Orbán: Ha 2020-ban Trump nyer, nem lett volna háború

  • narancs.hu
  • 2024. november 8.

Belpol

Az amerikai győzelem „a Marsról is látszik”, „jó lóra tettünk”, jöhet a „békeköltségvetés”.

„Mindenki tudja, hogy ha 2020-ban Donald Trump nyert volna az Egyesült Államokban, akkor ez a lidércnyomásos két év meg sem történt volna, nem lett volna háború” – kezdte szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor.

A miniszterelnököt az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójával kapcsolatban arról „kérdezték”, hogy mennyire nyitottak az európai vezetők az olyan változásokra, mint az amerikai elnökválasztás eredménye vagy a német kormánykoalíció szétesése. Orbán szerint nehéz helyzet állt elő, mivel „nehéz a vágányt úgy átállítani”, hogy az egész világ évekig azt hallgatta, hogy „a háború jó, a béke rossz, a szankciók jók, a szankciók ellen beszélő politikusok buták”. A kormányfő arról értekezett, hogy ha Amerikának kellően erős vezetője lett volna, akkor időben meg lehetett volna kötni a háború elkerüléséhez szükséges megállapodásokat.

„Az amerikai győzelem az egy hatalmas győzelem, nemcsak a Holdról, hanem a Marsról is látszik”

– fogalmazott Orbán, aki már néhány órával az első eredmények után sajátjaként ünnepelte Donald Trump győzelmét. Szerinte nyilvánvaló, hogy ha az amerikai elnök „Háború helyett békét akar, migráció helyett migránsellenes politikát akar folytatni és gender helyett családvédőpolitikát akar folytatni, akkor ez nyomot hagy majd a világban.” Ezzel kapcsolatban arról beszélt, „a fronton a helyzet nyilvánvaló, katonai vereség van”, ezért az amerikaiak ki fognak szállni a háborúból.

„Ezt a háborút egyedül Európa nem tudja finanszírozni. Vannak, akik még akarják, továbbra is iszonyatos mennyiségű pénzt akarnak küldeni ebbe az elvesztett háborúba” – folytatta a miniszterelnök, aki szerint már egyre többen maradnak csendben vagy emelik fel a hangjukat azzal kapcsolatban, hogy ez így nem jó, „és itt vagyunk mi, akik mindig is ezt mondtuk”. Orbán szerint ő már a nyári „békemissziója” után írt beszámolójában jelezte az európai vezetőknek, hogy mi várható a következő hónapokban, ami azért jött be, mert a „kommunikáció” segítségével megértette, mi fog történni.

A kormányfő ezután arról is beszélt, hogy a világpolitika változásai és az amerikai elnökválasztás eredménye a magyar háztartásokkal is összefügg, ugyanis szerinte a háború nélkül az európai gazdaságok is jobb állapotban lennének.

Éppen ezért 2025-re háborús helyett egy „békeköltségvetést” nyújtottak be.

Szerinte a következő évre tervezett gazdaságélénkítő programok, a „gazdasági semlegesség” és az újabb gazdasági akcióterv azért lesznek sikeresek, mert „jó lóra tettünk”. Orbán mindezzel kapcsolatban újra elismételte, hogy a saját érdekekhez alkalmazkodva kell „eligazodni a gazdasági univerzumban”. „Az, hogy Magyarország ma egy barátja az Egyesült Államok elnöke, az egy olyan gazdasági lehetőség az ország számára, ami korábban soha nem állt fönn” – mondta a miniszterelnök.

Szerinte a politikusok feladata, hogy a jövőbe lássanak és felkészítsék az embereket arra, hogy mi fog történni. „Én ezen dolgozom és azt tudom mondani, hogy megértettük, hogy mit hoz a jövő, szerintem jó terveket hoztunk létre, és a következő évben, 2025-ben ezeket végre fogjuk hajtani” – jelentette ki Orbán, majd az emberek előtt álló „óriási” lehetőségekről beszélt.

A pénteki informális EU-csúccsal kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, az európai energiaárak olyan versenyhátrányt jelentenek, amit semmivel nem lehet kompenzálni. Ezért szerinte teljesen új európai energiaszabályozásra van szükség, ez lesz a találkozó legfontosabb témája. Az interjú végén a migráció, illetve a „brüsszeli bírósági aktivizmus” is szóba került. Orbán szerint „mi azért vagyunk sikeresek, mert föllázadtunk”, míg „az elit Brüsszelben próbál minket lenyomni”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.