Kin segít majd a Versenyképes Járások Program?

Nesze, sánta, itt egy púp

Belpol

A kormány jövőre 65 milliárd forint extra forrást szán különösen hátrányos helyzetű települések fejlesztésére. Ez a pénz ugyan édeskevés az ország rettenetes területi egyenlőtlenségeinek az enyhítésére, de jól szolgálhatja a kormánypárt választási céljait.

 

„A járásonként minimálisan biztosított 250, a megyeszékhelyi járásoknak biztosított 500 millió forint a valóban rendkívül súlyos területi és települési különbségek mérséklésére lényegében elenyésző összeg. Ebből az összegből egy egyszerű tornacsarnok fele vagy harmada sem építhető meg, de útépítésre is kevés” – mutatott rá a Narancsnak Velkey Gábor békéscsabai szociológus, térségkutató a kormány által nemrég meghirdetett Versenyképes Járások Programról (VJP). Ennek lényege, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) várható növekményének mintegy felét a kormány magához vonja, és az így keletkező 65 milliárd forintból pályázati alapot hoz létre, melyhez a járások, kisebb önkormányzatok férnének hozzá.

„Akár lehetne szakmai is ez a program, mert a hipa-bevételek megoszlása az ország települései között nagyon egyenlőtlen, és ez ütközik az esélyegyenlőség elvével. De inkább a 2026-os választásra ráfordulás miatt van ez a nagy erőlködés. Mintha a Fidesz–KDNP nem a nagyvárosokban kívánná megnyerni a választásokat, hanem a kistelepüléseken” – ezt már egy neve mellőzését kérő dunántúli geográfus mondta lapunknak a programról.

Másképp látja ezt Takács Szabolcs, a Veszprém megyei kormányhivatal vezetője. „Ha jól kiválasztjuk a versenyképesség növekedését célzó eszközöket…, egy-egy térség fejlődése biztosított lehet, és a vidék eltartóképessége, megtartóereje együttesen tud érvényesülni” – vázolta az optimista jövőképet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter közelmúltbeli látogatásakor a fideszes hivatalnok. Ehhez Navracsics hozzáfűzte: „Ez a program nem vált fel semmilyen más fejlesztési programot, hanem ez egy újabb lehetőség az önkormányzatok számára a fejlesztésekre és az üzemeltetési projektek megvalósítására.”

Az evés-ivástól a győztesekig

A hazai települések alig 1 százaléka rendelkezik egy főre számítottan extra magas helyi iparűzési adóval, és mintegy 8 százalékának van relatíve magas ilyen bevétele. A hipából befolyt pénzek igazságosabb elosztásán, valamint a városok és térségeik együttes fejlesztésén már legalább két évtizede gondolkodik a területfejlesztési szakma és a politika, ám – döntően kormányzati akarat híján – eddig vajmi kevés eredményt sikerült felmutatni. Aztán idén júniusban Lázár János építési miniszter egy rádióinterjúban kijelentette, hogy javasolja a kormánynak a hipa reformját, mivel sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre, iskolákra, kórházakra költi a vállalkozóktól és munkaadóktól befolyt összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre: hanem úgymond elmulatják, szétosztogatják, „evésre, ivásra (…) sörfesztiválokra” költik kampányfogásként. Ez a kritika különösen viccesen hangzott a fideszes élpolitikus szájából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.