„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) a nyilvánosság részére kizárólag az adott ügyben elvégzett ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban megtörtént eljárási cselekményekről, eseményekről adhat felvilágosítást.” Ezt válaszolta a KNYFÜ sajtóosztálya a Narancs.hu kérdésére, hogy miért nem kezdeményezte a vádhatóság az illetékes bíróságnál Simonka György (Fidesz-KDNP) parlamenti képviselő ellen mentelmi joga újbóli kiadása után kényszerintézkedés elrendelését.
Hasonló értetlenség volt akkor is, amikor 2019 augusztusában elkészült Simonka és társai ügyében a vádirat, illetve amikor 2020 januárjában az előkészítő ülésekkel megkezdődött a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében a tárgyalás. Akkor ezt azzal magyarázta a KNYFÜ, hogy minden szükséges bizonyíték a rendelkezésére áll, így ilyen lépés kezdeményezésére nincs szükség. A fentiekből kiderül, a kérdésünkre most érkezett válasz formális, magyarázat pedig nincs.
Alig egy hónappal ezelőtt, Simonka mentelmi jogának második felfüggesztése előtt azt írtuk, jelzésértékű lesz, mi történik ezt követően.
Azaz kezdeményez-e az ügyészség kényszerintézkedést a fideszes országgyűlési képviselővel szemben. Három hét után biztosan állíthatjuk, nem. Büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek az esettől függetlenül egybehangzóan azt állították lapunknak, hogy az ilyen ügyek azt a klasszikus alakzatot mutatják, amikor a kényszerintézkedés kezdeményezése indokolt. Ugyanis a bűnügyi felügyelet vagy az előzetes letartóztatás törvényi feltételei közé tartozik, ha valakiről
„megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével megnehezítené, meghiúsítaná vagy veszélyeztetné a bizonyítást”.
Tavaly decemberben éppen erre hivatkozva indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész a parlamentnél Simonka mentelmi jogának másodszori kiadását.
Polt három hónappal ezelőtti indítványa szerint ahogy Simonka György tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetőleg hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen. „Simonka György cselekménye két rendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, azonban vele szemben csak a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség a büntetőeljárás lefolytatására” – közölte akkor az ügyészség.
Simonka rövid időn belül teljes mértékben megváltoztatta mentelmi joga másodszori felfüggesztéséről a véleményét. A 24.hu-nak tavaly decemberben nyilatkozva, bár értetlenségének adott hangot, de jelezte: „ha sor kerülne rá, megszavazná, hogy felfüggesszék mentelmi jogát.” Ehhez képest három héttel ezelőtt a mentelmi bizottságnak írt hosszú és zaklatott levélben arról győzködte a testületet, hogy mentelmi jogát semmiképp se adják ki. Ezt a szerinte kifogásolható nyomozással és azzal magyarázta, hogy akkor megszűnhetne a Fidesz-KDNP kétharmada.
Az Országgyűlés azonban, ahogy közvádas ügyekben mindig, kiadta Simonka György mentelmi jogát. A Fidesz Békés megyei képviselője továbbra is szabadlábon védekezik.
