Orbán felesége válaszolja meg, mennyi rezsit fizet a miniszterelnök

  • narancs.hu
  • 2022. november 2.

Belpol

A kormányfő szerint egyébként ez magánügy. A parlamenti azonnali kérdések órájában Orbán azt is mondta, uniós pénzek nélkül 4-6 évbe telne a pedagógusok béremelése, a postát mindenképpen át kellene alakítani, az pedig ne kérdezzen a minimálbérről, aki kormányon nem emelt annyit, mint a Fidesz-kabinet. 

Orbán Viktor miniszterelnököt kérdezték az ellenzéki képviselők az Országgyűlésben az azonnali kérdések órájában. A Telex tudósítása szerint elsőként Arató Gergely, a DK képviselője faggata a kormányfőt. Mint mondta, Orbán a választás előtt arról beszélt, hogy orosz gáz és rezsicsökkentés is van, viszont mivel sok fogyasztónak nőtt az energia ára, ezért a kormány átverte a magyarokat a rezsicsökkentés megszüntetésével, így most Európa legmagasabb energiaárát fizetjük. Ráadásul az utóbbi hetekben harmadára csökkent a gáz piaci ára, ezért megkérdezte Orbántól, mikor fogják csökkenteni az árakat. A miniszterelnök Arató kérdésére azt mondta, Magyarországon 2010-ben volt a legmagasabb a gáz ára, 2021-ben második felében minden európai urszágban emelkedett, kivéve nálunk, mert itt a családok többségét az átlagfogyasztásig meg tudták védeni ettől. 

Az MSZP-s Harangozó Tamás felvetette, hogy a kormány az uniós pénzekhez köti a pedagógusok béremelését, de a magyar államkincstár adatai szerint 2590 milliárd pluszadóbevétel érkezett a kormányhoz, amit bérekre is fordíthatnának. Ezen kívül arról is beszélt, hogy Pakson 12 forintért termelik az áramot, melyet 70 forintos áron adnak a lakosságnak. A kormányfő ezekre azt felelte, minden többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, és az uniós források nélkül 4-6 évbe telne megemelni a tanárok bérét. Egyébként Orbán szerint a legdrágább áram ma Magyarországon a zöldenergia, a legolcsóbb pedig az atomenergia. 

Mennyi rezsit fizetnek Orbánék?

Bedő Dávid, a Momentum képviselője rákérdezett Orbánnál, hogy mennyi rezsit fizet a budapesti és felcsúti házai, valamint a hatvanpusztai birtoka után.

Erre a miniszterelnök azt felelte, a felesége fog írásban válaszolni. 

Hozzátette, a törvények szerint élhetne rezidenciában is, de nem él ezzel, magánlakásban lakik, ezért magánügy, hogy mennyit tesznek ki a rezsiszámlái. 

Dudás Róbert, a Jobbik képviselője a postabezárást emlegette fel a kérdések során. Szerinte ha a posták bezárnak, az a vidéki élet végét jelenti, novembertől ugyanis 366 posta szűnik meg az országban ideiglenesen az energiafelhasználás csökkentése érdekében. Orbán szerint „régóta küszködünk” azzal a problémával, hogy a posta veszteséges, ezért mindenképpen át kell alakítani, meg kell újítani. 

Négy margitszigetnyi terület

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a múlt héten benyújtott „lex Megdöglesz” törvényről (a szociális törvényről) kérdezte Orbánt. Szerinte az állam ki akar vonulni a rászorulók, idősek és betegek gondozásából, és arra volt kíváncsi, hogy egészen pontosan hogyan szeretnék átalakítani a szociális ellátórendszert (Szabótól elvették a szót, mert a 'megdöglesz' kifejezést használta). Orbán Viktor szerint a kormány célja, hogy minél többen dolgozzanak, ma egymillióval többen vannak munkában, mint 2010 előtt, és visszatetsző, hogy Szabó Tímea emberekre használta a megdögleni szót. Hozzátette, a 2023-as költségvetésben több mint háromszor annyi pénz jut a szociális és gyermekvédelmi célokra, mint a 2010-esben. 

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint a globális nagyvállalatoknak akar kedvezni a kormány a magyar dolgozók helyett, és „négy margitszigetnyi területet áldoztunk fel azért”, hogy törökök építsenek Debrecenben üzemet a BMW-nek. Ezzel egyidőben ráadásul a magyar önkormányzatokat is kivérezteti a kormány, hiszen elrugaszkodott energiaárakkal szembesülnek. Orbán úgy véli, van, amit a nyugati cégek tudnak előállítani, „ilyen a gépjárműbiznisz vagy a hadiipar”. 

Az LMP-től Keresztes László Lóránt szólalt fel, a víziközműszektorrol beszélt. Szerinte az elmúlt tíz évben megduplázódott a csőtörések száma, és az állam nem fektet eleget a rendszer fenntartásába és felújításába. Orbán Viktor szerint több ezermilliárd forintos befektetésre van szükség, de erre most nincs pénz, erről csak majd a 2024-es költségvetés megalkotásakor tudnak tárgyalni. 

Az utolsó felszólaló, aki a miniszterelnöktől kérdezett, Kordás László, a DK képviselője volt. Szerinte a magyar minimálbér az utolsók között van az unión belül, és a forint értékvesztése miatt egyre kevesebbet ér, ezért az átlagbérhez vagy a mediánbérhez kellene igazítani. Orbán szerint az utóbbi években többször is jelentősen emelték a minimálbért, legutóbb 20 százalékka. Hozzátette: Kordás, mint az egykori MSZP-SZDSZ-kormány államtitkára ne kérdezzen ebben a témában, mert az ő kormányzásuk alatt nem emeltek ennyit. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk