Mindennapi esélyegyenlőtlenség: Mozgáskorlátok

szerző
Horváth Margit,- nyári -
publikálva
1996/31. (08. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Fogyatékosokon általában az emberek négy nagy csoportját értjük: a vakokat, süketeket, rokkantakat (mozgáskorlátozottakat) és az értelmi fogyatékosokat. Összeállításunkban azokkal foglalkozunk, akik legnehezebben jutnak ki közülük az utcára.

1. szabály: A tudatosság növelése

A tagállamok tegyenek lépéseket azért, hogy a társadalom több tudomást szerezzen a fogyatékos emberekről, jogaikról, szükségleteikről, lépéseikről és lehetséges hozzájárulásukról a társadalom életéhez.

(Az Egyesült Nemzetek alapvető szabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyeinek biztosítására)

A próbaper három évig tartott. Hét mozgáskorlátozott 1992-ben beperelt három nagy pénzintézetet, mivel tolókocsijaikkal nem juthattak be a Budapest Bank és az OTP, valamint a Garancia Biztosító épületeinek többségébe. A hetek szerint ez diszkrimináció: a két keskeny betoncsík hiánya személyiségi és emberi jogaikban sérti őket.

Így látja ezt a Legfelsőbb Bíróság is. 1995. július 2-án kelt határozatában ez áll: "Az Alkotmány 70/A paragrafusának (1) bekezdése, illetőleg a Ptk. 8. paragrafusának (81) bekezdése szem előtt tartásával a Ptk. 76. paragrafusa a személyhez fűződő jogok megsértésének minősíti a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetését. (...) a felperes mozgássérültek, kifejezetten erre az okra (fizikai korlátozottságukra - a szerk.) visszavezethetően el vannak zárva annak lehetőségétől, hogy az alperesi intézmények szolgáltatásait igénybe vehessék, melyet (a bíróság) hátrányos megkülönböztetésnek talált."

Magyarország is aláírta az ENSZ 1993 decemberében született huszonkét pontos ajánlását, amely a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének biztosítására született. "Nemcsak, hogy nem tartotta be senki, de egy ideig még mi, az érintettek sem tudtunk róla", mondja Szabó János, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szervezete (MEOSZ) főtitkára. "A Mozgáskorlátozottak Világszervezetében a MEOSZ belépésekor lelkendeztek, hogy milyen szerencse, hogy mi is aláírtuk az ENSZ-szabályokat. Mi meg akkor láttunk először ebből egy angol nyelvű példányt. Saját pénzünkön lefordíttattuk és kinyomtattuk."

A MEOSZ becsült adatai szerint az országban 350 ezer mozgáskorlátozott ember él, negyvenezren közülük önellátásra képtelenek, százezren csak segítséggel képesek élni. A Fővárosi Önkormányzatnak - az országban egyedüliként - 1995 óta van rokkantpolitikai referense. Zalabai Gábor tartja a kapcsolatot a száztizenkilenc, fogyatékosokkal foglalkozó társadalmi szervezettel, felméréseket végez, ajánlásokat tesz az önkormányzat ügyosztályai felé. Hetvenötezerre becsüli a budapesti mozgáskorlátozottak számát.

2. szabály: Egészségügyi ellátás

A tagállamok biztosítsanak hatásos egészségügyi ellátást a fogyatékos emberek számára.

3. szabály: Rehabilitáció

A tagállamok biztosítsanak a fogyatékos emberek számára rehabilitációs szolgáltatásokat, hogy elérjék vagy fenntarthassák önállóságukat és tevékenységük optimális szintjét.

4. szabály: Segítő szolgáltatások

A tagállamok biztosítsák a segítő szolgáltatások fejlesztését és juttatását, beleértve a fogyatékossággal élők segédeszközeit, hogy ezáltal segítsék őket önállósági szintjük növeléséhez a mindennapi életben és jogaik gyakorlásában.

Bán Éva angol szakot végzett bölcsész, egy mozgássérült szervezet magyarországi képviselője. Heine-Medin-kóros. Elmondása szerint a tolókocsi Magyarországon ismeretlen fogalom volt mindaddig, amíg az ő Nyugatra emigrált rokona 1960-ban nem hozott neki egyet. Később ezt másolta le a Gyógyászati Segédeszközök Gyára (akkori nevén Művégtaggyár).

"Egy igazán korszerű tolókocsihoz nehéz hozzájutni, kevesen is tudják megfizetni. Ennek dacára nagyon sok külföldi tolókocsi van az országban, de ezek legnagyobb része karitatív úton került be. Több cég piacbővítési célzattal osztogat még kocsikat, elsősorban gyerekeknek. De a tolókocsin kívül szükségünk lenne számtalan, az életünket megkönnyítő eszközre is: speciális evőeszközökre, kádba beemelő szerkezetre vagy olyasféle eszközökre, amelyekkel fel lehet venni valamit a földről. Mind kevesebb a közgyógyellátási igazolványra térítésmentesen beszerezhető segédeszköz, s a többin is egyre csökken a tb-támogatás." Ha valakinek műlábra van szüksége, akkor, az új rendeletek értelmében, a körülbelül kétszázezer forint tizenöt százalékát saját zsebből kell fizetnie. A tolókocsi lassan már nem tartozik a létfontosságú kompenzációs eszközök közé. Még kevesebb mozgáskorlátozottat láthatunk majd az utcán, s nem azért, mintha csökkenne a számuk.

Bár az orvosi rehabilitáció még mindig európai szintű, de mit sem ér akkor, ha az egészségügyi intézményből kikerülve magára marad a mozgáskorlátozott. Kezdődik újra a testi-lelki leépülés.

A MEOSZ tízmillió forintot (pályázatokon elnyert pénzt) Budapesten arra fordított, hogy eszközök és a szakképzés biztosításával negyven embert az orvosi rehabilitáció után megtanítson az önellátásra. A Fővárosi Önkormányzat hétmillió forint körüli összeggel támogatta a Motiváció Mozgáskorlátozottakat Segítő Alapítványt, hogy az megszervezzen egy személyi segítő szolgálatot. A két program körülbelül száz embert érint egy év alatt. A támogatás hasonló szintje mellett a negyvenezer - önmagát ellátni képtelen ember - aligha részesülhet gyors rehabilitációban.

5. szabály: Hozzáférhetőség

A bármiféle fogyatékossággal élők számára a tagállamoknak akcióprogramokat kell indítaniuk a fizikai környezet hozzáférhetővé tétele érdekében, és intézkedéseket kell hozniuk az információ és a kommunikáció hozzáférhetőségének biztosítására. Bán Éva: "Ebben az országban nagyon keveset törődnek azzal, hogy a középületek megközelíthetők legyenek. Ha elkerülhetetlenné válik, hogy felkeressem őket, akkor meg kell kérnem valakit, hogy tolókocsistul vigyen fel a lépcsőn. Én például egyetlen olyan budapesti színházról tudok, ahova bejuthatunk segítség nélkül is: ez a Vígszínház, ahol nem csak a közlekedést könnyítették meg számunkra, hanem még illemhelyet is építettek. (Tudomásunk szerint az Ódry Színpad is ilyen - a szerk.) Az efféle akciókon szinte könnyekig meg tudunk hatódni. Más színházakba is el tudunk jutni, de csak azért, mert egyetlen lépcsőfok van a bejáratuknál. Tavaly megfigyelőként részt vettünk Barcelonában egy, az európai nagyvárosok polgármesterei számára rendezett konferencián. Az ott elfogadott szándéknyilatkozat szerint az eddigi elvekkel és gyakorlattal ellentétben a mozgássérültek környezetét, illetve a környezet akadálymentesítését nem külön építészeti megoldások alkalmazásával kell megvalósítani, hanem az egészségesek mozgásterével összehangoltan. Ugyanazt az akadálymentes környezetet kell biztosítani egészségesnek és sérültnek egyaránt, például nem mozgólépcsőt, hanem mozgójárdát kell építeni."

Nem csak a közintézmények ajtaja bizonyul sokszor túl keskenynek a mozgáskorlátozottak számára, a lakásokba is nehezen jutnak be. 1984-ben adtak át mozgássérülteknek negyven speciális, belső terében személyre szabottan megépített lakást (kedvező hitelfeltételekkel) Pesthidegkúton. A pozitív diszkrimináció újabb hulláma a nyolcvanas évek végén köszöntött a tolókocsisokra: az akkor épült lakótelepek (a káposztásmegyeri, kaszásdűlői és a Pók utcai) földszinti lakásai a mozgássérültek számára is lakhatóként épültek. Lakótelepek ugyan már nem nőnek ki a földből, van viszont lehetőség önkormányzati földszinti lakások pályázati úton történő elnyerésére. Új lakás vásárlása esetén a MEOSZ 250 ezer forint vissza nem térítendő támogatást ad, akadálymentesítésre 150 ezret. Három alapítványi intézet van épülőben - vagy készült el nemrég -, ahol a mozgássérülteknek nemcsak lakást, de rehabilitációs célú foglalkoztatást is biztosítanak.

Néha szívesen elmerészkednek a sarki közérten túl is: a tömegközlekedés idegtépő perceit a mozgáskorlátozottak könnyűszerrel elkerülhetik, nem nagyon számoltak velük utasként. Jó egy éve a Fővárosi Önkormányzat megszavazott számukra két BKV-buszt, amit a MEOSZ diszpécserközpontján keresztül, korlátozott időtartamban ugyan, de mindössze két vonaljegy áráért vehetnek igénybe a mozgássérültek. A MEOSZ két buszát is használhatják, ezek külföldre is igényelhetők, sőt, előzetes megrendelés után a MÁV is csatolja speciális, lifttel ellátott vagonját a szerelvényhez. A mozgássérültek városon belüli helyváltoztatását könnyíti a fővárosi kerekesszék-, babakocsi- és kerékpárút-építési program is.

Az autós mozgássérültek könnyebben mozognak sorstársaiknál, cserébe viszont nehezen állnak meg. A számukra fenntartott parkolóhelyeket rendre elfoglalják mások, s hiába a KRESZ, "a rendőrség nem partner, nem tartatja be az előírásokat", állítja a MEOSZ-főtitkár és a rokkantpolitikai referens is. Ráadásul a parkoltatás ma már üzlet, hiába van a rokkantaknak ingyenességre jogosító parkolási igazolványa, ha azt a magáncégek nem fogadják el.

6. szabály: Oktatás

Biztosítani kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek oktatása az oktatási rendszer szerves részét képezze.

A legújabb közoktatási törvény nem törekszik sem negatív, sem pozitív diszkriminációra, vagyis nem foglalkozik a mozgáskorlátozottak különálló oktatásra való kényszerítésével, a szülő dönthet, hogy integrált vagy szegregált oktatást kíván gyermekének. Beiskolázás előtt a szülő kérésére a gyermeket megvizsgálja a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, ez javasolja, hogy a gyermek okítására készülő iskola megkapja-e a mozgáskorlátozott diákok előmenetelét szolgáló 40 százalékos rehabilitációs órakeretet (testnevelésóra helyett mozgásnevelés, hidroterápia, logopédia, egyénre szabott sérülésspecifikus eljárások, az iskolai tanulmányok egy adott pontján az integrációra és az önálló életvitelre való felkészítés stb.), illetőleg az ezzel járó többletpénzt, mivel - óvatos becslés szerint is - egy mozgáskorlátozott három egészséges diákra fordított támogatást igényel. Ha azonban a mozgássérültek fogadására is felkészült iskolát - melyet az önkormányzat jelölt ki - a szülő nem találja megfelelőnek, járathatja máshová is gyermekét - a 40 százalékos órakeret így is jár. Ekkor viszont fel kell készülnie arra, hogy az önkormányzat nem akadálymentesítette az iskola területét.

Az általános iskolát elvégző és tanulmányait középiskolában folytatni szándékozó mozgáskorlátozottnak nem könnyű. Csak egy, kizárólag mozgássérültek számára létesített középiskola van, ami a Mozgássérültek Országos Intézetében működik. Ha valaki nem akar szegregált iskolába járni, és előzőleg nyújtott képzésben vett részt (az általános iskolát nem 14, hanem 15-16-17, esetleg a maximális korhatáron, 21 évesen fejezte be), akkor nincs sok lehetősége arra, hogy a középiskolai tananyagot a számára megszokott tempóban sajátítsa el. Ha mégis bekerül, akkor a tananyag mellé megkapja a lépcsők, a szűk ajtók, a számára hasznavehetetlen WC-k labirintusát.

7. szabály: Foglalkoztatás

A tagállamoknak el kell ismerniük azt az elvet, hogy a fogyatékos embereket képessé kell tenni emberi jogaik gyakorlására, különösen a foglalkoztatás terén.

"A foglalkoztatás sok esetben az önrehabilitáció része", mondja Szabó János MEOSZ-főtitkár. Belesulykolták a társadalomba, hogy eltartottnak lenni jó, pedig jobb adófizető állampolgárként, mint 15 ezerből eltartottként élni. Ráadásul egy mozgássérült befizetett adójából megtérül a foglalkoztatásának támogatására fordított pénz.

Rehabilitációs célú vállalatok régebben is voltak, ha nem is sokan. 1995. június 30. előtt ezek a cégek a létminimum összegének több mint háromszorosát kapták meg állami támogatásként (sokan csupán erre a pénzre játszottak), azóta viszont már csak a létminimum közel másfélszerese - száznegyven százalék - jár. Emiatt sok cég elküldte mozgássérült alkalmazottjait, elsősorban a jól és sokat dolgozókat, akiknek fizetése jóval nagyobb volt, mint a csökkentett dotáció. A pár ezer forintért csak papíron foglalkoztatottak maradhattak.

A MEOSZ főtitkára szerint, mivel a mozgáskorlátozottak szervezik meg leginkább önálló létüket, ők rendelkeznek a legtöbb információval is, ezért más fogyatékossági kategóriákba tartozók is gyakran őket keresik meg. A négy nagy fogyatékos érdekvédelmi szervezet tavaly megállapodott abban, hogy nem lobbiznak külön-külön a költségvetési pénzekért, és elérték, hogy tavalyi költségvetési támogatásukat a parlament idén húsz százalékkal megemelte: 293 millió jutott négy szervezetnek.

´93-ban Szigethy György szabad demokrata képviselő egyéni indítványként a parlament elé terjesztett egy, a mozgáskorlátozottak életkörülményeinek javítását célzó, úgynevezett Esélyegyenlőség-kerettörvényt. A tervezetről azóta sem tud senki, vélhetően az előző kormány indítványaival együtt ´94-ben ez is semmissé vált.

A MEOSZ-ban most a jövő évet várják: értesüléseik szerint ekkor választja ki a kormány azt a törvényszöveget, amely a mozgáskorlátozottak - ahogy magukat nevezik: a rokik - életét lesz hivatott gördülékenyebbé tenni.

Horváth Margit

összeállította: Kerényi György

(közreműködött: Nyári Gábor)


Anyagi támogatások

A tizennyolc éves koruk előtt mozgásszervi okból mozgássérültekké vált emberek rokkantsági járadékot igényelhetnek függetlenül attól, hogy dolgoznak-e. A járadékot nyugdíjas korukig kapják, azután rokkantsági nyugdíjra jogosultak. A 18 éves korhatár miatt hiába a sok, magát pár évvel ezelőtt a munkanélküliségtől való félelmében leszázalékoltató, "rokkantosított" ember, ők - a "rendszerváltás rokkantjai" - nem járadékosok.

A mozgáskorlátozottakat megillető közlekedési hozzájárulás elosztási rendszere ´95-ben megváltozott. Az addigi egységesen kapott tizenötezer forint helyett az alaptámogatás díját ötezer forintban maximálták. Ez akkor egészülhet ki hétezerötszáz forinttal, ha a mozgáskorlátozott lakhelyétől távol eső munkahelyre vagy iskolába jár. Ezenkívül további kétezerötszáz forintot kaphat az, aki családfenntartó. A tizenötezer forint tehát összejöhet, de csak ha van munka és van fenntartandó család is hozzá. Hétezerötszáz forint jár abban az esetben, ha a nyugdíjas mozgássérült kiskorú gyermeket nevel: ők nem lehetnek túl sokan. Az új rendszerben - mivel senki sem tudta előre meghatározni, hogy kinek mennyi pénzre lesz szüksége - a minisztérium kétszázmillió forinttal túllépte 3,6 milliárdos keretét. Ennek hatására a költségvetés háromszázhatvanmilliós megtakarítás igényével állt elő, csatolva mellé egy, a jogosultságon is szorító rendeletet, aminek következtében sok rászoruló is közlekedési hozzájárulás nélkül maradt.

1986 óta rendelet írja elő, hogy a közintézményeket és a közműtárgyakat akadálymentessé kell tenni tolókocsik és babakocsik számára is, és a fogyatékosok számára készült információhordozókat is ki kell helyezni. Ez idáig csupán két épület, a Ferihegy 2. és a Főpolgármesteri Hivatal készült ezen szempontok figyelembevételével.

A Társadalombiztosítás (tb) a GYSGY-Rehabilitációs Rt. által gyártott gyógyászati segédeszközök árának nyolcvanöt százalékát állja. Ha a fogyatékos elégedetlen a termékkel - ami gyakran előfordul -, vehet jóval drágább nyugati segédeszközt is, a tb önrésze ebben az esetben is ugyanannyi.

Kétszázötvenezer forintos autóvásárlási hozzájárulást évente másfél ezer személy kap. Mióta a használt gépkocsi eladásából származó áfa nem igényelhető vissza, a kereskedők nem fogadják el az utalványokat.

- nyári -


Útmutató mozgásukban nem korlátozottaknak

Bár nem találkozunk velük túl gyakran - hiszen csak szűkösen tudtuk nekik megteremteni a lehetőséget a tömegközlekedésre, a szórakozásra, a társadalmi életben való jelenlétre -, ha mégis összehoz minket a sors egy mozgáskorlátozottal, nem árt megfontolni pár tanácsot.

* Beszélgetés közben teremtsünk szemkontaktust a tolókocsiban ülő emberrel, ne arra nézzünk, aki a kocsit tolja vagy kíséri őt.

* Ne támaszkodjunk a kocsira! A tolókocsi a benne ülő egyén személyes testteréhez tartozik.

* Az, hogy valaki mozgássérült, még nem jelenti azt, hogy beszélni is szeretne róla, tehát mi ne tereljük erre a szót.

* Minden személy önállóan ítéli meg saját helyzetét, ezért mielőtt cselekednénk, kérdezzük meg, hogy segíthetünk-e és miképp. Ne erőltessük rájuk a segítséget.

* Úgy tekintsünk rájuk, mint önmagunkra.

* Ne legyenek előfeltevéseink és ne beszéljünk általánosságokban a mozgássérültekről úgy, mint akiknek más képességeik sem fejlettek.

* A mozgáskorlátozottaknak is lehetnek rossz napjaik vagy rossz attitűdjeik önmagukkal szemben - ahogy nekünk is -, ezért nem szabad egy esetből általánosítani mindannyiukra.

* Ne legyünk túl patronálóak, ne beszéljünk velük aggodalmaskodó hangfekvésben.

- sisso -


PC-szótár

A mozgássérültek jogaiért és méltóságáért küzdő kanadai Frances Strong összegyűjtötte azokat a szavakat, amelyeket érdemes mással helyettesíteni, akár a közéletben is, ha nem akarjuk önkéntelenül is az előítéleteket erősíteni.

Normális: Ha úgy használjuk, mint a mozgássérült ellentétét, akkor esetleg arra utalunk, hogy a mozgáskorlátozott abnormális. Ez félreérthető, inkább nem mozgáskorlátozottat, nem tolókocsist, ép testűt használjunk.

Áldozat: Senki sem szereti, ha élete hátralevő részében áldozatként, viktimológiai esetként kell a többi ember számára szerepelnie. Ha róluk beszélünk, használjuk inkább: az ember, akinek gerincsérülése volt, akit baleset ért stb. kifejezéseket.

Nyomorék, rokkant, béna: Ezeknek a szavaknak a jelentése azt közvetíti, hogy valaki deformált, hasznavehetetlen, ronda. Tehát e szavak hatása stigmatizáló, az egyetemes alsóbbrendűséget fejezi ki. A köznyelvben sokszor és nem csak a mozgássérültekre használjuk, ha valakit nagyon megalázóan akarunk minősíteni. Kerüljük az ilyen szavakat, helyettük számos másik létezik, mint a mozgássérült, a mozgáskorlátozott, a tolókocsis, a korlátozott képességekkel rendelkező személy. Az ilyen megjelöléseknél mindig a személyt hangsúlyozzuk ki és csak utána a képességeit.

Tolószékhez kötött: Ez sem mindig fedi a másik elképzeléseit önmagáról, ezért inkább a tolókocsit használó változatot használjuk.

szerző
Horváth Margit,- nyári -
publikálva
1996/31. (08. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra