Az ellenzék dilemmái az önkormányzati és az EP-választás előtt

Paripáink dobrokolnak

Belpol

Három hónappal a 2022-es országgyűlési választási győzelmük után a kormánypártok spórolásra hivatkozva bejelentették, hogy 2024-ben egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Ez a példátlan húzás több szempontból is nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket.

Jövőre mindkét választást június 9-én rendezik, ám azok a jelenlegi polgármesterek és önkormányzati képviselők, akik 2024-ben esetleg elbuknak, további négy-négy és fél hónapig a hivatalukban maradhatnak. A 2019 ­októberében szerzett mandátum mindenképpen öt évig él, azt nem lehet lerövidíteni menet közben. Egy ilyen helyzet nagy valószínűséggel hónapokra ellehetetleníti majd az önkormányzati munkát.

Ez is mutatja, hogy ez az intézkedés nem a hangoztatott spórolás miatt született, csak újabb csapdát állít az ellenzéknek. Az EP-választás egy izgalmas erőfelmérő a politikában; a tisztán listás választás miatt elég pontosan kiderül, melyik párt épp hol tart. Ez Magyarországon eddig jellemzően azt jelentette, hogy a Fidesz nyer, miközben az ellenzék végre visszajelzést kap a tényleges állapotáról: 2009-ben például itt vérzett el végleg a rendszerváltó SZDSZ, de az MSZP látványos zsugorodása is nyilvánvalóvá vált; 2019-ben pedig a DK és a Momentum előretörése is az EP-választás nyomán vált egyértelművé.

Az összefogó ellenzéki pártok a 2022-es bukása után bevallottan is ilyen erőfelmérőnek képzelték el a 2024-es EP-választásokat, főleg persze azok, amelyek legalább ellenzéki szinten „nagynak” számítanak. A DK és a Momentum arra gyúr, hogy a hat jelenlegi ellenzéki parlamenti párt különösen rosszul teljesítő részéről a választók mondják ki a végső ítéletet. Igaz, ehhez eltűnésre hajlandó pártok is kellenek, hiszen az LMP a 2019-es 2,18 százalékos eredménye ellenére is simán része lett a három évvel későbbi összefogásnak, és jelenleg a DK segítségének köszönhetően saját parlamenti frakciója is van. A Párbeszédről pedig csak azért nem mondható el hasonló, mert ők soha nem indultak még önállóan választáson; 2019-ben az MSZP-vel közösen is mindössze 6,61 százalékot értek el, hogy aztán pár hónappal később Karácsony Gergely személyében főpolgármestert adjanak Budapestnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.