Szeptemberben folytatódhat a pedagógusok tiltakozása

Összedőlt katedrális

Belpol

Tömeges felmondások, polgári engedetlenség, a szülők segítségével láthatóvá váló sztrájk – ilyen megmozdulásokkal készülnek a pedagógusok a tanévkezdésre. Az oktatási terület új gazdája, Pintér Sándor rendet ígér, de problémákkal szembesülhet, ha nem enged a tanárok követeléseinek.

Július 11-ig 184 pedagógus jelezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ), hogy ősszel hajlandó lenne részt venni egy összehangolt, tömeges felmondási akcióban, ha a kormány addig nem változtat az oktatásban dolgozók helyzetén. A szakszervezet csak a koordinációban segít az erre vállalkozó pedagógusoknak – mondja Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Hamarosan egyeztetnek a jelentkezőkkel, és eldöntik, pontosan mikor, milyen határidővel és milyen feltételeket megfogalmazva helyezzék letétbe felmondási leveleiket. A szakszervezeti vezető megjegyzi, hogy legnagyobb számban a fiatal pedagógusok fontolgatják a felmondást, köztük olyanok, akik az általuk értelmetlennek és megalázónak tartott minősítési eljárás előtt állnak. Természetesen a 184-nél több pályaelhagyó várható a közoktatásban, csak nem mindenki akar vagy tud várni, aki már nyáron kap egy jó állásajánlatot, az a közös akció előtt kilép a rendszerből.

Szintén a megszokottól eltérő eszközökben gondolkodik a másik pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Polgári engedetlenségre nem biztathatják tagjaikat – mondja Totyik Tamás alelnök –, polgári engedelmességi akciókat azonban terveznek. A márciusi tanársztrájk idején a fenntartó úgy számolt, hogy egy tanóra felkészüléssel együtt 1,5 óra munkaidejébe kerül egy pedagógusnak, ilyen arányban vontak le a sztrájkoló tanárok béréből – magyarázza Totyik. „Arra buzdítjuk a kollégákat, hogy vegyék át ezt a számítást. Ha valakinek heti 26 tanítási órája van, az ezek szerint 39 órányi tanításhoz kötődő munkát jelent. Tehát a tanításon kívül hetente még egyórányi feladatot lásson el, ezzel megvan a 40 óra, és minden mást – szülőkkel való kapcsolattartást, versenyre való felkészítést, kulturális intézmények látogatását – csak akkor teljesítsen, ha túlmunkaként kifizetik. Meglátjuk, hogyan tudnak majd így működni az intézmények.”

Nagyon készülnek az őszre a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum pedagógusai is. Júniusban 58 tanár, a tantestület nagyjából négyötöde írta alá azt a nyílt levelet, amelyben polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba a következő tanévtől. Nemcsak a tanórák megtartását függesztenék fel, hanem az adminisztrációt, az iskolán kívüli munkát és az érettségiztetést is. Az Illyés felhívásához a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium 24 pedagógusa csatlakozott. Törley Katalin, a Kölcsey tanára és a Tanítanék mozgalom aktivistája azt mondja, további két iskolából – egy vidéki általános iskolából és egy budapesti gimnáziumból – jelezték nekik, hogy beleállnának az engedetlenségi akcióba, és abban reménykednek, hogy a február–márciusi megmozduláshullámhoz hasonlóan az újabb kiállásuk is egyfajta lavinát indít majd el a magyar iskolákban.

 Brüsszel a hibás?

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága tavaly október óta tárgyal a kormány képviselőivel. Mivel nem teljesítették a követeléseiket, január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot, március 16-tól április 1-jéig rendes sztrájkot hirdettek. Nagy Erzsébet arról tájékoztat, hogy a szakszervezetekhez beérkező információk alapján a figyelmeztető sztrájkban körülbelül 26 ezer, a márciusi sztrájkban annak „legjobb napjain” 28 ezer pedagógus vett részt, ez a teljes foglalkoztatotti létszám 16–18 százaléka. Február 14-től a sztrájkfolyamattal párhuzamosan elindult egy „gördülő” polgári engedetlenségi akció is, ennek a résztvevőiről pontos statisztikák nincsenek, a Civil Közoktatási Platform gyűjtése szerint minimum 320 oktatási intézmény 6300 pedagógusa választotta a tiltakozásnak ezt a formáját. A polgári engedetlenséggel a pedagógusok arra reagáltak, hogy a kormány egy februári rendelettel kiüresítette az oktatásban dolgozók sztrájkjogát. A rendelet előírta, hogy sztrájk alatt is minden egyes intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, és meg kell tartani az órák 50 százalékát, végzős évfolyamoknál érettségi tárgyakból azok 100 százalékát. Ugyanezeket a szabályokat a kormány májusban, a járványügyi veszélyhelyzet végével törvénybe foglalta, így immár általánosan is ez az „elégséges szolgáltatás” lesz az irányadó a további tanársztrájkok esetén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.