Robert Fico szlovák kormányfővel tárgyalt kedden Orbán Viktor magyar miniszterelnök Pozsonyban, a találkozó fő témája a leállított gáztranzit volt, minthogy január elsején az orosz állami Gazprom leállította a gázszállítást Ukrajnán keresztül a Testvériség vezetéken, mert lejárt az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás, Kijev pedig többször is kijelentette, hogy a háború miatt nem hosszabbítja meg azt.
Orbán a Ficóval való találkozás után a közös sajtótáj ékoztatón egyértelműen Ukrajnát hibáztatta a kialakult helyzet miatt, azt mondta, "agresszív és ellenséges nyilatkozatok jönnek Kijevből", de ezekkel ezt a kérdést nem lehet megoldani. Szerinte "Kijev már nem ül olyan biztosan a nyeregben, hogy ezt megengedhesse magának, olyan változások zajlanak a világban, amelyek Kijev ellenében dolgoznak" – fogalmazott.
Orbán Viktor értékelése szerint régen voltak olyan sikeresek a magyar-szlovák kapcsolatok, mint most; Szlovákia lett Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere Németország után. Elmondta, hidakat építettek, határátkelőhelyeket nyitottak, összekapcsolták a villamosenergia-hálózatokat, valamint a földgáz-konnektorokat, amelynek kapacitását most mintegy egymilliárd köbméterrel növelik.
Hozzátette,
"ha [az ukránok] agresszívek maradnak és ellenségesek, pórul fognak járni. A végén még felidegesítenek bennünket és ellenlépéseket fogunk tenni".
Orbán azt mondta, teljes mellszélességgel támogatja Robert Fico erőfeszítéseit, hogy tárgyalásos úton találjon megoldást a gáztranzit nehéz ügyére, hiszen a leállított gáztranzit nemcsak Szlovákiát, hanem Magyarország érdekeit és az egész régió ellátásbiztonságát veszélyezteti – állította, bár a leállított Testvériség vezetéken keresztül Magyarországra már 2021 óta nem jön gáz.
Orbán azt is mondta, elfogadhatatlan, ahogy ma a kijeviek megpróbálják irányítani és alakítani a közép-európai országokkal való kapcsolatot. "Mi megadjuk a tiszteletet, de elvárjuk, hogy nekünk is adják meg a tiszteletet, és ha felvetünk egy komoly kérdést, álljanak rendelkezésre, hogy azt meg tudjuk vitatni, ahogy az Európában szokás" – hangsúlyozta.
Szólt Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról is, azt mondta, akármit is mond Brüsszel Ukrajna uniós tagságáról, annak elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése kell, arról Magyarország és Szlovákia is dönteni fog. Hiába gondolja azt Ukrajna, hogy jól fekszik Brüsszelben a mostani vezetésnél, "mi vagyunk a tagok Brüsszelben, ők meg jelentkezők" – tette hozzá.
Közölte azt is, az ukránok nem viselkedhetnek úgy, mintha a világ, Pozsony, Budapest úgy táncolna, ahogy ők fütyülnek, mert bár lehet, hogy az amerikai demokrata kormányzat idején ez így volt, de ennek vége van, most egy új, egy békekorszak jön. Orbán szerint Kijev még nem szembesült azzal, hogy radikálisan megváltoztak az erőviszonyok és komolyan kell venni a közép-európai országokat.
A magyar miniszterelnök Ukrajna NATO-tagságáról azt mondta, az nincs napirenden és nem is lesz, mert sohasem lesz egyhangú támogatás mögötte. Úgy fogalmazott, hogy az orosz-ukrán háborúnak az az oka, hogy az oroszok világossá tették: háború és katonai támadás árán is készek Ukrajna NATO-tagságát megakadályozni. Ukrajna NATO-tagsága pedig azonnali, közvetlen, teljes háborút jelent Oroszországgal szemben – tette hozzá. Magyarország ezt nem akarja, mindent meg kell tenni, hogy béke legyen, az ukrán NATO-tagság pedig egyenlő a háborúval, ezért Magyarország nem támogatja.
Azt is mondta, ha Ukrajna ma csatlakozna az EU-hoz, azzal tönkretenné Magyarországot, mert az EU-nak nincsen pénze, hogy Ukrajnát felvegye az unióba, és "mi nem akarjuk tönkretenni a saját hazánkat", magyar agrárgazdálkodók tízezrei mennének tönkre és a most az EU-ban gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat mind oda kellene adni Ukrajnának. Közölte, tárgyalni érdemes Ukrajna uniós tagságáról, de a csatlakozás hosszú évekig, évtizedekig nem lezárható folyamat.
Az uniós tagság kapcsán is azt hangsúlyozta, hogy a tagállamok döntenek róla, ezért az nem fog menni, ha Ukrajna magára haragítja a szomszédos országokat. "Az, aki sérteget, aki úgy beszél, mintha a szolgái lennénk, azok tagságát a magyar képviselők biztos nem fogják megszavazni. Ha Ukrajna jót akar magának, akkor rendezze a viszonyát Szlovákiával, Magyarországgal, adja meg a tiszteletet, viselkedjen úgy, ahogy egy európai uniós tagjelöltnek viselkednie kell" – mondta.
A Robert Ficóval folytatott megbeszéléséről azt mondta, ahhoz nem fér semmi kétség, hogy Szlovákia és Magyarország is a NATO, illetve az Európai Unió tagja, és ez így is marad. Magyarországon mindkét kérdésről népszavazás döntött, így a kormánynak azokat nincs lehetősége és szándéka sem megváltoztatni.
Orbán azt is megjegyezte, hogy bár a magyarokat szokták úgy leírni, mint akik elszigetelődtek a nemzetközi politikában, ehhez képest "tegnap óta mi vagyunk a főáram, mi vagyunk a mainstream", "visszatértünk a történelem főutcájára" – utalt Donald Trump amerikai elnök beiktatására. A nyugati főáram békepárti, családbarát és migrációellenes, ez az új főáram – hangsúlyozta.
Orbán szerint Brüsszelben nem látják, milyen gyorsan megváltozott minden, Brüsszel továbbra is háborúpárti politikát folytat, ideje lenne azonban kijózanodnia, "de Brüsszel még a ráivás fázisában van", kell még némi idő, hogy alkalmazkodni tudjanak az új helyzethez. Rossz hírnek tartja, hogy Brüsszel továbbra is folytatni akarja a háborút és a szankciós politikát. Alacsony energiaárak kellenek, de amit ma Brüsszel és Kijev csinál, szerinte felhajtja az energiaárakat.
Kitért arra is, hogy a háború után sem lesz könnyű megtalálni a helyes politika irányát Ukrajnával kapcsolatban, mert "ott hatalmas mennyiségű fegyver lesz kint", amely kockázatot jelent a szomszédos államoknak. Az a veszély is fent fog állni, hogy a Magyarországnak és a Szlovákiának járó pénzeket Brüsszel átirányítja Ukrajnának – mondta, hozzátéve, az érdekek megvédéshez, regionális együttműködésre lesz szükség.
Robert Fico a sajtótájékoztatón az Orbánnal folytatott egyeztetést spontánnak, nagyon barátinak értékelte, amely tartalmi szempontból rendkívül gazdag volt. Ő is arról beszélt, hogy Szlovákia és Magyarország "élettere" az Európai Unióban és a NATO-ban van, de ez nem jelenti azt, hogy passzívan szemlélik ezt az életteret és a jövőben nem lesznek szuverén állásfoglalásaik. Kérdésre közölte, hogy Szlovákia támogatja a megfelelő feltételek teljesülése esetén Ukrajna uniós tagságát, NATO-tagságát azonban elutasítja.
Fico kitért arra is, hogy soha nem fogják támogatni - szemben az ellenzékkel - szlovák katonák Ukrajnába küldését, mert, mint fogalmazott, az ukrajnai háború, "nem a mi háborúnk". Nem fogadják el azt a retorikát, hogy "az EU harcban áll, nem vagyunk hadban, mi békés ország vagyunk, békés megoldást és békés együttélést akarunk" – mondta.
Ő is azt hangoztatta, hogy ő szlovák miniszterelnök és nem ukrán szolga, neki az a feladata, hogy a Szlovák Köztársaság és polgárai érdekeit védje. Azt is mondta, Orbánnal együtt megállapították, Kijev ma már nem ül olyan szilárdan "abban a nyeregben", amelyben Joe Biden, az Egyesült Államok korábbi elnökének idejében ülhetett.
Kitért arra, hogy a tárgyaláson érintették Donald Trump amerikai elnök első intézkedéseit, amelyek bizonyos értelemben inspirálóak. Az értékrend tekintetében azonosul a hivatalba lépett amerikai elnökkel és Orbán Viktorral egyaránt – jelezte.
Fico elmondása szerint elmondta Orbánnak azt is, hogy hogyan akarják átírni a szlovák alkotmányt – nagyjából úgy, ahogy Orbánék a magyart, bele akarják foglalni, hogy a házasság kizárólag férfi és nő közötti kapcsolat, de azt is beleírnák, hogy két nemet ismernek el, a nőt és a férfit. Megoldják a gyerekek örökbefogadásának kérdését is, az állami művelődési-oktatási programoknak pedig olyan értékeken kell alapulniuk, amelyeket az alkotmány is rögzít.
Szólt arról is, hogy az új amerikai elnök által az elsők között megnyitott téma a katonai kiadások növelése lesz, és elképzelhetőnek ítélte hogy a mostani két százalékról három-négy százalékra nőnek majd a kiadások. A szlovák ellenzéknek szerinte erre nincs válasza, a szlovák kormány ugyanakkor lehetségesnek tartja a költségek bizonyos növelését azzal a feltétellel, hogy az egyéb célokra nézve is hasznos lesz majd. A kétoldalú tárgyaláson szó volt a hadseregek közötti együttműködési lehetőségekről is – jelezte.
Az ukrajnai gáztranzit leállításáról azt mondta, a döntés nemcsak Szlovákiát károsítja, hanem az egész Európai Uniót, beleértve Magyarországot is, óriási nyomást helyezve az energiaárakra. Ezért a két ország közösen fog dolgozni azon, hogy erre az Európai Bizottság is odafigyeljen – mondta, hozzátéve, hogy Orbánnal az a meggyőződésük, hogy az Európai Unió azért van, hogy a tagállamai érdekeit védje és csak ezután lehet szó bárki más érdekeiről.
Kitért arra is: nem tudják elképzelni, hogy atomerőművek nélkül is elérhetőek legyenek a rendkívül ambiciózus klímavédelmi célok és az energiabiztonság. Kijelentette azt is, érdekükben áll a tapasztalatcsere és a szlovák-magyar cégek együttműködése. További kérdésre közölte, elsőrendű érdekük, hogy az ukrajnai gázszállítások Szlovákia irányába folytatódjanak. Elmondta: továbbra is érdekében áll, hogy találkozzon az ukrán elnökkel.
Emlékeztetett: Szlovákiának élő szerződése van a Gazprommal arra, hogy bizonyos áron gázt vásároljon, és az orosz gáz egyetlen útvonal, Törökországon át hozható Közép-Európába. Ha lehetőség lesz arra, hogy Szlovákia a Déli Áramlatról is gázt szerezzen, akkor természetesen jó megoldás a diverzifikálás - közölte, hozzátéve: minden lehetőséget kihasználnak, hogy Szlovákia ne csak a nyugat felől érkező, drága gázra legyen ráutalva.
Robert Fico a magyar kormányfőt hivatalos látogatásra hívta március 19-re, a szlovák-magyar alapszerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából.
