Orbán elmondta, mit fog kérni Putyintól a jövő heti találkozójukon

Belpol

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában azt is mondta, inkább levágja a kezét, mint hogy leírja, hogy Magyarország bevándorlóország. 

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendége a Kossuth Rádiónak péntek reggel, a beszélgetés pedig a múlt héthez hasonlóan most is azzal kezdődött, hogy Nagy Katalin műsorvezető megkérdezte, vajon miért támadja az ellenzék a járványkezelést.

Orbán szerint mindent lehet jobban csinálni, ez adja az értelmét és létjogosultságát az ellenzéknek, de szerinte ha túl meszire megy durvaságban, akkor félreérti a helyzetét. Azt fejtegette, hogy a pártok részérdekeket képviselnek, de közben az egészet szolgálják, ezért nem szabad úgy akarni a hatalmat, hogy az egésznek rosszat kívánnak, a baloldal pedig szerinte úgy akar hatalomra kerülni, hogy összességében rosszat akar az országnak, pedig nem kéne túlmenni bizonyos határon. A két éve létrejött operatív törzsben komoly munka folyik, azon dolgoznak, hogy megmentsék az életeket, nem azt érdemlik, hogy durva támadásoknak legyenek kitéve, ahogy az orvosok sem. A járvány elleni védekezést ki kéne vonni a választási csaták teréből – vetette fel Orbán. 

Arról, hogy Magyarország 200 ezer AstraZeneca-vakcinát ad Szudánnak Orbán azt mondta, a kiindulópont a magyar emberek biztonsága, ez igaz az oltásra is, mindig kell annyi oltás, ami a magyar embereknek kell. Élet-halál kérdésről van szó, bár az omikron gyorsan fertőz, de a tünetei gyengébbek, de azért mindig kell tartalék vakcina. Viszont "ráhagyással" dolgoznak, és a készletek előbb-utóbb elvesztik a szavatosságukat, jobb, ha odaadják másnak, mint hogy kidobják, elsősorban a térségbeli országoknak, de ott már van mindenkinek elég. A külügyminiszternek folyamatos feladata, hogy a lejárathoz közeledő vakcinákat is értelmesen használjuk fel. 

Nagy Katalin a vakcinabeszerzésre terelte a szót, azzal, hogy a baloldal támadja a vakcinákat is, miközben mindenki tudja, hogy üzleti kérdésről volt szó, és "amíg nem tudjuk, hogy Ursula von der Leyen miről sms-ezett a Pfizer vezetőjével, nem is érdemes ezt a kérdést feltenni". Orbán erre kifejtette, hogy vannak a gyógyszergyárak, amik nagyon fontosak, de üzleti érdekek alapján működnek, és nem lehet kiszolgáltatni magunkat egy-egy gyógyszergyárnak, vagy az EU által leszervezett gyógyszergyártók csoportjának. Világossá kell tenni, hogy nem vagyunk zsarolhatók, és Magyarországon elég okos emberek vannak, akik tudják, hogy másokkal is kell tárgyalni, jó minőségű vakcinákat előállítani képes országokból is kell vakcinákat beszerezni, "ez a felnőtt, érett, helyes politikai viselkedés". 

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban Nagy Katalin hosszan vázolta, hogy mit is mondanak egyesek kritikaként (hogy valójában nem fékezi meg az inflációt), de végül arra jutott, hogy mégiscsak letöri az inflációt. Orbán szerint kétféleképpen lehet erről beszélni, egyrészt lehet az inflációról, másrészt van az életszagú megközelítés. A kormány szerint alapból nem kell beavatkozni az árakba, de vannak rendkívüli helyzetek, amikor nem lehet azt mondani, hogy majd a gazdasági szereplők megoldják, mert ha meg tudnák oldani, akkor nem jött volna létre ilyen rendkívüli helyzet. Egész Európában infláció van, nem lehet ölbe tett kézzel ülni, valakinek meg kell védeni az embereket. Szép dolog a gazdasági elmélet, de közben valamiből élni kell, a benzinkúton a benzint meg kell fizetni, az élelmiszert meg kell vásárolni, nagyon helyes, hogy a korábbi árat kell fizetni.

Az élelmiszerárstop jó dolog, aki azt mondja, hogy rossz, az nem érti az életet. 

Arra az ellenzéki véleményre, hogy az infláció az ő politikájának következménye lenne, Orbán azt mondta, ez elismerés, mert ezek szerint az amerikai meg európai infláció is, de ez komoly beszélgetésre nem ad lehetőséget. Közben viszont a helyzet komoly, Orbán szerint az infláció fő oka az energiárak növekedése, ami politikai döntések miatt alakult így, és Brüsszel energiaárakra vonatkozó politkája megbukott. 

Orbán szerint Brüsszel ugyanis azt gondolja, hogy a klímavédelem szempontjából az a jó, ha magas az energia ára, de ez szerinte teljes félreértése a klímavédelemnek és az energiapolitikának is. A magas energiaárak miatt mindennek felmegy az ára, ezzel zsákutcába jutott a klímapolitika, és olyan abszurd dolgok is elhangoznak, mint amit egy holland politikus mondott, hogy nem szabad hagyni, hogy szociális szempontok hátráltassák a klímavédelmi szempontokat. Orbán szerint a normális politikában ugyanakkor több szempontot is figyelembe kell venni, Brüsszel viszont tovább akarja emelni az árakat, hogy akkor majd kevesebbet használják az autót meg kevesebbet fűtenek.

Bár korábban támadták, Franciaország és Spanyolország szerinte most vezeti be a rezsicsökkentést, ezért ebben lehetne is egyetértés, mert normális ember nem támadja azt, hogy a kormány döntései eredményeként kevesebbet kell fizetni az energiáért, mint máshol, Magyarországon a gáz és az áram a legolcsóbbak közé tartozik Európában. "Ezt kiemelhetnénk és ebben egyetérthetnénk" – vetette fel, majd arra jutott, hogy akárhogy támadnak mindent, ki kell tartani, nem szabad hagyni, hogy a magyar családokra terheljék a klímapolitika költségeit. 

Nagy Katalin felsorolta a családtámogatási intézkedéseket, majd idézte a kritikákat, hogy ezek csak kampányfogások lennének. Orbán szerint sok minden épült fel az elmúlt 12 évben, nem egyes döntéseket hoznak, hanem rendszereket építenek, kiszámítható politika, gazdasági rendszer, új adórendszer és bérrendszer – persze a bér sosem elég, de a minimálbér most magasabb mint 2010 előtt az átlagbér volt –, és ilyen a családvédelmi rendszer is, amibe néhány elemet még be kell illeszteni, de már így is egy kifejlett rendszer. Európában Magyarország költ a legtöbbet a családokra, ennek sok oka van, az egyik az, hogy máshogy kívánja megoldani a népességfogyást, mint más európai országok. A németek a kormányprogramba is beleírták, hogy bevándorlóország, de mint fogalmazott,

"Én inkább levágom a kezem, mint hogy ilyen mondatot leírjak bármilyen kormányprogramban".

"Az lehetetlen, hogy idegen felnőttekkel pótoljuk a hiányzó magyar gyerekeket" – tette hozzá. Mint mondta, a cél az, hogy "az asszonyok, a férjeik, a családok" merjenek gyereket vállalni, és ne érezzék úgy, hogy ettől elnehezülne az életük vagy le kell mondaniuk személyes karriercélokról. Azt hangsúlyozta, hogy ha ismét megkapják a bizalmat, akkor megmarad a családtámogatási rendszer, és újabb elemekkel fog kiegészülni. Orbán személyes célja pedig az, hogy ha valakinek van gyereke, akkor az ne legyen nehezebb helyzet, mint ha nem vállalt volna gyereket, sőt, kézzelfogható pénzügyi haszon származzon abból, hogy több gyereket vállaltak. Emögött az a mély meggyőződés van, hogy ha nincs gyerek, nincs jövő, mert saját gyerekekre akarják hagyni az országot. 

A gyerekesek szja-visszatérítéséről Orbán azt mondta, furcsa helyzetben vagyunk, mert a járvány ellenére 2021-ben a magyar gazdaság fantasztikusan teljesített, a kormánynak pedig vannak céljai, és hát mikor teljesítsék, ha nem akkor, amikor jó volt a gazdasági növekedés. Ilyen cél volt, hogy adják vissza a 13. havi nyugdíjat – eredetileg az volt a terv, hogy visszaépítik hetenként, de most itt volt a lehetőség, hogy az egészet visszaadják. Ugyanígy a gyerekesek adóvisszatérítése is ilyen. Kinek adják vissza, ha nem azoknak, akiket a járvány meggyötört, ilyenek a gyerekes családok és a nyugdíjasok. 

Végül megemelítették, hogy Orbán előbb Spanyolországba utazik, majd a jövő héten Moszlvába, hogy Putyinnal találkozzon. Erről azt mondta, a magyar közvélemény elég régóta ismeri a kormány politikáját, "minket nem lehet csak úgy odarendelni" – Putyinhoz sem, de el fog menni. Azt mondta, ilyenkor mindig áttekintik a gazdasági kapcsolatokat, a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolat a legfontosabb, most pedig

azt szeretné elérni a tárgyalásokon, hogy az orosz-magyar kapcsolatokban a kialkudott gázmennyiséget növeljék meg,

emellett az élelmiszeripar, a turizmus, és űregyüttműködés terén van eladható tudás, a gazdasági kapcsolatok erősítése szerepel napirenden. Hozzátette, szóba fog kerülni az európai biztonsági helyzet is, ebben Magyarország célja a deeszkaláció, vagyis a békében érdekelt, de mivel NATO-tagok is vagyunk, ezért a találkozó előtt egyeztetni is fog a napokban. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.