Kin segít majd a Versenyképes Járások Program?

Nesze, sánta, itt egy púp

Belpol

A kormány jövőre 65 milliárd forint extra forrást szán különösen hátrányos helyzetű települések fejlesztésére. Ez a pénz ugyan édeskevés az ország rettenetes területi egyenlőtlenségeinek az enyhítésére, de jól szolgálhatja a kormánypárt választási céljait.

 

„A járásonként minimálisan biztosított 250, a megyeszékhelyi járásoknak biztosított 500 millió forint a valóban rendkívül súlyos területi és települési különbségek mérséklésére lényegében elenyésző összeg. Ebből az összegből egy egyszerű tornacsarnok fele vagy harmada sem építhető meg, de útépítésre is kevés” – mutatott rá a Narancsnak Velkey Gábor békéscsabai szociológus, térségkutató a kormány által nemrég meghirdetett Versenyképes Járások Programról (VJP). Ennek lényege, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) várható növekményének mintegy felét a kormány magához vonja, és az így keletkező 65 milliárd forintból pályázati alapot hoz létre, melyhez a járások, kisebb önkormányzatok férnének hozzá.

„Akár lehetne szakmai is ez a program, mert a hipa-bevételek megoszlása az ország települései között nagyon egyenlőtlen, és ez ütközik az esélyegyenlőség elvével. De inkább a 2026-os választásra ráfordulás miatt van ez a nagy erőlködés. Mintha a Fidesz–KDNP nem a nagyvárosokban kívánná megnyerni a választásokat, hanem a kistelepüléseken” – ezt már egy neve mellőzését kérő dunántúli geográfus mondta lapunknak a programról.

Másképp látja ezt Takács Szabolcs, a Veszprém megyei kormányhivatal vezetője. „Ha jól kiválasztjuk a versenyképesség növekedését célzó eszközöket…, egy-egy térség fejlődése biztosított lehet, és a vidék eltartóképessége, megtartóereje együttesen tud érvényesülni” – vázolta az optimista jövőképet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter közelmúltbeli látogatásakor a fideszes hivatalnok. Ehhez Navracsics hozzáfűzte: „Ez a program nem vált fel semmilyen más fejlesztési programot, hanem ez egy újabb lehetőség az önkormányzatok számára a fejlesztésekre és az üzemeltetési projektek megvalósítására.”

Az evés-ivástól a győztesekig

A hazai települések alig 1 százaléka rendelkezik egy főre számítottan extra magas helyi iparűzési adóval, és mintegy 8 százalékának van relatíve magas ilyen bevétele. A hipából befolyt pénzek igazságosabb elosztásán, valamint a városok és térségeik együttes fejlesztésén már legalább két évtizede gondolkodik a területfejlesztési szakma és a politika, ám – döntően kormányzati akarat híján – eddig vajmi kevés eredményt sikerült felmutatni. Aztán idén júniusban Lázár János építési miniszter egy rádióinterjúban kijelentette, hogy javasolja a kormánynak a hipa reformját, mivel sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre, iskolákra, kórházakra költi a vállalkozóktól és munkaadóktól befolyt összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre: hanem úgymond elmulatják, szétosztogatják, „evésre, ivásra (…) sörfesztiválokra” költik kampányfogásként. Ez a kritika különösen viccesen hangzott a fideszes élpolitikus szájából.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.