Öncenzúrára késztet a homofób törvény

  • narancs.hu
  • 2024. február 27.

Belpol

A gyermekvédelem nem is volt igazán célja, de a valódi érintetteknek sokat nehezíti az életét.

Öncenzúrára készteti az érintetteket a kormány gyermekvédelminek hívott homofóbtörvénye - állítja az Amnesty International friss kutatása a törvény hatásairól.

A 2021-ben elfogadott törvény eredetileg pedofilellenesként lett beharangozva, hogy aztán a gyermekvédelmi és áldozatsegítési elemek kihagyása mellett a szexuális kisebbségeket kirekesztve a gyerekek fejlődésére veszélyesnek állítja be azt, ha 18 éves koruk előtt információk jutnak el hozzájuk a különböző szexuális orientációkról.

Mihály Eszter, az Amnesty International Magyarország kutatója szerint az egyik legfőbb probléma a törvénnyel, hogy a szövege nem érthető és nem fogalmaz világosan. „Továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi számít a homoszexualitás népszerűsítésének a törvény szövegében. Beletartozik az is, ha mondjuk a könyv szerzője vállaltan homoszexuális vagy más szexuális kisebbség tagja? Nem tudjuk ezt sem. És mivel ekkora a bizonytalanság, a könyvkereskedők folyamatosan a kiadóktól kérnek tanácsot, hogy szerintük egy-egy könyvet milyen kategóriába kéne helyezni. Jó esetben. Rosszabb esetben nem is merik akár ezeket a könyveket forgalmazni” – mondta a 444-nek adott interjújában.

 
Befóliázott könyvek
Fotó: Sióréti Gábor

A kutató szerint a Líra esetéhez hasonló (a bolthálózat kecskeméti egysége iskola és templom 200 méteres körzetében forgalmazott egy „kifogásolható” könyvet, tehát olyat, amiben a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációt is említednek) esetek oda vezethetnek, hogy a könyvesboltok egyáltalán nem mernek majd ilyen könyveket árulni, de kihathat akár az online térre is az öncenzúra.

Felhozta az IKEA esetét is: a cég nemzetközi szinten közös vizuális anyagból dolgozik, viszont a propagandatörvény miatt Magyarországon nem fognak olyan képeket használni, amik mondjuk azonos nemű párokat ábrázolnak, pedig bárhol máshol ezek értelemszerűen megjelenhetnek. „Ők például a velük készített interjúnkban kifejezetten jelezték is, hogy 2000 munkavállalóval nem fognak kockáztatni” – mondta az Amnesty International Magyarország kutatója.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.