Orbán: Ha 2020-ban Trump nyer, nem lett volna háború

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Belpol

Az amerikai győzelem „a Marsról is látszik”, „jó lóra tettünk”, jöhet a „békeköltségvetés”.

„Mindenki tudja, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a lidércnyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború” – kezdte szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor.

A miniszterelnököt az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójával kapcsolatban arról „kérdezték”, hogy mennyire nyitottak az európai vezetők az olyan változásokra, mint az amerikai elnökválasztás eredménye vagy a német kormánykoalíció szétesése. Orbán szerint nehéz helyzet állt elő, mivel „nehéz a vágányt úgy átállítani”, hogy az egész világ évekig azt hallgatta, hogy „a háború jó, a béke rossz, a szankciók jók, a szankciók ellen beszélő politikusok buták”. A kormányfő arról értekezett, hogy ha Amerikának kellően erős vezetője lett volna, akkor időben meg lehetett volna kötni a háború elkerüléséhez szükséges megállapodásokat.

„Az amerikai győzelem az egy hatalmas győzelem, nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik”

– fogalmazott Orbán, aki már néhány órával az első eredmények után sajátjaként ünnepelte Donald Trump győzelmét. Szerinte nyilvánvaló, hogy ha az amerikai elnök „Háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát akar folytatni és gender helyett családvédőpolitikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban.” Ezzel kapcsolatban arról beszélt, „a fronton a helyzet nyilvánvaló, katonai vereség van”, ezért az amerikaiak ki fognak szállni a háborúból.

„Ezt a háborút egyedül Európa nem tudja finanszírozni. Vannak, akik még akarják, továbbra is iszonyatos mennyiségű pénzt akarnak küldeni ebbe az elvesztett háborúba” – folytatta a miniszterelnök, aki szerint már egyre többen maradnak csendben vagy emelik fel a hangjukat azzal kapcsolatban, hogy ez így nem jó, „és itt vagyunk mi, akik mindig is ezt mondtuk”. Orbán szerint ő már a nyári „békemissziója” után írt beszámolójában jelezte az európai vezetőknek, hogy mi várható a következő hónapokban, ami azért jött be, mert a „kommunikáció” segítségével megértette, mi fog történni.

A kormányfő ezután arról is beszélt, hogy a világpolitika változásai és az amerikai elnökválasztás eredménye a magyar háztartásokkal is összefügg, ugyanis szerinte a háború nélkül az európai gazdaságok is jobb állapotban lennének.

Éppen ezért 2025-re háborús helyett egy „békeköltségvetést” nyújtottak be.

Szerinte a következő évre tervezett gazdaságélénkítő programok, a „gazdasági semlegesség” és az újabb gazdasági akcióterv azért lesznek sikeresek, mert „jó lóra tettünk”. Orbán mindezzel kapcsolatban újra elismételte, hogy a saját érdekekhez alkalmazkodva kell „eligazodni a gazdasági univerzumban”. „Az, hogy Magyarország ma egy barátja az Egyesült Államok elnöke, az egy olyan gazdasági lehetőség az ország számára, ami korábban soha nem állt fönn” – mondta a miniszterelnök.

Szerinte a politikusok feladata, hogy a jövőbe lássanak és felkészítsék az embereket arra, hogy mi fog történni. „Én ezen dolgozom és azt tudom mondani, hogy megértettük, hogy mit hoz a jövő, szerintem jó terveket hoztunk létre, és a következő évben, 2025-ben ezeket végre fogjuk hajtani” – jelentette ki Orbán, majd az emberek előtt álló „óriási” lehetőségekről beszélt.

A pénteki informális EU-csúccsal kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, az európai energiaárak olyan versenyhátrányt jelentenek, amit semmivel nem lehet kompenzálni. Ezért szerinte teljesen új európai energiaszabályozásra van szükség, ez lesz a találkozó legfontosabb témája. Az interjú végén a migráció, illetve a „brüsszeli bírósági aktivizmus” is szóba került. Orbán szerint „mi azért vagyunk sikeresek, mert föllázadtunk”, míg „az elit Brüsszelben próbál minket lenyomni”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.