Orbán: „Ilyen döntéseket akkor kell meghozni, amikor már tényleg fenyeget minket az egészségügy megbénulása”

Belpol

A kijárási tilalom a védekezés kulcsa, így már biztosan működőképes marad az egészségügy - mondta Orbán a rádióban.

Ismét Orbán Viktor miniszterelnök volt a Kossuth Rádió péntek reggeli vendége, aki az első „kérdésre” válaszként elmondta, a csütörtök esti 2-1-re végződött Magyarország-Izland meccs után már nem tudott rendesen aludni. Ellenben hajnal 5-kor már kelt, de mint fogalmazott, „végre történt valami jó, büszkék lehetünk a fiainkra”. Hozzátette, „ez nem is meccs volt, hanem harc, és vikingeket harcban legyőzni nagy dicsőség”. Gyorselemzésében a kormányfő kifejtette, a papírforma szerint is a magyar válogatottnak kellett volna nyernie, de ezt majdnem sikerült felborítani, végül drámaian sikerült hozni a papírformát.

A koronavírus-járvány kérdésére ráfordulva Orbán azt mondta: a szakemberekre hivatkozva nyilatkozta a héten, hogy 50 százalék az esélye csak a rendes ellátásnak. Most is megismételte, hogy Ausztriától nem tudtunk elszakadni, a folyamatok az ottaniakat követik, és bár a kórházak jó fel vannak szerelve, az orvosok száma véges. Kijelentette, hogy „ellátni bármennyi beteget el tudunk, de úgy ellátni, hogy esélyük is van a gyógyulásra” már kevesebbet, mert ennek van egy határa.

Azt mondta, akár „be is szakadhatott volna a födém”, de hogy ez ne történjen meg, ahhoz a kijárási tilalom a kulcs.

„Ilyen döntéseket akkor kell meghozni, amikor már tényleg fenyeget minket az egészségügy megbénulásának veszélye”

- fogalmazott, majd hozzátette, most már meri vállalni azt a kijelentést, hogy 99,99 százalékban működőképes marad a rendszer, és mindenki megkapja majd a rendes ellátást. Kijelentette, azt is, hogy minden élet számít, az időseké is, még akkor is, ha azt szokták mondani, hogy főleg idősek voltak azok, akik meghaltak.

A kormányfő az Operatív Törzs üléséről érkezett a stúdióba, azt mondta, a friss adatok szerint 518-an vannak lélegeztetőgépen. Beszélt arról is, hogy a műszaki egyetem 400 diákját is mozgósították, ők viszik ki a medikusokat a mintalevételre „pilótaként”. Megdicsérte a fiatalokat, akik jelentkeznek és hagyják magukat vezényelni.

Arról is beszélt, hogy az átvezénylés nagyon nehéz lehet az orvosoknak, de szerinte ezt most elfogadták. Mint mondta, amiről vita van, az a békeidőben való „átirányítás”, mert átvezénylésre nincs szükség békeidőben, viszont szerinte már ez a kérdés is rendeződik.

Azt is mondta, hogy a friss adatok szerint óvodákból 208-at zártak be a fertőzés magas szintje miatt, illetve 239 általános iskolában vezettek még be digitális oktatást, de egyelőre az oktatási rendszer is bírja a nyomást.

Szólt arról is, hogy Magyarországon nagyon szigorúak a gyógyszerek forgalomba hozatali szabályai, ezeken lehet enyhíteni, de azért nem sokat, mert bár a magyar járványügyi előírást kicsit merevnek és poroszosnak érzi, az mégis a biztonságunkat garantálja. Azt mondta, Müller Cecíliáék azon dolgoznak, hogy olyan szabályokat alakítsanak ki, hogy a biztonságunkat garantálja, de rugalmas is legyen.

A vakcinával kapcsolatban azt mondta, nem szabad belőle politikai ügyet csinálni, a kormánynak az a célja, hogy minél több vakcina legyen.

Az oltás nem lesz kötelező, és mindenki eldöntheti majd, hogy melyik vakcinában bízik.

Azt is mondta, különböző elméletek léteznek, de a járványok el szoktak múlni, azt nehéz az irodalomból kihámozni, hogy miért, de ha lesz vakcina, akkor gyorsabban. Kérdés, hogy ha visszaesik a járvány, akkor eltűnik, vagy csak kezelhető lesz, de ezt egyelőre nem tudni.

A gazdasági intézkedéseket két csoportba bontotta:

  • egyrészt a mostani 30 napra bevezetett intézkedések sokakat érintenek rosszul, őket igyekeznek megsegíteni legújabban az elviteles ételek áfacsökkentésével;
  • másrészt van egy másik munkacsoport, ami a hosszabb távú intézkedéseket dolgozza ki, hogy hogyan indítsák újra a gazdaságot.

„Tartani fogom azt az ígéretet, hogy ahány munkahelyet a vírus megszüntet, annyit létrehozunk” - ígérte.

Parragh Lászlónak az iparűzési adó felfüggesztésére vonatkozó ötletére azt mondta, hogy

„meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni, csak a kellő arányt kell megtalálni”.

Kifejtette, hogy az adókat mindenképpen csökkenteni kell, mert különben nem lesznek munkahelyek.

Az uniós jogállamisági kérdésről azt mondta, bonyolult ügy, sok leágazása van, több levelet is írt és lassan Tolsztoj-regényhősnek érzi magát, de most ennek van szezonja. Azt mondta, a magyar álláspont világos, egyértelmű, transzparens és kiszámítható volt mindig, ugyanazt mondja, amit a nyáron is, amikor a parlament hozott egy döntést, amihez azóta is tartja magát, vagyis nem kellett vétóznia, mert ezt a parlament már megtette, most ezt csak megállapította.

Azt is mondta, csütörtökön hosszan beszélt a német kancellárral, és kijelentette, hogy „a magyarok pénzét nem lehet elvenni”. Orbán kijelentette, hogy ha a jogállamisági kritériumokról szóló szöveget elfogadják,

„akkor az EU-ból Szovjetuniót csinálunk”, mert ez ott szokás, hogy támasztanak egy feltételt ideológiai alapon, amelynek nincsenek objektív kritériumai, és ha valaki az ideológiát nem tartja be, akkor zsarolni lehet.

„Nem ezért hoztuk létre az EU-t” – mondta, hozzátéve, hogy ha egy francia, belga ezt nem érti, azon nem csodálkozik, mert ott nem volt kommunizmus. Szerinte régen szovjetellenes tevékenységről beszéltek, most Európa-ellenes tevékenységnek hívják, de az alapegysége az EU-nak nem Brüsszel, hanem a tagállamok, és csak az fog megtörténni, amit a tagállamok akarnak.

Mellékesen megjegyezte, hogy hitelt bárki tud felvenni, és hogy

Magyarország tegnap 2,5 milliárd eurónyi hitelt vett fel a pénzpiacról.

Bár a műsorvezető felhozta az uniós LMBTQ-stratégiát, Orbán azzal reagált, hogy ha nem is mondja, hogy ez fölösleges, a döntéshozóknak most nem ezeket a tanulmányokat kell olvasnia, hanem döntéseket kell hozni, és az emberek életét és egzisztenciáját kell megvédenie - így viszont az interjúban nem esett szó sem az új alkotmánymódosításról, sem a választási törvény módosításáról, sem az örökbefogadási szabályok megváltoztatásáról.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.