Az ellenzék dilemmái az önkormányzati és az EP-választás előtt

Paripáink dobrokolnak

Belpol

Három hónappal a 2022-es országgyűlési választási győzelmük után a kormánypártok spórolásra hivatkozva bejelentették, hogy 2024-ben egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Ez a példátlan húzás több szempontból is nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket.

Jövőre mindkét választást június 9-én rendezik, ám azok a jelenlegi polgármesterek és önkormányzati képviselők, akik 2024-ben esetleg elbuknak, további négy-négy és fél hónapig a hivatalukban maradhatnak. A 2019 ­októberében szerzett mandátum mindenképpen öt évig él, azt nem lehet lerövidíteni menet közben. Egy ilyen helyzet nagy valószínűséggel hónapokra ellehetetleníti majd az önkormányzati munkát.

Ez is mutatja, hogy ez az intézkedés nem a hangoztatott spórolás miatt született, csak újabb csapdát állít az ellenzéknek. Az EP-választás egy izgalmas erőfelmérő a politikában; a tisztán listás választás miatt elég pontosan kiderül, melyik párt épp hol tart. Ez Magyarországon eddig jellemzően azt jelentette, hogy a Fidesz nyer, miközben az ellenzék végre visszajelzést kap a tényleges állapotáról: 2009-ben például itt vérzett el végleg a rendszerváltó SZDSZ, de az MSZP látványos zsugorodása is nyilvánvalóvá vált; 2019-ben pedig a DK és a Momentum előretörése is az EP-választás nyomán vált egyértelművé.

Az összefogó ellenzéki pártok a 2022-es bukása után bevallottan is ilyen erőfelmérőnek képzelték el a 2024-es EP-választásokat, főleg persze azok, amelyek legalább ellenzéki szinten „nagynak” számítanak. A DK és a Momentum arra gyúr, hogy a hat jelenlegi ellenzéki parlamenti párt különösen rosszul teljesítő részéről a választók mondják ki a végső ítéletet. Igaz, ehhez eltűnésre hajlandó pártok is kellenek, hiszen az LMP a 2019-es 2,18 százalékos eredménye ellenére is simán része lett a három évvel későbbi összefogásnak, és jelenleg a DK segítségének köszönhetően saját parlamenti frakciója is van. A Párbeszédről pedig csak azért nem mondható el hasonló, mert ők soha nem indultak még önállóan választáson; 2019-ben az MSZP-vel közösen is mindössze 6,61 százalékot értek el, hogy aztán pár hónappal később Karácsony Gergely személyében főpolgármestert adjanak Budapestnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.