Az ellenzék dilemmái az önkormányzati és az EP-választás előtt

Paripáink dobrokolnak

Belpol

Három hónappal a 2022-es országgyűlési választási győzelmük után a kormánypártok spórolásra hivatkozva bejelentették, hogy 2024-ben egyszerre tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Ez a példátlan húzás több szempontból is nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket.

Jövőre mindkét választást június 9-én rendezik, ám azok a jelenlegi polgármesterek és önkormányzati képviselők, akik 2024-ben esetleg elbuknak, további négy-négy és fél hónapig a hivatalukban maradhatnak. A 2019 ­októberében szerzett mandátum mindenképpen öt évig él, azt nem lehet lerövidíteni menet közben. Egy ilyen helyzet nagy valószínűséggel hónapokra ellehetetleníti majd az önkormányzati munkát.

Ez is mutatja, hogy ez az intézkedés nem a hangoztatott spórolás miatt született, csak újabb csapdát állít az ellenzéknek. Az EP-választás egy izgalmas erőfelmérő a politikában; a tisztán listás választás miatt elég pontosan kiderül, melyik párt épp hol tart. Ez Magyarországon eddig jellemzően azt jelentette, hogy a Fidesz nyer, miközben az ellenzék végre visszajelzést kap a tényleges állapotáról: 2009-ben például itt vérzett el végleg a rendszerváltó SZDSZ, de az MSZP látványos zsugorodása is nyilvánvalóvá vált; 2019-ben pedig a DK és a Momentum előretörése is az EP-választás nyomán vált egyértelművé.

Az összefogó ellenzéki pártok a 2022-es bukása után bevallottan is ilyen erőfelmérőnek képzelték el a 2024-es EP-választásokat, főleg persze azok, amelyek legalább ellenzéki szinten „nagynak” számítanak. A DK és a Momentum arra gyúr, hogy a hat jelenlegi ellenzéki parlamenti párt különösen rosszul teljesítő részéről a választók mondják ki a végső ítéletet. Igaz, ehhez eltűnésre hajlandó pártok is kellenek, hiszen az LMP a 2019-es 2,18 százalékos eredménye ellenére is simán része lett a három évvel későbbi összefogásnak, és jelenleg a DK segítségének köszönhetően saját parlamenti frakciója is van. A Párbeszédről pedig csak azért nem mondható el hasonló, mert ők soha nem indultak még önállóan választáson; 2019-ben az MSZP-vel közösen is mindössze 6,61 százalékot értek el, hogy aztán pár hónappal később Karácsony Gergely személyében főpolgármestert adjanak Budapestnek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk