Szeptemberben folytatódhat a pedagógusok tiltakozása

Összedőlt katedrális

Belpol

Tömeges felmondások, polgári engedetlenség, a szülők segítségével láthatóvá váló sztrájk – ilyen megmozdulásokkal készülnek a pedagógusok a tanévkezdésre. Az oktatási terület új gazdája, Pintér Sándor rendet ígér, de problémákkal szembesülhet, ha nem enged a tanárok követeléseinek.

Július 11-ig 184 pedagógus jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ), hogy ősszel hajlandó lenne részt venni egy összehangolt, tömeges felmondási akcióban, ha a kormány addig nem változtat az oktatásban dolgozók helyzetén. A szakszervezet csak a koordinációban segít az erre vállalkozó pedagógusoknak – mondja Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Hamarosan egyeztetnek a jelentkezőkkel, és eldöntik, pontosan mikor, milyen határidővel és milyen feltételeket megfogalmazva helyezzék letétbe felmondási leveleiket. A szakszervezeti vezető megjegyzi, hogy legnagyobb számban a fiatal pedagógusok fontolgatják a felmondást, köztük olyanok, akik az általuk értelmetlennek és megalázónak tartott minősítési eljárás előtt állnak. Természetesen a 184-nél több pályaelhagyó várható a közoktatásban, csak nem mindenki akar vagy tud várni, aki már nyáron kap egy jó állásajánlatot, az a közös akció előtt kilép a rendszerből.

Szintén a megszokottól eltérő eszközökben gondolkodik a másik pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Polgári engedetlenségre nem biztathatják tagjaikat – mondja Totyik Tamás alelnök –, polgári engedelmességi akciókat azonban terveznek. A márciusi tanársztrájk idején a fenntartó úgy számolt, hogy egy tanóra felkészüléssel együtt 1,5 óra munkaidejébe kerül egy pedagógusnak, ilyen arányban vontak le a sztrájkoló tanárok béréből – magyarázza Totyik. „Arra buzdítjuk a kollégákat, hogy vegyék át ezt a számítást. Ha valakinek heti 26 tanítási órája van, az ezek szerint 39 órányi tanításhoz kötődő munkát jelent. Tehát a tanításon kívül hetente még egyórányi feladatot lásson el, ezzel megvan a 40 óra, és minden mást – szülőkkel való kapcsolattartást, versenyre való felkészítést, kulturális intézmények látogatását – csak akkor teljesítsen, ha túlmunkaként kifizetik. Meglátjuk, hogyan tudnak majd így működni az intézmények.”

Nagyon készülnek az őszre a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum pedagógusai is. Júniusban 58 tanár, a tantestület nagyjából négyötöde írta alá azt a nyílt levelet, amelyben polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba a következő tanévtől. Nemcsak a tanórák megtartását függesztenék fel, hanem az adminisztrációt, az iskolán kívüli munkát és az érettségiztetést is. Az Illyés felhívásához a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 pedagógusa csatlakozott. Törley Katalin, a Kölcsey tanára és a Tanítanék mozgalom aktivistája azt mondja, további két iskolából – egy vidéki általános iskolából és egy budapesti gimnáziumból – jelezték nekik, hogy beleállnának az engedetlenségi akcióba, és abban reménykednek, hogy a február–márciusi megmozduláshullámhoz hasonlóan az újabb kiállásuk is egyfajta lavinát indít majd el a magyar iskolákban.

 Brüsszel a hibás?

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága tavaly október óta tárgyal a kormány képviselőivel. Mivel nem teljesítették a követeléseiket, január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot, március 16-tól április 1-jéig rendes sztrájkot hirdettek. Nagy Erzsébet arról tájékoztat, hogy a szakszervezetekhez beérkező információk alapján a figyelmeztető sztrájkban körülbelül 26 ezer, a márciusi sztrájkban annak „legjobb napjain” 28 ezer pedagógus vett részt, ez a teljes foglalkoztatotti létszám 16–18 százaléka. Február 14-től a sztrájkfolyamattal párhuzamosan elindult egy „gördülő” polgári engedetlenségi akció is, ennek a résztvevőiről pontos statisztikák nincsenek, a Civil Közoktatási Platform gyűjtése szerint minimum 320 oktatási intézmény 6300 pedagógusa választotta a tiltakozásnak ezt a formáját. A polgári engedetlenséggel a pedagógusok arra reagáltak, hogy a kormány egy februári rendelettel kiüresítette az oktatásban dolgozók sztrájkjogát. A rendelet előírta, hogy sztrájk alatt is minden egyes intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, és meg kell tartani az órák 50 százalékát, végzős évfolyamoknál érettségi tárgyakból azok 100 százalékát. Ugyanezeket a szabályokat a kormány májusban, a járványügyi veszélyhelyzet végével törvénybe foglalta, így immár általánosan is ez az „elégséges szolgáltatás” lesz az irányadó a további tanársztrájkok esetén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.