Interjú

„Fájdalmat csillapítunk”

Friesz Anna, Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület; Lukács Miklós, Magyar Hospice-Palliatív Egyesület

Belpol

Miért nem támogatja jobban a kormány az otthoni szakápolást és hospice-ellátást? És miért nem jobb a szakma érdekérvényesítő képessége?

Magyar Narancs: „A jelenlegi finanszírozás a szolgálatok – az otthoni szakápolás és hospice-ellátás – végét jelenti, több tízezer beteg ellátását lehetetleníti el, miközben éppen az a cél, hogy ez az ellátási forma tehermentesítse a kórházakat. El tudják képzelni, mi történne, ha közel 70 ezer beteg mind, egyszerre megjelenne az ellátásért a kórházakban? Katasztrófa, ami emberek életébe kerülne” – írták nemrégiben közösen jegyzett, segélykiáltásnak is beillő sajtóközleményükben. Hogyan jutottunk idáig?

Friesz Anna: Az otthoni szakápolási szolgáltatás 1996 óta, a hospice-ellátás 2004 óta működik az ország egész területén vállalkozási formában, hasonlóan a háziorvosi rendszerhez az alapellátás részeként. A tevékenységet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza, ennek egysége az otthoni szakápolásban a vizit, az otthoni hospice-ban az ellátási nap. 2017 óta nem történt változás a finanszírozásban. A területen dolgozók kimaradtak az egészségügyi dolgozók béremeléséből. A szakdolgozóink megélhetési problémák miatt kénytelenek más területen elhelyezkedni, emiatt egyre komolyabb szakemberhiánnyal küzdünk. Az évek óta változatlan vizitdíj nincs arányban az ellátandó feladatok költségeivel és az inflációval. A létbizonytalanság hatá­rán vagyunk, mivel már alig tudjuk kigazdálkodni a béreket, az utazási, fenntartási költségeket és az eszközök beszerzését. Az év végi kasszamaradvány-felosztásból is kimaradtunk, a mi maradványunkat más terület kapta.

Lukács Miklós: Égető gond a finanszírozás fejlesztésének, a reálértékhez igazításának elmaradása, a Covid-pandémia miatti teljesítménycsökkenés és az ezt áthidalni próbáló, az eredetileg is alacsony bevételek felváltása a még alacsonyabb átlagfinanszírozással. A járványban a Covid-betegek ellátására átirányított dolgozók visszatérése bizonytalan, miközben a kivizsgálások, halaszthatónak vélt műtéti beavatkozások elmaradása, az onkológiai ellátás humánerőforrás-hiánya az igényeket jelentősen fokozza.

MN: Mit értenek azon, hogy az otthoni szakápolás és hospice-ellátás a magyar egészségügy mostohagyereke?

Friesz Anna: Az egészségügyön belül a legalacsonyabb költségvetésű kassza a miénk, jelentéktelennek tűnik, és soha nem volt gazdája. Akik felelősek lennének a terület működéséért, fejlesztéséért, nem ismerik. Ráadásul gyakran összekeverik a tartósan beteg vagy fogyatékkal élők otthoni, családtag által végzett ellátásával, gondozásával. Egyedül a NEAK – az ellenőrzései miatt – kapott az elmúlt években pontos betekintést a területeinken folyó szakmai munkáról.

Lukács Miklós: A magyar egészségügyben számos előremutató programot indítottak, amely a „home care”, az otthoni ápolás egyes területeit is érinti, de nem vált célcsoporttá sem az otthoni szakápolás, sem az otthoni hospice-ellátás. A főállásban itt dolgozók nem részesültek a többi területhez hasonló béremelésben. A betegek otthoni ellátását adottnak veszik, sem a dolgozók bérezése, sem a működési költségek, például az üzemanyagnorma nem közelítenek a realitásokhoz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.