„Ma ugyanaz az ellenségünk, mint 75 évvel ezelőtt, ennek az ellenségnek nem Müller vagy Mayer a családneve, hanem Rothschild, Goldman és Sachs.” E szavakat Matthias Deyda, a német neonáci Die Rechte párt küldöttje mondta a február 8-i Becsület napja megemlékezésen a Városmajorban. Deyda idézett Adolf Hitlertől is, és hangsúlyozta, hogy az 1945. február 11-i budapesti kitörési kísérletben elhunyt „nagyapáink” a fajért, a hitért és a kultúráért szálltak harcba. (Bővebben lásd múlt heti riportunkat: Nemzetközivé lesz, Magyar Narancs, 2020. február 13.)
Azt, hogy a hatóságok sem egészen biztosak benne, hogyan viszonyuljanak e náci beszédhez, jól jelzi: a rendőrség először hármat is megtiltott a Becsület napi rendezvények közül, később a bíróság az egyiket mégis engedélyezte. Ahogyan akadály nélkül gyülekezhetett Miskolcon és vonulhatott a részben romák lakta Sályra a Toroczkai László-féle Mi Hazánk „cigánybűnözést” emlegetve – holott épp a hasonló félelemkeltő, vonulásos erődemonstrációk indokolták 2008-ban a Magyar Gárda feloszlatását.
Kegyeleti céllal
Az európai radikális szélsőjobb szintjén is jegyzett Becsület napi eseményeket tavaly óta a Légió Hungária nevű szervezet rendezi, amely 2018-ban vált ki a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból. December–januárban három magánszemély jelentett be gyűlést február 8-ra a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, részben eltérő helyszínekre. A rendőrség mindhárom rendezvény megtartását megtiltotta, hivatkozva a korábbi Becsület napi rendezvények tapasztalataira. „Az elhangzott beszédek tartalma, a zenei betétek stílusa, a résztvevők megjelenése önmagukban és összességükben is alkalmasak a külső szemlélőben félelemkeltésre, riadalom okozására” – érvelt a BRFK. A rendőrség szerint továbbá számítani lehetett olyan szélsőséges csoportok részvételére, amelyek megjelenése esetén „a rendezvény megtartása a demokrácia lényegéhez tartozó közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt járhat”.
A három bejelentő közül egyedül a városmajori helyszínt megcélzó Nárai Balázs támadta meg a tiltó határozatot, és sikerrel is járt a bíróságon. Nem tudhatjuk, hogy a Fővárosi Törvényszék pontosan milyen érvek alapján írta felül a rendőrségi tiltást, mert a police.hu honlapon csak a tiltó határozatot kell teljes terjedelmében közzétenni, az azt hatályon kívül helyező ítélet indoklását nem. Közleményében a Fővárosi Törvényszék magyarázatként annyit írt, hogy a rendőrség a tiltást megalapozó egyes feltételek alátámasztásával maradt adós.
Elképzelhető, hogy a szervező személye is számított. A másik két elutasított bejelentést Incze Béla, a Légió Hungária elnöke és Papp Tibor Károly tette, utóbbi beazonosítható módon egy tavalyi Becsület napi rendezvényen egyebek mellett „a cionista ármány” ellen kelt ki beszédében. Nárai ellenben tagadta, hogy a rendezvénye azonos lenne a Légió Hungária tervezett felvonulásával, sőt azt is, hogy konkrét történelmi eseményhez kötődne. A rendőrségnek azt mondta, általában szeretne emlékezni az elesett magyar hősökre, kegyeleti céllal. A rendőrség ettől függetlenül feltételezte a szervező légiós kötődését, a bíróságnak azonban ez – úgy tűnik – kevés volt. „Kitrükközhették a rendőrséget, amely nem tudta kellő alapossággal bizonyítani a neonáci kapcsolatot” – mondja Fazekas Tamás ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Bár a bírósági közlemény azt bizonygatta, hogy a tiltó határozat megsemmisítése nem jelenti a rendezvény engedélyezését, a gyakorlatban mégis erről van szó. „Ha a rendőrség előzetesen megtiltja a gyűlést, majd ezt a határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, akkor a törvény szerint vége az eljárásnak, a gyűlést meg lehet tartani úgy, mintha eleve tudomásul vették volna. Ez nem biztos, hogy jó így, lehetne érvelni amellett is, hogy a bíróság bizonyos szempontok előírásával kötelezhesse új eljárásra a rendőrséget” – mondja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi programjának szakértője.
A 2018-as új gyülekezési törvény több új előzetes tiltási okot hozott be, a rendőrség ezek közül most kifejezetten „a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek áldozatai emlékének védelméről” szóló paragrafusra hivatkozott. Ez három feltétel együttes fennállásakor teszi lehetővé a tiltást: ha a gyűlés helyszíne vagy időpontja emlékeztet a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra áldozataira, a bejelentéskor rendelkezésre álló körülményekből következtetni lehet arra, hogy a gyűlés tagadni vagy igazolni fogja ezen rendszerek bűneit, és ezáltal alkalmas lesz a köznyugalom megzavarására. Hegyi Szabolcs szerint ez egy meglehetősen rosszul megfogalmazott jogszabályhely, és szükségtelen is, mert az ilyen gyűléseket az alapján is meg lehetne tiltani, hogy alkalmasak mások jogainak és szabadságának megsértésére, vagy épp bűncselekményre való felhívást valósítanak meg.
A TASZ egyébként a konkrét ügyben a bírósággal értett egyet, Hegyi Szabolcs úgy véli, nem helyes, hogy a rendőrség jövőre vonatkozó és felületesen alátámasztott feltevések alapján tilthat meg egy tüntetést, és azt kell bizonygatnia, hogy a bejelentők „elleplezik” valós szándékaikat. „Ez persze nem jelenti azt, hogy tétlenül kellene nézniük például a nyilvános holokauszttagadást vagy mások megfélemlítését, hiszen ha a gyűlés bűncselekményt valósít meg, a rendőrségnek fel kell oszlatnia” – mondja Hegyi. Szerinte az előzetes tiltás leginkább azért nem jó megoldás, mert egy ilyen helyzetben a neonácik magánterületen, titokban tartanák összejöveteleiket, és az őszinte demokraták sem tudnák nyilvános ellentüntetésen kifejezni, hogy elutasítják a fasizmust.
Az idei „megemlékezés” különösebb botrány nélkül zajlott le a TASZ jogásza szerint, esetleg az indokolhatott (volna) rendőrségi fellépést, hogy egyes résztvevők katonai egyenruhában, fegyverutánzattal jelentek meg, illetve összeszólalkoztak az antifasiszta ellentüntetőkkel. „Az esti kitörés emléktúra nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, sportrendezvényként van bejelentve, és a rendezők arra hivatkoznak, hogy egyes ellenőrző pontokon csak ismeretterjesztő céllal jelennek meg önkényuralmi jelképek. Ez azért megérne egy mélyebb vizsgálódást” – mondja Hegyi Szabolcs. (A BRFK a február 8-i rendezvényekkel összefüggésben csoportos garázdaság miatt indított nyomozást. Eddig három főt hallgattak ki gyanúsítottként, ám az válaszukból nem derül ki, hogy Becsület napi felvonulókról van szó vagy ellentüntetőkről.)
Hunyadi Bulcsú, a Political Capital (PC) elemzője is úgy látja, hogy az idei Becsület napi rendezvényen akkurátusan ügyeltek a törvényekre, effektív uszítás nem volt, „egy felszólaló idézte Hitlert, de a nevét nem említette; lejátszották a német himnuszt is, szöveg nélkül, persze nem nehéz kitalálni, hogy a többség a náci időkben énekelt versszakokat dúdolta”. A PC munkatársa a társadalomra nézve sokkal veszélyesebbnek tartja a megemlékezést követő kitörés emléktúrát, amely mára egy mainstream eseménnyé vált több ezer résztvevővel. „Hagyományőrző sportrendezvényként adják el, miközben a fő üzenete ugyanaz, mint a délutáni neonáci felvonulásnak, nevezetesen hogy Budapest hősei Európát védték a szovjet előretöréstől” – mutat rá Hunyadi Bulcsú. A Becsület napi megemlékezés és a Kitörés 60 emlék- és teljesítménytúra között szervezeti kapcsolat nincs, bár feltételezhető, hogy a délutáni felvonulók közül többen a túrának is nekivágnak. A túrát a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szervezi, e társaság kormányközeli kapcsolatairól nemrég az Átlátszó közölt részletes cikket. Az egylet 900 ezer forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, egyik elnökségi tagjának, Moys Zoltánnak a cége pedig a közmédia fontos beszállítója, az Átlátszó szerint 2011 óta 772 millió forint értékben szerződött az MTVA-val.
Ilyen háttérrel nem csoda, hogy az SS-egyenruhát és a horogkeresztes zászlót az idei programban is felvonultató emléktúrát erősen propagálta a fideszes média is. „A délutáni neonáci megemlékezést ugyan kifejezetten nem támogatták, de legalábbis semlegesen vagy inkább pozitívan számoltak be róla a kormányközeli oldalak, az antifasiszta ellentüntetők pedig egyértelműen negatív felhanggal kerültek be ezekbe a híradásokba” – emlékeztet a PC elemzője. A kormányzati hozzáállást Gulyás Gergely sem tette egyértelművé, sajtótájékoztatóján a miniszter nem válaszolt arra a kérdésre, hősöknek tekinthetők-e a kitörés résztvevői, de annyit azért mondott, minden olyan katonáról indokolt megemlékezni, aki háborúban halt meg.
Félkatonai jelleg
Jelenleg a Légió Hungária a legerősebben paramilitáris jellegű szervezet a magyar szélsőjobboldalon, amely egyértelműen az utcai jelenlétre helyezi a hangsúlyt – mondja Hunyadi Bulcsú. Aktív a Magyar Gárda utódjaként jellemezhető Magyar Önvédelmi Mozgalom is, de ők jobbára 5–10 fős „rendteremtő” erődemonstrációkkal vétetik észre magukat dél-alföldi kistelepüléseken. A Légió Hungária sokkal profibb alakulatnak tűnik, és nemzetközi beágyazottságuk is figyelemre méltó, a Becsület napi megemlékezést az elmúlt években az európai szélsőjobboldal egyik fontos rendezvényévé emelték.
„Ideológiájuk középpontjában az úgynevezett nagy lecserélődéstől való félelem áll, a fehér Európát védelmezik a kívülről fenyegető menekültektől és a belülről támadó kisebbségiektől, illetve a liberális–zsidó összeesküvéstől” – sorolja Hunyadi Bulcsú. Ebből következik, hogy kifejezett céljuk „a nemzeti sovinizmus meghaladása”, keresik a kapcsolatot a szomszédos országok szélsőségeseivel is. A Légió Hungária első, nagyobb figyelmet kiváltó akciójára tavaly október 23-án került sor, akkor körülbelül 50 tagjuk megrongálta a józsefvárosi Auróra szórakozóhelyet és kulturális központot, ahol felgyújtottak egy szivárványos zászlót is. A rendőrség novemberben 9 főt állított elő az ügy miatt, őket rongálással és csoportos garázdasággal – nem pedig a súlyosabban büntetendő gyűlölet-bűncselekménnyel – gyanúsítják.
Érdekesség, hogy egyik tiltó határozatában a rendőrség azt írja, a Légió Hungária félkatonai jellegére „az általuk használt szimbólumokból egyértelműen lehet következtetni”. A Magyar Gárda feloszlatásáról szóló 2008-as ítéletben is többször hivatkozott arra a bíróság, hogy a Gárda „katonai jellege” és egyenruhája hozzájárul a szervezet megfélemlítő hatásához. Hegyi Szabolcs szerint a feloszlatás oka az volt, hogy a kistelepülések cigányok lakta részeire szervezett felvonulások összességében megfélemlítő jellegűek voltak, és foglyul ejtették közönségüket, azaz a települések cigány lakosainak nem volt módjuk arra, hogy kitérjenek a méltóságukat sértő közlések elől. „Egy városmajori rendezvény nyilván nem ez a kategória, az Auróra megrongálása már közelebb lenne ehhez, de azt hiszem, taktikai döntés is lehet az ügyészség részéről, mikor lát elegendő bizonyítékot arra, hogy pert indítson egy radikális szervezet feloszlatásáért” – mondja Hegyi Szabolcs.
A TASZ jogásza szerint az egykori Magyar Gárda-vonulásokkal inkább a Mi Hazánk vasárnapi rendezvénye rokonítható. A Toroczkai-párt előbb a miskolci városháza előtt demonstrált a „cigánybűnözés” ellen, majd a Sály nevű zsákfaluba autóztak, ahol rövid vonulásos tüntetést tartottak. A helyszínváltozást az indokolta, hogy a településen január 29-én egy 21 éves férfi agyonvert egy idős nőt. Hegyi Szabolcs úgy látja, Sályon, ahol vegyesen laknak romák és nem romák, és a fáklyás felvonulást az ott élők házainak közvetlen közelében tartották, sokkal inkább felmerülhetett volna a „foglyul ejtett közönség” érv, a rendőrség mégis kapásból tudomásul vette a szélsőjobboldali gyülekezést. A Helsinki Bizottságot képviselő Fazekas Tamás szerint nem ártana egységesíteni a hatósági gyakorlatot, mert tavaly májusban egy hasonló céllal szervezett törökszentmiklósi tüntetés vonulásos részét megtiltotta a rendőrség a Mi Hazánknak. „Jó érvek szólnak a tiltás mellett, mert a hatalmas költségű rendőri biztosítás ilyen esetekben legfeljebb a fizikai erőszakot tudja megakadályozni, az etnikai feszültségek fellángolását aligha.”
