Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a Kossuth Rádió péntek reggeli vendége, aki az első „kérdésre” válaszként elmondta, a csütörtök esti 2-1-re végződött Magyarország-Izland meccs után már nem tudott rendesen aludni. Ellenben hajnal 5-kor már kelt, de mint fogalmazott, „végre történt valami jó, büszkék lehetünk a fiainkra”. Hozzátette, „ez nem is meccs volt, hanem harc, és vikingeket harcban legyőzni nagy dicsőség”. Gyorselemzésében a kormányfő kifejtette, a papírforma szerint is a magyar válogatottnak kellett volna nyernie, de ezt majdnem sikerült felborítani, végül drámaian sikerült hozni a papírformát.
A koronavírus-járvány kérdésére ráfordulva Orbán azt mondta: a szakemberekre hivatkozva nyilatkozta a héten, hogy 50 százalék az esélye csak a rendes ellátásnak. Most is megismételte, hogy Ausztriától nem tudtunk elszakadni, a folyamatok az ottaniakat követik, és bár a kórházak jó fel vannak szerelve, az orvosok száma véges. Kijelentette, hogy „ellátni bármennyi beteget el tudunk, de úgy ellátni, hogy esélyük is van a gyógyulásra” már kevesebbet, mert ennek van egy határa.
Azt mondta, akár „be is szakadhatott volna a födém”, de hogy ez ne történjen meg, ahhoz a kijárási tilalom a kulcs.
„Ilyen döntéseket akkor kell meghozni, amikor már tényleg fenyeget minket az egészségügy megbénulásának veszélye”
- fogalmazott, majd hozzátette, most már meri vállalni azt a kijelentést, hogy 99,99 százalékban működőképes marad a rendszer, és mindenki megkapja majd a rendes ellátást. Kijelentette, azt is, hogy minden élet számít, az időseké is, még akkor is, ha azt szokták mondani, hogy főleg idősek voltak azok, akik meghaltak.
A kormányfő az Operatív Törzs üléséről érkezett a stúdióba, azt mondta, a friss adatok szerint 518-an vannak lélegeztetőgépen. Beszélt arról is, hogy a műszaki egyetem 400 diákját is mozgósították, ők viszik ki a medikusokat a mintalevételre „pilótaként”. Megdicsérte a fiatalokat, akik jelentkeznek és hagyják magukat vezényelni.
Arról is beszélt, hogy az átvezénylés nagyon nehéz lehet az orvosoknak, de szerinte ezt most elfogadták. Mint mondta, amiről vita van, az a békeidőben való „átirányítás”, mert átvezénylésre nincs szükség békeidőben, viszont szerinte már ez a kérdés is rendeződik.
Azt is mondta, hogy a friss adatok szerint óvodákból 208-at zártak be a fertőzés magas szintje miatt, illetve 239 általános iskolában vezettek még be digitális oktatást, de egyelőre az oktatási rendszer is bírja a nyomást.
Szólt arról is, hogy Magyarországon nagyon szigorúak a gyógyszerek forgalomba hozatali szabályai, ezeken lehet enyhíteni, de azért nem sokat, mert bár a magyar járványügyi előírást kicsit merevnek és poroszosnak érzi, az mégis a biztonságunkat garantálja. Azt mondta, Müller Cecíliáék azon dolgoznak, hogy olyan szabályokat alakítsanak ki, hogy a biztonságunkat garantálja, de rugalmas is legyen.
A vakcinával kapcsolatban azt mondta, nem szabad belőle politikai ügyet csinálni, a kormánynak az a célja, hogy minél több vakcina legyen.
Az oltás nem lesz kötelező, és mindenki eldöntheti majd, hogy melyik vakcinában bízik.
Azt is mondta, különböző elméletek léteznek, de a járványok el szoktak múlni, azt nehéz az irodalomból kihámozni, hogy miért, de ha lesz vakcina, akkor gyorsabban. Kérdés, hogy ha visszaesik a járvány, akkor eltűnik, vagy csak kezelhető lesz, de ezt egyelőre nem tudni.
A gazdasági intézkedéseket két csoportba bontotta:
- egyrészt a mostani 30 napra bevezetett intézkedések sokakat érintenek rosszul, őket igyekeznek megsegíteni legújabban az elviteles ételek áfacsökkentésével;
- másrészt van egy másik munkacsoport, ami a hosszabb távú intézkedéseket dolgozza ki, hogy hogyan indítsák újra a gazdaságot.
„Tartani fogom azt az ígéretet, hogy ahány munkahelyet a vírus megszüntet, annyit létrehozunk” - ígérte.
Parragh Lászlónak az iparűzési adó felfüggesztésére vonatkozó ötletére azt mondta, hogy
„meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell megtalálni”.
Kifejtette, hogy az adókat mindenképpen csökkenteni kell, mert különben nem lesznek munkahelyek.
Az uniós jogállamisági kérdésről azt mondta, bonyolult ügy, sok leágazása van, több levelet is írt és lassan Tolsztoj-regényhősnek érzi magát, de most ennek van szezonja. Azt mondta, a magyar álláspont világos, egyértelmű, transzparens és kiszámítható volt mindig, ugyanazt mondja, amit a nyáron is, amikor a parlament hozott egy döntést, amihez azóta is tartja magát, vagyis nem kellett vétóznia, mert ezt a parlament már megtette, most ezt csak megállapította.
Azt is mondta, csütörtökön hosszan beszélt a német kancellárral, és kijelentette, hogy „a magyarok pénzét nem lehet elvenni”. Orbán kijelentette, hogy ha a jogállamisági kritériumokról szóló szöveget elfogadják,
„akkor az EU-ból Szovjetuniót csinálunk”, mert ez ott szokás, hogy támasztanak egy feltételt ideológiai alapon, amelynek nincsenek objektív kritériumai, és ha valaki az ideológiát nem tartja be, akkor zsarolni lehet.
„Nem ezért hoztuk létre az EU-t” – mondta, hozzátéve, hogy ha egy francia, belga ezt nem érti, azon nem csodálkozik, mert ott nem volt kommunizmus. Szerinte régen szovjetellenes tevékenységről beszéltek, most Európa-ellenes tevékenységnek hívják, de az alapegysége az EU-nak nem Brüsszel, hanem a tagállamok, és csak az fog megtörténni, amit a tagállamok akarnak.
Mellékesen megjegyezte, hogy hitelt bárki tud felvenni, és hogy
Magyarország tegnap 2,5 milliárd eurónyi hitelt vett fel a pénzpiacról.
Bár a műsorvezető felhozta az uniós LMBTQ-stratégiát, Orbán azzal reagált, hogy ha nem is mondja, hogy ez fölösleges, a döntéshozóknak most nem ezeket a tanulmányokat kell olvasnia, hanem döntéseket kell hozni, és az emberek életét és egzisztenciáját kell megvédenie - így viszont az interjúban nem esett szó sem az új alkotmánymódosításról, sem a választási törvény módosításáról, sem az örökbefogadási szabályok megváltoztatásáról.
