Mi lesz a budapesti bérlakások jövője?

Belpol

Felújítás, árverés vagy eladás? Öt budapesti kerület készülő bérlakás-politikáját néztük meg.

A tavalyi önkormányzati választások után több olyan belső budapesti kerület is ellenzéki kézbe került, ahol szociális bérlakásokra kifejezetten nagy szükség van. Az új vezetők az elmúlt néhány hónapban szembesültek a lerobbant ingatlanokkal, a szegényellenes lakásrendeletekkel, a rendezetlen nyilvántartásokkal.

E heti lapszámunkban erről olvashat bővebben. Ízelítő!

„Elképesztő, borzalmas” – értékeli tömören Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere, amikor arról kérdezzük, hogy milyen állapotban kapták meg az önkormányzati bérlakásállományt a korábbi fideszes vezetéstől. Ennek mintegy 32 százaléka komfort nélküli, 466 lakás pedig hosszú évek óta lakatlanul áll, mert az ingatlanok állapota nem teszi lehetővé, hogy azt kiadják bárkinek. Az önkormányzat összesen másfél milliárd forintot különített el az idei költségvetésben bérlakások felújítására. Ebből az idén 100 lakás renoválására egymilliárdot költenek, 300 milliót társasházi felújításokra (függőfolyosók, homlokzatok javítása), illetve 200 milliót kémények korszerűsítésére szánnak. Niedermüller Péter elmondta, hogy minden lakás állapotát azonos szintre szeretnék felhozni. „Nem lesz olyan, hogy a szociális bérlakás lepukkantabb, mint az, amelyet piaci áron lehet bérbe venni.” A kerületben továbbá nem terveznek bérlakásokat eladni, bár még fut néhány ügy, amelyet az előző kerületvezetés indított meg.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Habitat for Humanity lakhatási szegénységről szóló 2018-as éves jelentése szerint 2008 és 2016 között általános volt az önkormányzati bérlakásállomány folyamatos visszaszorulása a nagyobb magyarországi városokban. E jelenség a budapesti belső kerületekre fokozottan jellemző volt: jelentős számú elidegenítés történt a VI., VII., VIII. IX. kerületekben. Ferencvárosban például a vizsgált időszakban 5117-ről 3445-re esett a bérlakások száma – és azóta ez a szám tovább csökkent, ma 2926 bérlakással rendelkezik a kerület.

Alapvetően háromféle típusú bérleti díjat szabhat ki az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlanokra: piacit, költségelvűt (a bérlő annyit fizet, amennyibe a lakás fenntartása kerül), illetve szociálist. A bérleti díj megállapítása az önkormányzat lakáspolitikájának függvénye: például a Fidesz által korábban vezetett I. kerületben 15 éve nem hirdettek szociális lakáspályázatot, és akad olyan kerület is, ahol eddig nem alkalmazták a költségelvű lakbért. Az általunk megkérdezett belső budapesti kerületek új vezetése kivétel nélkül változtatásokra készül az eddig hatályban lévő lakásrendeleteken.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Az aktuális lapszámban további részleteket olvashat arról, hogy milyen lakáspolitikára készül a nyolcadik kerület, milyen újításokat fog bevezetni az első kerület, illetve milyen eszközökkel próbálják meg kezelni a rövid távú szálláskiadásokból fakadó problémákat a hetedik és hatodik kerületben. Ezen kívül arról is írunk, hogy milyen parázs vita zajlik a bérlakások eladását illetően a kilencedik kerületben.

A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.