„Nem olyan gyáva, mint én”

Több tízezer forintos adománnyal segít, de nagygyűlésre nem megy, mert nem szeretné, hogy a főnöke meglássa egy videón: ilyen szimpatizánsok is tagjai a nyilvánosság elé kiálló emberek mellett a Tisza szigeteknek, amelyekből eddig ezerkétszáz jött létre a Facebookon.

„Teljesen sutyiban vagyok ott, nem lájkolok, nem csinálok semmit. Remélem, nem is látszom. Viszont segítek. Rendszerváltó kártyát is váltottam augusztusban” – magyarázza a Tisza Párt egyik rejtőzködő támogatója. Nő, családos, kutyája van, és elmondja, milyen állása. Ott tényleg nem néznék jó szemmel, ha kiderülne mostani politikai szimpátiája. A rendszerváltó kártya a Tisza Párt közösségi finanszírozásának formája, van havi 3000, 5000, 10 000, 41 000 forintos változata. „Az adóm 1 százalékát állatokkal foglalkozó alapítványnak adom, de ugyanakkora összeget küldök a Partizánnak is, mert szerintem fontos az a munka, amit végez. Kaptam tőlük az üzenetet, hogy beszélgetés lesz Varga Judit volt férjével. Élőben követtem. A legjobban az tetszett Magyar Péterben, hogy nem olyan gyáva féreg, mint én, hanem kiáll és megmondja, ami nem tetszik. Azóta kerékbe nem törték még, és sós kútba sem vetették, de ezeken kívül mindent megcsináltak vele. Amikor Szegeden a Dóm téren tartott gyűlést, kiküldtem a gyerekeimet, hogy nézzék meg. Nem mertem odamenni, nehogy lefotózzanak. Az újszegedi ligetben, amikor Radnai Márkkal tartottak rendezvényt, már hallgattam őket. Mindketten jó benyomást tettek rám. Régebben, egy másik munkahelyen »beláttam a függöny mögé«, láttam a Fidesz gusztustalan dolgait is a szépek mögött. A mi családunk jobboldali érzelmű, nekem és a szüleimnek is meghatározó élményünk volt Orbán Viktor politizálása a kilencvenes években, üdítő volt és szerethető. És azt hiszem, az, ahogyan Magyar Péter megnyilvánul, emlékeztet az eredeti Orbánra. Több mint harminc éve ugyanott lakom, ugyanabban a házban, és kutyás lévén mindennap járok a környéken, beszélgetek. Nagyjából tudom, hogy ki milyen beállítottságú. Most azt látom, hogy a környezetemben szinte mindenki Tisza-hívő lett, ahogy én is átálltam családostul. Az európai parlamenti választáson is rájuk szavaztam. Mindent megnézek, ami rájuk vonatkozik, az ő dolgaikat mindig. A másik térfélről legutóbb Menczer Tamást néztem meg, három másodpercig bírtam. Nagyon szégyellném magam, ha valaki azt mondaná, hogy én ezeknek a sudribunkóknak a szekerét tolom. A normálisabbját, a gondolkodókat kiszorította a Fidesz mindenből, aki valakinek a valakije, azzal szalad a ló a végtelenbe és tovább. Ez mikszáthi világ.”

A kérdésre, hogy az úgynevezett nemzeti elkötelezettségű vállalkozók helyzetbe hozásával jobboldali szavazóként volt-e gondja korábban, azt mondja, ezt sosem tartotta normálisnak: „Tudod, ki a nemzeti tőkés? Az, aki hozzájárul a leégett Notre-Dame újjáépítéséhez. A mi vasutunk helyrepofozásához nem járul hozzá a nemzeti tőkés. Inkább jelentkezik a pályaudvarokért, hogy adja oda neki az állam 99 évre, és majd azt csinál vele, amit jónak lát.”