Az infláció hatása az alsó jövedelmi csoportokra

Nagyon szűkösen vagy úgy sem

Belpol

Legalább a lakosság negyven százaléka, több mint 3,8 millió ember bajban van Magyarországon, mert szinte biztosan nem tud kijönni a havi jövedelméből a lapunk által elemzett adatok alapján. Nem csak az ételről kell lemondaniuk.

„Gyakorlatilag a vegetáláshoz elég a fizetés.” Ezt válaszolta K. arra a kérdésre, miről kellett lemondania az elmúlt időszakban. 2021-ben hozzávetőleg kétmillió ember élt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) besorolása szerint nagyon szűkös keretek között, további majd’ kétmillió honfitársunk pedig bár kijött a havi bevételből, de alig. Ez ma már biztosan nincs így.

Lefele

Hogy kiket és milyen mértékben ütött meg a 2022 nyarán elszabadult infláció, a rezsicsökkentés részbeni felszámolása és az üzemanyagárak elszállása, pontosan nem lehet tudni. A KSH egyelőre nem publikálta a jövedelmi viszonyokat elemző adatokat – ezeket évente egyszer, novemberben teszi közzé, vagyis az idei helyzetről csak 2024 végére lesz adat –, ezért egyelőre teoretikus becslést lehet készíteni, számszakit nem.

Abból indulhatunk ki, hogy a jövedelmek reál­értéke tavaly lényegében stagnált, az idén zuhanni kezdett. Bár a bérek jelentősen emelkedtek 2022-ben és az idén is – 16–18 százalékkal –, ez nem volt elég. Tavaly az éves infláció felfalta a bérnövekedést, és a bér az idén sem tud lépést tartani az inflációval. Hiába a dinamikus béremelkedés, ha a 12 havi infláció a januári csúcs után márciusban is 25 százalék fölött ragadt. Ezt csak a nyugdíjak emelése tudta követni – aki fizetésből él, annak kevesebbet ér a jövedelme. Vagyis mára minden aktív, inaktív és munka nélküli háztartás rosszabb jövedelmi helyzetben van, mint volt 2021-ben – nyilván elképzelhető, hogy valaki többet dolgozik, munkát, szakmát váltott, de a medián bér idén februárban majd’ 20 százalékkal ért kevesebbet, mint egy évvel korábban. Aki egy-két éve még el tudott lavírozni, az alatt mostanra nagy valószínűséggel beszakadt a jég. Hogy ez mivel jár, az háztartásonként, családonként, személyenként is eltérő.

A KSH adatai alapján 1,9 millióan voltak Magyarországon a krízist megelőzően is rendkívül rossz anyagi körülmények között (közülük 1,3 millióan aktív háztartásban élnek, tehát a családfenntartó dolgozik). Az ő helyzetük mára tragikussá válhatott, de az sincs kizárva, hogy „technikailag” már nem tudnak rosszabb anyagi helyzetbe kerülni.

Nagyjából ugyanekkora, 1,9 millió fő 2021-ben szűkösen, vagyis az átlagosnál rosszabb körülmények között élt; ők ma már szinte biztosan nem tudják fenntartani a korábbi életvitelüket. Valószínűleg nem éheznek, nem fáznak. Inkább arról van szó, hogy a társadalmi státuszuk sérült. Ugyanez igaz persze az átlagos vagy akár az átlag feletti jövedelmi helyzetűekre is: a kérdés az, hogy kinek miről kell lemondani. Ha színházba járók, kultúrafogyasztók voltak, akkor nem biztos, hogy ma is el tudnak menni kiállításokra, előadásokra; ha étterembe jártak, akkor ma már otthon étkeznek; ha utaztak, pihentek, akkor ma már csak a környéken kirándulnak; ha eddig nem csúsztak a rezsiszámlák befizetésével, lehet, hogy most igen.

A fenti számítás szerint tehát 3,8 millió honfitársunk él rendkívül szűkös anyagi körülmények között. Nagyjából a felük már jó ideje, másik felük azonban a 2022-ben elszállt infláció, energia- és üzemanyagárak miatt. Ez a lakosság 39 százaléka.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Skócia-Magyarország 0-1, életben maradtak a továbbjutási esélyek

  • narancs.hu

Az újpesti Csoboth Kevin utolsó percben lőtt góljával győztünk. 3 ponttal a harmadik helyen zárta a csoportot a válogatott, a következő napokban dől el, hogy ez elég lesz-e a továbbjutáshoz, a többi csoport végeredményétől függ. A meccsen Varga Barnabás súlyos sérülést szenvedett, mentő vitte el.

Mi fán terem az ökoirodalom?

A hetvenes években felforgató versekben olvastunk olyat, amit ma a Facebook-kommentelők megfogalmaznak a klímakatasztrófáról. De mi kell ahhoz, hogy az irodalom hitelesen szóljon az ember és a természet kapcsolatáról? Csabai Máté írását vettük elő az Ásatás-sorozatban.