezer forint keresetig - a munkáltatónak járulékot fizetnie, a harmadik évben pedig csak ötvenszázalékosat. A munkacsoport differenciálást javasolt, abból kiindulva, hogy nem mindegy, két esztendő után egy vagy, mondjuk, nyolc-tíz év kihagyással három-négy kisgyerek szülőjeként próbál-e visszatérni valaki a munkaerőpiacra - ennek függvényében növelhető lehetne a járulékmentes időszak.
Ruhatárba?
Hogy a három évre járó juttatást mindenképpen megkapnák az anyák, azt helyesli Lendvai Anna, az MSZP szakpolitikusa is. "Annaka feltételeit kell megteremteni, olyan ösztönzőket érdemes alkalmazni,hogyha egy nő akarja, minélelőbb vissza tudjon térni amunkaerőpiacra.Az így működő támogatási rendszerek a legjobbak."Amikor a szocialisták két évre csökkentették alapesetben az anyasági ellátások maximális időtartamát, volt nagy felháborodás a túloldalon. A mai kormánypártok azt hangoztatták, hogy a gyermek megfelelő testi-lelki fejlődése érdekében az a legjobb, ha az anya legalább három évig otthon marad vele. Kormánypártként viszont most ennek az ellenkezőjére sarkallná a nőket a Fidesz-KDNP. Révész Máriusz szerint másról van szó: az egykori szocialista döntés "lényegében egy diktátum volt, hogy az anyának vissza kell mennie dolgozni, mert a harmadik évre nem járt már gyes, ki is vették a rendszerből. Amit mi ajánlunk a kormánynak: dönthessen a család. Aki három évig akar otthon maradni, pont annyi támogatást kapjon, mint aki hamarabb visszamegy dolgozni" - mondta a fideszes képviselő lapunknak.
A Révész-csomag javaslata szerint azoknál is, akik az egyetemi éveik alatt vagy közvetlenül utána vállalnak gyereket, tekintsék ezeket az éveket munkaviszonynak; ezt minimál-, illetve diplomás-minimálbérrel vegyék figyelembe a gyed kiszámításakor. Révész szerint elfogadható karrierpálya az egyetemet végzetteknél, ha valaki csak a tervezett gyerekek születését követően áll munkába: "Ez nem egy preferált megoldás, csak nem büntetjük tovább azokat, akik ezt az utat választják. A családok és az élethelyzeteik rendkívül különbözők. Ez is egy lehetőség, hogy mindenki szabadon dönthessen." Lendvai Anna ezzel kapcsolatban azért megjegyezte: "Vajon milyen eséllyel lehet a végzettség megszerzése után három-négy, esetleg nyolc-kilenc évvel a munkaerőpiacra kilépni, ahol az egyik sűrűn előírt alkalmazási feltétel éppen valamennyi gyakorlati idő?"
Az ellenzéki szakpolitikusok szerint az egyik legnagyobb baj az, hogy nincs elég nappali gyermekellátó hely (bölcsőde, óvoda, családi napközi); ami meg van, az sokak számára megfizethetetlen és nem rugalmas. "Azt kéne végre megérteni, amit a skandinávok csinálnak: ha az anyukának, pontosabban rajta keresztül a bölcsődének, óvodának vagy éppenséggel a családi napközinek, de akár a bébiszitternek is odaadják a normatívát, akkor az anyuka el tud menni dolgozni, és adót fizet. Mivel csak azok után utalják az intézményeknek a támogatást, akiket odavisznek, ezzel nem lehet visszaélni, az állam biztosan jól jár. Ez lenne a hordozható állami támogatás, ami szintén 2010-es javaslatunk" - mondja Ertsey Katalin. Révészék munkaanyaga is tartalmaz ehhez hasonló elképzeléseket, mi több, a Fidesz meglepő módon támogatta az LMP családi napközikre vonatkozó egyik javaslatát. Más kérdés, hogy a költségvetés rendel-e ehhez forrást - erről azonban mostanában nem hallani.
Egyelőre jegeli a koalíció azt az ötletet, hogy - például Szlovákia, Ausztria, Spanyolország tapasztalatai alapján - az első gyerek megszületését kiemelten díjazza az állam, háromszázezer forintra emelve a 64 125 forintos anyasági támogatást. "A nők nem azért szülnek, hogy pénzt kapjanak - jegyzi meg Ertsey Katalin. - Ha a demográfiai adatok javulása attól függne, hogy milyen anyasági támogatások vannak, iszonyatosan sok pénz kéne hozzá: nem is csak átlagos, hanem jó fizetést kellene adni az anyáknak. De a megoldás kulcsa nem a pénz, hanem a munka és a család összehangolása."
Több pénz
Mit lehetne tenni? Felvilágosító kampányokat tartani, mosogató képviselő apukákat mutogatni a tévében? Ertsey Katalin szerint ez "olyan lenne, amilyenek a kormányzat párválasztó táncestjei voltak. A megoldás ennél sokkal egyszerűbb. Az Európai Unió 2010/18-as irányelve azt szorgalmazza, hogy a szülési szabadságból muszáj legyen az apának is kivennie valamennyit, minimum négy hónapból legalább egyet. Nálunk ezt elsinkófálták. Egészen brutális módon számolták ki, hogy ha születik egy gyerek a családba, az apa kap évi öt nap pótszabadságot, s azt nyolc éven belül kell kihasználni. Ha több éven keresztül négy ilyet összeadnak, az már húsz munkanap, nagyjából egy hónap. Ilyen trükkösen gondolták kiváltani a kötelező apai gyest, pedig az épp jól jönne a magyar anyáknak is a szülési szabadság végén munkakeresésre, a gyerek óvodai beszoktatására és így tovább."
Lendvai Anna szintén komoly jelentőséget tulajdonít a családon belüli munkamegosztásnak: "Kutatások támasztják alá, hogy azokban a családokban nagyobb az esélye a második-harmadik gyerek megszületésének, ahol az apa aktív résztvevője a nevelésnek, az otthoni tevékenységeknek. Ez olyan országokban gyakoribb, ahol bevett szokás, hogy az apa is elmegy - a mi elnevezéseinkkel élve - gyedre, gyesre, sőt a gyerek betegsége esetén táppénzre is. Ezt hívják a szülői szabadság nemtelenítésének. Amíg a társadalmi gondolkodás szerint csak az anya a felelős a gyerek neveléséért, addig a munkáltatói, a munkaerő-piaci felfogásban is erősen benne van ez, s így könnyebb is a nőket diszkriminálni."
Az MSZP szakpolitikusa szerint az is probléma, hogy a népesedéspolitikai ajánláscsomag a szülésre koncentrál, az utána következő évekre nemigen, azt ráhagyja a már meglevő támogatási formákra, főként az adókedvezményekre. Az pedig a gazdagokat preferálja: "Az a perverz családi adózás, ami ebben az országban ma van, gyakorlatilag elereszti a hátrányos társadalmi helyzetben levők kezét, s lemond félmillió gyerek megfelelő segítéséről. Ezen tényleg fel tudom húzni magam. A családi pótlék az utóbbi években nem emelkedett, vagyis 20-30 százalékkal csökkent a reálértéke." Révész szerint viszont az az elképzelés - amit a kormány és a frakció is támogatott -, miszerint a gyerekek után fel nem használt adókedvezményt a járulékoknál is lehessen érvényesíteni, nagyon nagy segítség lehet az alacsonyabb jövedelmű családoknak. Ha az Országgyűlés elfogadja ezt, a következő évben összességében 50 milliárd forint marad az alacsonyabb munkajövedelmű családoknál, akiknek a nettó jövedelme három gyerek esetében így havi 20-50 ezer forinttal is nőhet. Másfelől viszont ennyivel kevesebb maradna a költségvetésben - amely összeget valahonnan nyilván pótolni kellene. Nem kérdés, a családok rovására is.
