„Dávid Ferenc az esetek többségében pozitívan áll ki a munkavállalók érdekei mellett, de ebben a konkrét esetben állításai nem helytállók. Ha megkeresett volna, elmondtam volna neki, hogy mi a helyzet, s reményeim szerint megváltozott volna a véleménye” – mondta lapunknak Kovácsné Sz. Zsuzsanna, a német multi körösladányi üzemében működő Munkás Érdekvédelmi Egyesület vezetője. Kovácsnét az dúlta fel, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) nemrégiben leköszönt főtitkára arról nyilatkozott az elmúlt hetekben, hogy a Békés megyei kisváros – egyébként jelentős kapacitású – üzemében a rabszolgatörvény sem kellett a 68 órás munkahét 2019. január elsejei bevezetéséhez.
Kovácsné felhívta a figyelmet, hogy a munka törvénykönyve 2002 óta teszi lehetővé a munkaidőkeret alkalmazását, és maximum 72 órás heti óraszámot engedélyez – ezzel szemben a Henkelnél legfeljebb 68 óráról van szó, és nemigen fordul elő e keret teljes „kimerítése”.
Az, hogy országos hír lett a körösladányi munkaidő-megállapodásból, s hogy elrettentő példaként emlegetik őket, meglepte a Henkel Magyarország Kft. vezetését. Ezt már Fábián Ágnestől, a német vegyipari multi honi ügyvezető igazgatójától tudtuk meg.
Rugalmasság
Körösladány 4500 lakosú, álmos kisváros a 47-es főút mentén, 40 kilométerre Békéscsabától. A lélekszám, hiába a prosperáló üzem, a munkanélküliség és a népesség elöregedése miatt folyamatosan csökken. A Henkel 1990-ben vert itt hídfőállást, amikor a helyi Metakémia Vegyipari Szövetkezettel közös céget hozott létre. Azóta az üzem, ahol jórészt folyékony mosószert gyártanak, 100 százalékban a német vegyipari óriáskonszern tulajdona. Körösladány meghatározó európai gyártóbázisa a német multinak; szembetűnő is a különbség a modern gyár épületkomplexuma és a leszakadó kisváros között.
„Ennyi fals információt régen hallottam, ráadásul ezek döntő része úgy jelent meg a legkülönbözőbb médiumokban, hogy a másik felet nem hallgatták meg. Akik ránk sütötték, hogy nekünk a heti munkaidőkeret 68 órás felső szabályozásához a rabszolgatörvény sem kellett, azok nincsenek tisztában az idevágó jogszabályokkal, így a szakszervezeti törvényekkel és a munka törvénykönyvével sem” – hangsúlyozta a körösladányi érdekvédelmi vezető.
A Békés megyei gyárban összesen 314 Henkel-alkalmazott dolgozik, közülük 275-en tagjai az érdekvédelmi egyesületnek. Mégis, az üzemben ténylegesen foglalkoztatottaknak ez csak kevesebb mint a fele – a gyártósorok mellett és a csomagolásban dolgozó, döntően szakképzettség nélküli betanított munkások ugyanis az egyik nagy honi munkaerő-közvetítő cég, a Get Work Trend Kft. révén kerülnek ide. Azt már Jáhny Ákostól, a Get Work Trend ügyvezetőjétől tudtuk meg, hogy cége és a Henkel Magyarország Kft. között hosszú távú munkaerő-kölcsönzési együttműködés van. Ennek keretében 250–400 munkavállalót biztosítanak partnerüknek, a foglalkoztatás hossza és a fluktuáció mértéke a termelési igényektől függ. Ennél pontosabb adatokkal az ügyvezető nem szolgált.
A körösladányi érdekvédelmi vezető és a Henkel ügyvezető igazgatója jó fizetésekről és juttatásokról számolt be – főként, ha az e tekintetben az országos összevetésben a sor végén kullogó Békés megye helyzetét vesszük alapul. A gyárban foglalkoztatottak átlagosan nettó 200–300 ezer forintot keresnek, továbbá kapnak 13. és 14. havi fizetést is, amit éves szinten 700 ezer forintos cafeteria egészít ki. Ötévente hűségjutalom, minden évben iskolakezdési támogatás, utóbbi a felsőoktatási intézményekbe járó fiatalok után is igényelhető. Alanyi jogon jár a temetési és a szülési segély, valamint házasságkötéskor pótszabadságot biztosítanak az alkalmazottaknak. A henkelesekre kötnek csoportos baleset- és egészségügyi biztosítást, és a dolgozók minden évben egészségügyi szűrésen vehetnek részt helyben. Ingatlan vásárlása vagy felújítása esetén akár 1 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtanak a dolgozóiknak.
Amikor azt kérdeztük, hogy ugyanabban a munkakörben mekkora a fizetések közötti különbség a körösladányi és mondjuk a düsseldorfi gyárban, kitérő választ kaptunk: „Minden ország másként kezeli a munkaerőpiaci kihívásokat, eltérőek a törvényi szabályozások. Nincsenek összehasonlító adataink, és úgy gondoljuk, a magyar gazdaság versenyképességét éppen a rugalmasság biztosíthatja.”
Kiragadott részlet
A nyilvánosságban az elmúlt hetekben hangoztatott vádról Fábián Ágnes azt mondta: fontos hangsúlyozni, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) 2002 óta lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, azaz munkaidőkeret alkalmazását. Az is lényeges szempont, hogy a Mt. 72 órás maximális munkahetet engedélyez. A helyi érdekképviselet és a vállalat vezetősége között a munkaidőkeret 2003-as bevezetése óta folyamatos az egyeztetés.
A munkaidőkeretre „a gyár flexibilis üzemelése érdekében” van szükség; a folyamatosan változó piaci igényekhez való alkalmazkodásban ez nélkülözhetetlen, és a versenyképességük fontos tényezője. E rugalmasságnak köszönhető, hogy a körösladányi gyár kis termelőüzemből globális kompetencia-központtá válhatott: ma már innovatív technológiákat alkalmaz, nagy komplexitással dolgozik és szinte a világ minden tájára exportálja az itt gyártott termékeket. Az ügyvezető igazgató azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a sokéves gyakorlatnak megfelelően a 2019. január 7-én kezdődő 3 hónapos munkaidőkeretet – a törvényi előírásoknak megfelelően – már 2018. december 10-én kihirdették.
„Az elhangzott bírálatokat visszautasítjuk, mivel a teljes szabályozásból csak egyetlen részletet ragadott ki a sajtó. A munkaidőkeret »történelmi« hátteréről, arról, hogy ez egy több mint másfél évtizede létező, és sok vállalatnál alkalmazott törvényes munkaszervezési eszköz, szó sem esett” – mondta Fábián Ágnes. Megjegyezte, hogy a gyakorlatban a Henkel a munkaidőkeretet a munkavállalók javára korlátozza, számos védelmi pontot beépítve. „Örömünkre szolgálna, ha inkább ez a pozitív gyakorlat kapna publicitást” – szögezte le az ügyvezető.
Az érdekvédelem és a gyárvezetés külön megállapodásban korlátozta a törvény meghatározta maximumot. Ez további kedvezményeket és extra anyagi juttatásokat biztosít a munkavállalóknak. Hetente legfeljebb négyszer lehet 12 órás a munkavégzés, ez alól csak termelésvezetői engedéllyel lehet felfelé eltérni. Havi legalább 1 szabad hétvégét mindenkinek biztosítanak egybefüggő szombattal és vasárnappal, miközben a törvény csak egy vasárnapot ír elő. Emellett nincs „rövidváltás”, azaz két műszak között minimálisan 12 órának kell eltelnie – a törvény csak 8 órát ír elő. Munkaszüneti nap előtt nem lehet éjszakás műszakot elrendelni, fizetnek délutáni pótlékot, miközben a törvény erre nem kötelez. A Henkel-alkalmazottaknak speciális hétvégi pótlék jár a szombaton és vasárnap végzett munkáért – az Mt. erről sem rendelkezik. A vasárnapi túlórapótlék 120 százalék, ellentétben a törvényben szereplő 100-zal.
A kisebb munkaintenzitást igénylő időszakokban, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót a le nem dolgozott órák után is megilleti legalább a személyi alapbér.
Eltérő státuszok
Eltérő válaszokat kaptunk viszont, amikor egy a 24.hu portálhoz eljuttatott dolgozói észrevételre kérdeztünk rá a Henkelnél és a munkaközvetítő cég ügyvezetőjénél. Egy Henkelnél dolgozó munkás a beszámolója szerint három műszakban dolgozik, és a folyamatos „hatnapozás” közben megesik, hogy 12 órát húz le egyfolytában, akár éjszakai műszakban is. Heti minimum 48 órát dolgozik, de például a karácsony előtti héten éjszakás műszakban 56 órát nyomott le. Változó a munkaidő, attól függ, hányan vannak táppénzen, hányan dolgoznak összesen, mert általában emberhiány miatt rendelik el a 12 órázást. A heti egy pihenőnapot megkapják, de havonta csak egy hétvégéjük szabad. Sokan nem is bírják a munkarendet, főleg azok, akiknek gyerekük van.
„A fenti állítások együttesen nem fordulnak elő, és nincsenek összhangban a munkaidőkeret alkalmazásának gyakorlatával, az egyenlőtlen munkaidő-beosztással, ami lehetővé teszi, hogy az említett minimum 48 óra helyett 40 óránál is kevesebbet dolgozzon a munkavállaló alacsonyabb terhelésű munkahéten” – válaszolta Fábián Ágnes. „Előfordulhat ilyen” – mondta vele ellentétben a munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője, Jáhny Ákos. Az adott esetben nem is kérdés, hogy nem Henkel-alkalmazottról, hanem szakképzettséget nem igénylő, a gyártó- vagy csomagolósorok mellett dolgozó kiközvetített betanított munkásról van szó.
„Nem az a cél, hogy minél több órát dolgozzanak a munkavállalók, hanem, hogy a vevői igényeket kielégítve biztosítsuk azt a rugalmasságot a munkaidő-beosztásban, amire a munkaidőkeret lehetőséget ad” – nyomatékosított a helyi érdekvédelmi vezető. Hozzátette, a cégnek jelenleg nem szándéka a törvénymódosításban meghatározott 400 órás túlmunkát kihasználni, s azt 3 éves időkeretben elszámolni.
„A havi átlagos jövedelem nettó 130 és 160 ezer forint között mozog” – válaszolta kérdésünkre Jáhny Ákos, hogy mennyit keresnek a Körösladányba kiközvetített munkavállalók. (Az általunk megkérdezett kiközvetített dolgozók egyike havi nettó 110-120 ezret említett.) A kölcsönzött munkaerő az alapbérén felül kevesebb juttatást kap, mint a Henkel alkalmazásában álló dolgozó. Konkrét kérdésünk ellenére arra nem kaptunk választ, hogy a munkaerő-közvetítő cég mekkora összeget kér a munkavállalóktól szolgáltatási díj címén. Annyit árultak csak el, hogy ebből fedezik a munkavállalók utaztatását, étkeztetését, bérszámfejtését és a toborzás, kiválasztás költségeit. (Az érintett munkások 15 százalékos levonást említettek érdeklődésünkre.) Megtudtuk továbbá, hogy a Henkel körösladányi gyárában a kollektív szerződés hatálya és a munkaidőkeretről létrejött megállapodás nem terjed ki a kölcsönzött munkavállalókra.
Megkerestük a körösladányi polgármestert is, hiszen helyi családok százainak sorsát érinti a Henkel munkaerő-politikája. Kardos Károly azonban azzal hárított, hogy az önkormányzatnak semmi köze a gyárhoz, abban pedig biztos, hogy a munkáltató betartja a vonatkozó törvényeket.
„Sokan kárhoztattak az elmúlt hetekben azért, mert a helyi érdekvédelem a körösladányi Henkel-gyárban már december elején aláírta a megállapodást a munkaadóval. Szeretném leszögezni, hogy ezt az egyezséget a tagságunk jónak látja, támogatja. Másrészt szeretnék arra emlékeztetni, hogy a munka világában a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége, míg az érdekvédelemnek tudomásulvételi joga van, de a munkarend meghatározása kizárólag a munkaadó joga. Mit értünk volna el, ha nem írjuk alá az egyébként általunk is jónak tartott megállapodást?” – összegzett Kovácsné Sz. Zsuzsanna érdekvédelmi vezető.
| A globális játékos Az 1876-ban alapított, düsseldorfi központú Henkel 2017-ben 20 milliárd euró árbevétel mellett 3,5 milliárd euró korrigált üzemi eredményt ért el, és világszerte több mint 53 ezer embert foglalkoztat. A cég 1987-ben az első nemzetközi vállalatok között jelent meg Magyarországon, és három évtized alatt a magyar gazdaság meghatározó szereplőjévé vált. A Henkel Magyarország Kft. 2017-ben elért nettó árbevétele csaknem 85 milliárd forint. Magyarországon közel ezer embert foglalkoztat, és budapesti központja mellett Környén vizes bázisú és elektronikai ragasztóanyagokat, Körösladányban mosó- és háztartási tisztítószereket gyárt. |
