Összedőlt katedrális

Tömeges felmondások, polgári engedetlenség, a szülők segítségével láthatóvá váló sztrájk – ilyen megmozdulásokkal készülnek a pedagógusok a tanévkezdésre. Az oktatási terület új gazdája, Pintér Sándor rendet ígér, de problémákkal szembesülhet, ha nem enged a tanárok követeléseinek.

Július 11-ig 184 pedagógus jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ), hogy ősszel hajlandó lenne részt venni egy összehangolt, tömeges felmondási akcióban, ha a kormány addig nem változtat az oktatásban dolgozók helyzetén. A szakszervezet csak a koordinációban segít az erre vállalkozó pedagógusoknak – mondja Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Hamarosan egyeztetnek a jelentkezőkkel, és eldöntik, pontosan mikor, milyen határidővel és milyen feltételeket megfogalmazva helyezzék letétbe felmondási leveleiket. A szakszervezeti vezető megjegyzi, hogy legnagyobb számban a fiatal pedagógusok fontolgatják a felmondást, köztük olyanok, akik az általuk értelmetlennek és megalázónak tartott minősítési eljárás előtt állnak. Természetesen a 184-nél több pályaelhagyó várható a közoktatásban, csak nem mindenki akar vagy tud várni, aki már nyáron kap egy jó állásajánlatot, az a közös akció előtt kilép a rendszerből.

Szintén a megszokottól eltérő eszközökben gondolkodik a másik pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Polgári engedetlenségre nem biztathatják tagjaikat – mondja Totyik Tamás alelnök –, polgári engedelmességi akciókat azonban terveznek. A márciusi tanársztrájk idején a fenntartó úgy számolt, hogy egy tanóra felkészüléssel együtt 1,5 óra munkaidejébe kerül egy pedagógusnak, ilyen arányban vontak le a sztrájkoló tanárok béréből – magyarázza Totyik. „Arra buzdítjuk a kollégákat, hogy vegyék át ezt a számítást. Ha valakinek heti 26 tanítási órája van, az ezek szerint 39 órányi tanításhoz kötődő munkát jelent. Tehát a tanításon kívül hetente még egyórányi feladatot lásson el, ezzel megvan a 40 óra, és minden mást – szülőkkel való kapcsolattartást, versenyre való felkészítést, kulturális intézmények látogatását – csak akkor teljesítsen, ha túlmunkaként kifizetik. Meglátjuk, hogyan tudnak majd így működni az intézmények.”

Nagyon készülnek az őszre a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum pedagógusai is. Júniusban 58 tanár, a tantestület nagyjából négyötöde írta alá azt a nyílt levelet, amelyben polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba a következő tanévtől. Nemcsak a tanórák megtartását függesztenék fel, hanem az adminisztrációt, az iskolán kívüli munkát és az érettségiztetést is. Az Illyés felhívásához a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 pedagógusa csatlakozott. Törley Katalin, a Kölcsey tanára és a Tanítanék mozgalom aktivistája azt mondja, további két iskolából – egy vidéki általános iskolából és egy budapesti gimnáziumból – jelezték nekik, hogy beleállnának az engedetlenségi akcióba, és abban reménykednek, hogy a február–márciusi megmozduláshullámhoz hasonlóan az újabb kiállásuk is egyfajta lavinát indít majd el a magyar iskolákban.

 Brüsszel a hibás?

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága tavaly október óta tárgyal a kormány képviselőivel. Mivel nem teljesítették a követeléseiket, január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot, március 16-tól április 1-jéig rendes sztrájkot hirdettek. Nagy Erzsébet arról tájékoztat, hogy a szakszervezetekhez beérkező információk alapján a figyelmeztető sztrájkban körülbelül 26 ezer, a márciusi sztrájkban annak „legjobb napjain” 28 ezer pedagógus vett részt, ez a teljes foglalkoztatotti létszám 16–18 százaléka. Február 14-től a sztrájkfolyamattal párhuzamosan elindult egy „gördülő” polgári engedetlenségi akció is, ennek a résztvevőiről pontos statisztikák nincsenek, a Civil Közoktatási Platform gyűjtése szerint minimum 320 oktatási intézmény 6300 pedagógusa választotta a tiltakozásnak ezt a formáját. A polgári engedetlenséggel a pedagógusok arra reagáltak, hogy a kormány egy februári rendelettel kiüresítette az oktatásban dolgozók sztrájkjogát. A rendelet előírta, hogy sztrájk alatt is minden egyes intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, és meg kell tartani az órák 50 százalékát, végzős évfolyamoknál érettségi tárgyakból azok 100 százalékát. Ugyanezeket a szabályokat a kormány májusban, a járványügyi veszélyhelyzet végével törvénybe foglalta, így immár általánosan is ez az „elégséges szolgáltatás” lesz az irányadó a további tanársztrájkok esetén.