Szeptemberben folytatódhat a pedagógusok tiltakozása

Összedőlt katedrális

Belpol

Tömeges felmondások, polgári engedetlenség, a szülők segítségével láthatóvá váló sztrájk – ilyen megmozdulásokkal készülnek a pedagógusok a tanévkezdésre. Az oktatási terület új gazdája, Pintér Sándor rendet ígér, de problémákkal szembesülhet, ha nem enged a tanárok követeléseinek.

Július 11-ig 184 pedagógus jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ), hogy ősszel hajlandó lenne részt venni egy összehangolt, tömeges felmondási akcióban, ha a kormány addig nem változtat az oktatásban dolgozók helyzetén. A szakszervezet csak a koordinációban segít az erre vállalkozó pedagógusoknak – mondja Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Hamarosan egyeztetnek a jelentkezőkkel, és eldöntik, pontosan mikor, milyen határidővel és milyen feltételeket megfogalmazva helyezzék letétbe felmondási leveleiket. A szakszervezeti vezető megjegyzi, hogy legnagyobb számban a fiatal pedagógusok fontolgatják a felmondást, köztük olyanok, akik az általuk értelmetlennek és megalázónak tartott minősítési eljárás előtt állnak. Természetesen a 184-nél több pályaelhagyó várható a közoktatásban, csak nem mindenki akar vagy tud várni, aki már nyáron kap egy jó állásajánlatot, az a közös akció előtt kilép a rendszerből.

Szintén a megszokottól eltérő eszközökben gondolkodik a másik pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Polgári engedetlenségre nem biztathatják tagjaikat – mondja Totyik Tamás alelnök –, polgári engedelmességi akciókat azonban terveznek. A márciusi tanársztrájk idején a fenntartó úgy számolt, hogy egy tanóra felkészüléssel együtt 1,5 óra munkaidejébe kerül egy pedagógusnak, ilyen arányban vontak le a sztrájkoló tanárok béréből – magyarázza Totyik. „Arra buzdítjuk a kollégákat, hogy vegyék át ezt a számítást. Ha valakinek heti 26 tanítási órája van, az ezek szerint 39 órányi tanításhoz kötődő munkát jelent. Tehát a tanításon kívül hetente még egyórányi feladatot lásson el, ezzel megvan a 40 óra, és minden mást – szülőkkel való kapcsolattartást, versenyre való felkészítést, kulturális intézmények látogatását – csak akkor teljesítsen, ha túlmunkaként kifizetik. Meglátjuk, hogyan tudnak majd így működni az intézmények.”

Nagyon készülnek az őszre a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum pedagógusai is. Júniusban 58 tanár, a tantestület nagyjából négyötöde írta alá azt a nyílt levelet, amelyben polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba a következő tanévtől. Nemcsak a tanórák megtartását függesztenék fel, hanem az adminisztrációt, az iskolán kívüli munkát és az érettségiztetést is. Az Illyés felhívásához a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 pedagógusa csatlakozott. Törley Katalin, a Kölcsey tanára és a Tanítanék mozgalom aktivistája azt mondja, további két iskolából – egy vidéki általános iskolából és egy budapesti gimnáziumból – jelezték nekik, hogy beleállnának az engedetlenségi akcióba, és abban reménykednek, hogy a február–márciusi megmozduláshullámhoz hasonlóan az újabb kiállásuk is egyfajta lavinát indít majd el a magyar iskolákban.

 Brüsszel a hibás?

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága tavaly október óta tárgyal a kormány képviselőivel. Mivel nem teljesítették a követeléseiket, január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot, március 16-tól április 1-jéig rendes sztrájkot hirdettek. Nagy Erzsébet arról tájékoztat, hogy a szakszervezetekhez beérkező információk alapján a figyelmeztető sztrájkban körülbelül 26 ezer, a márciusi sztrájkban annak „legjobb napjain” 28 ezer pedagógus vett részt, ez a teljes foglalkoztatotti létszám 16–18 százaléka. Február 14-től a sztrájkfolyamattal párhuzamosan elindult egy „gördülő” polgári engedetlenségi akció is, ennek a résztvevőiről pontos statisztikák nincsenek, a Civil Közoktatási Platform gyűjtése szerint minimum 320 oktatási intézmény 6300 pedagógusa választotta a tiltakozásnak ezt a formáját. A polgári engedetlenséggel a pedagógusok arra reagáltak, hogy a kormány egy februári rendelettel kiüresítette az oktatásban dolgozók sztrájkjogát. A rendelet előírta, hogy sztrájk alatt is minden egyes intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, és meg kell tartani az órák 50 százalékát, végzős évfolyamoknál érettségi tárgyakból azok 100 százalékát. Ugyanezeket a szabályokat a kormány májusban, a járványügyi veszélyhelyzet végével törvénybe foglalta, így immár általánosan is ez az „elégséges szolgáltatás” lesz az irányadó a további tanársztrájkok esetén.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mik befolyásolják egy magánfogászati kezelés árait?

  • Fizetett tartalom

Az utóbbi években a magánfogászati ellátás árai is folyamatos emelkedést mutattak. Az állami egészségügyi rendszer leterheltsége és a hosszú várólisták miatt mégis egyre többen fordulnak magánszolgáltatókhoz. Nézzük meg, milyen tényezők befolyásolják a magán fogászatok költségeit!

Mik lehetnek egy online vállalkozás sikerének titkai?

  • Fizetett tartalom

Az online vállalkozások virágzása nem véletlen. Az internet adta lehetőségek nemcsak megkönnyítik az üzletindítást, hanem nagy növekedési potenciált is kínálnak. De mi kell ahhoz, hogy egy online vállalkozás valóban sikeres legyen? Nem elegendő pusztán egy jó ötlet vagy termék, hiszen a verseny nagy, a piac dinamikusan változik, és az ügyfelek elvárásai is egyre magasabbak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mik lehetnek a legfontosabb sikertényezők.