Magyar foci és pénz: Forrásoldal

  • - vas -
  • 2000. július 27.

Belpol

A futballstadionok rekonstrukciójára szánt 8,3 milliárd forintos Profiliga-kötvények "jelentős részét" a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja lejegyezni idei, mindösszesen 32 milliárd forintos tőkeemeléséből. Pénz tehát lesz a futballreformra, s a Demján Sándor vezette új profi alszövetség végigvitte a bajnoki rendszer átalakítását is. Igaz, a politikai támogatást Orbán Viktor listák elkészültéhez kötötte: tudni akarja a miniszterelnök, kik a futball környéki gyanús vállalkozók.
A futballstadionok rekonstrukciójára szánt 8,3 milliárd forintos Profiliga-kötvények "jelentős részét" a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja lejegyezni idei, mindösszesen 32 milliárd forintos tőkeemeléséből. Pénz tehát lesz a futballreformra, s a Demján Sándor vezette új profi alszövetség végigvitte a bajnoki rendszer átalakítását is. Igaz, a politikai támogatást Orbán Viktor listák elkészültéhez kötötte: tudni akarja a miniszterelnök, kik a futball környéki gyanús vállalkozók.

"Nyilvánvalóvá tettem Demján Sándor előtt, hogy listát kérek a futball körüli gyanús vállalkozásokról. Azokról tehát, akik APEH-, tb-, VPOP- vagy rendőrségi visszaesők" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az M 1 Telesport című műsorában a magyar futball újjáépítését célzó reform kapcsán. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők egyetértettek abban, hogy ilyen lista készítésére a hivatásos alszövetségnek nincsen jogosítványa, s bár a Demján Sándor vezette elnökség a végső soron a költségvetésből származó, a reorganizációra szánt pénzek kihelyezését - nagyon helyesen - a futballvállalkozások átláthatóságának megteremtéséhez kötötte, a listázással még sok bajt hozhatnak a saját fejükre.

A magyar futball átalakításában

ellenérdekelt felek

ugyanis eddig mindig arra hivatkozva fúrtak meg minden változtatási szándékot, hogy a különböző színű politikai támogatottságot élvező reformerek az írott jog határait is túllépő határozottsággal kezdtek a rendrakáshoz. Más kérdés, hogy egyszerre ennyi pénzt soha nem öntött még magyar kormány a labdarúgásba, mint amennyit az Orbán-kabinet készül.

Összességében 21 milliárd forint áll Demján Sándorék rendelkezésére, hogy végigvigyék a kormány által támogatott programjukat. A fenti összegből 8,3 milliárd forint értékben a Profiliga Kft. kötvényt bocsát ki, amelyet az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank lejegyez. Mint Tarnóczy László MFB-szóvivő lapunknak elmondta, most folynak a tárgyalások a majdani hozam mértékéről, ám ezekről részleteket nem árulhat el. Az MFB saját forrásból juttatja a pénzt a focinak, erre a célra külön nem kapott keretet a költségvetéstől; az idei, összességében 32 milliárdos tőkeemelésből kell kigazdálkodnia ezt, az autópálya-fejlesztés és más, magas tőkeigényű beruházások finanszírozása mellett.

Az első lépés

harminchat, többségben állami tulajdonú stadion rekonstrukciója (továbbra sem világos azonban a stadionok későbbi sorsa, a sportminisztérium tulajdonában lévő Sportfólió Kht. megkezdte ugyan a pályák vagyonbecslését; az esetleges privatizációról szóló elképzelések azonban továbbra is homályba vesznek, noha a sportminiszter Deutsch Tamás hivatalba lépésekor több erre utaló kijelentést is tett). Ide tartozik még a csapatok feltőkésítése, a bajnoki rendszer átalakítása. Miután Demján Sándor a régi futballmumust, Bodnár Görgyöt is átmenetileg kispadra ültette, a televíziós közvetítések jogáról is kiderült, hogy komoly értéket képvisel: a kezdeti nyíltsággal ellentétben a félig-meddig zárt kapuk mögött zajló tender győztesei, az M 1, illetve az ősszel sportcsatornát indító UPC kábeltársaság összesen 23,5 millió márkáért (3,2 milliárd forintért) jutott hozzá három évre a magyar meccsek közvetítési jogaihoz, s két év opciót is kaptak. Az már nem került nyilvánosságra, hogy az összegből melyik fél mennyit fizet, annyi azonban tudható, hogy 800 milliót azonnal megkap az MLSZ, majd ezt követően negyedévente kasszíroz a szövetség.

Mindez azt jelenti a hivatásos alszövetség számítási szerint, hogy a csapatok költségvetésének már az idén nem 15, hanem 22 százaléka származik a tévés jogdíjakból. Ehhez jön még az állami pénzből kiépíteni tervezett beléptető rendszerek hozadéka, miszerint a fizető és bliccelő nézők tavalyi kétharmad-egyharmad aránya radikálisan megváltozik. A számítások szerint az 5100 fős átlag nézőszám, illetve a 700 forintos jegyár már gazdaságos működést sejtet.

A legnagyobb kiadás

persze a személyi jellegű kifizetés marad továbbra is, mivel, ahogy Orbán Viktor is utalt rá, a játékosok fizetése messze elrugaszkodott a közgazdaságilag indokolttól. A bajnokság létszámcsökkentése miatt ugyanakkor a profi játékosok több mint egyharmada a közeljövőben munkanélkülivé válik, ami csökkentheti a focisták tavalyi, 6 milliós átlagkeresetét. A csúcsot egyébként egy 22 milliót kasszírozó futballista vállalkozó tartja.

Az összegek és tények napvilágra kerülésével egy időben a kormány azon is munkálkodik, hogy felébressze a polgárokban a futball iránt még jócskán meglévő nosztalgiát, s meleg szavakkal emlékeztetnek minden alkalmas fórumon az iskolai futball, illetve a falusi bajnokságok több tíz éves tradíciójára. A tervek szerint ugyanis újjáélesztik a gyermekfocit, ami a szakértők szerint az egyedüli kivezető út lehet a jelenlegi helyzetből. Persze lehet, hogy nem mindenki gondolja így. A lapzártánk után Bajnokok Ligája-selejtezőt játszó Dunaferr például (amely "hazai" mérkőzését Győrben játssza, mivel pályája talán még magyar bajnoki megrendezésére is alkalmatlan) a horvát Hajduk Split elleni várható sikerét követően már csak egy kört kell hogy haladjon a Bajnokok Ligájába jutáshoz. Ezzel pedig esélye nyílik arra, hogy akár egyetlen szezon alatt összefocizzon egy stadionra való summát.

- vas -

Figyelmébe ajánljuk