Osztódás a baloldalon

Nyögve nyerés

  • Rényi Pál Dániel
  • Nagy Gergely Miklós
  • 2011. október 27.

Belpol

Megalapítása után egy évvel frakcióvá alakult a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) platform. Hogy az új formáció ténylegesen mekkora darabot harap ki az MSZP-ből, az még a jövő titka.

Nyugatos, polgári, balközép párt, amely a szociális piacgazdaságban hisz, és nem csak figyelmével, de támogatásával is kitünteti az oktatás, a művészet és a kultúra területeit - csaknem egyórás beszédében e szavakkal írta körbe új pártját és reménybeli országgyűlési frakcióját Gyurcsány Ferenc. A Fáy utcai sportcsarnok színpadán tett bejelentésével múlt szombaton a volt kormányfő lezárta lassan egy éve húzódó MSZP-beli "se veled, se nélküled" korszakát. A válást több szocialista politikus kártékonynak tartja, mert - ahogyan egy forrásunk fogalmazott - "a MSZP-nek nem érdeke egy önálló frakcióval rendelkező Demokratikus Koalíció"; mások szerint viszont végleg elhárult az akadálya, hogy a kétgyökerűség után az anyapárt elinduljon a tradicionális szociáldemokrácia, a DK pedig a modern baloldaliság útján. Az angyalföldi létesítményben (az esemény hangulatáról lásd Fapados szerelem című keretes írásunkat) mind Gyurcsány, mind a frakcióvezetőnek választott Molnár Csaba győzelemként tálalta a kiválást - noha a váláshoz vezető utat sokkal inkább a kényszerűség, mint a győztes jókedv jellemezte.

Átalakítani, nem alapítani

"Félig egyetértek azokkal, akik új pártot szeretnének alapítani, de ilyet nem fogunk tenni, mert ez árulás lenne" - így hívta életre tavaly október 22-én egy a Szent István parkban felállított sátorban a Demokratikus Koalíció platformot Gyurcsány Ferenc. Az eseményen ott volt Mesterházy Attila pártelnök is, ahogy a most frakciót alakítani szándékozók közül Vitányi Iván, Molnár Csaba, Ficsor Ádám, Varju László, Baracskai József, Kolber István (rajtuk kívül még Vadai Ágnes, Szűcs Erika, illetve Oláh Lajos távozott Gyurcsánnyal együtt az MSZP-ből), illetve olyan volt parlamenti képviselők is, mint Szabó Zoltán, Avarkeszi Dezső vagy Arató Gergely. A volt kormányfő úgy vélte, hogy (főleg a Progresszív és a Szociáldemokrata platform tagjaiból létrejövő) az új alakulatnak úgy kell átalakítani az MSZP-t, hogy az befogadja a "köztársaság eszméjét vallókat". Gyurcsányék eredetileg tehát reformokat akartak - közben gyűjteni kezdték belső ellenfeleiket.

A mára nagyjából hatezer főt tömörítő DK-val szembeni párton belüli ellenérzéseket az induláskor megalapozta, hogy - noha az MSZP alapszabálya ezt nem engedi - tagjai voltak párton kívüli szimpatizánsok is. Aztán újabb morcosságra adott okot, hogy a tavaly november 2-i Charta-tüntetésen a szervezők nem adtak fölszólalási lehetőséget Szanyi Tibornak, míg Gyurcsány főszónok lehetett. (Ezt követően írt Szanyi arról a kapcsolat.hu-n, hogy a volt kormányfő hányszor verte már át a szocialista frakciót.) Ennél jelentősebb mozzanat volt a szocialisták pártigazgatójának, Puch Lászlónak a februári nyilatkozata az fn.hu internetes lapnak, amelyben Gyurcsány platformját úgy jellemezte: "párt a pártban". Ugyanabban a hónapban Mesterházy és Gyurcsány külön évértékelőt tartott, majd miután májusban kiderült, hogy a Gyurcsány Ferenchez közel álló személyek bejegyeztették a Demokrata Pártot, Puch lényegében távozásra szólította fel Gyurcsányt (a sajtón keresztül kérte, hogy hagyja békén az MSZP-t). Gyurcsány és Puch szembenállása sok mindent meghatározott az MSZP-ben: Gyurcsány 2004-es miniszterelnöki kinevezése óta többször is próbálta a pártpénztárnoki posztról elmozdítani Puchot - 2008-ban még államtitkárnak is kinevezte -, ám Puch pártbéli befolyását sosem sikerült megtörnie. Az utóbbi időkben pedig Puch volt a Gyurcsány távozását sürgetők egyik leghangosabbika; információink szerint a múlt héten, zárt körben az új frakció ellehetetlenítését szorgalmazta elnökségi ülésen, ahol még le is tolta Mesterházyt, hogy nem elég határozott a dezertálókkal szemben.

"Csak kívülről tűnhet úgy, hogy ez egy reménytelen játszma volt.A platform valóban elkötelezett volt a párt működésének megújításában, ameddig lehetett, ezt képviselte. Az utolsó sípszóig kitartott" - mondta lapunknak a frakcióalakítás szándékának bejelentése után Szabó Zoltán, a platform elnökségi tagja. A reformelképzeléseket még áprilisban jelezte Gyurcsány, amikor hat témában kezdeményezett pártszavazást. Ezekről június végén körülbelül 9200 párttag szavazott is, és mintegy 80 százalékuk igennel voksolt a platform által feltett kérdésekre (többek között arra, hogy a vezetőket a párttagok válasszák, vagy hogy vizsgálhassák a pártvezetők anyagi helyzetét), az eredményességhez ez azonban nem volt elég. "Ennek ellenére a júliusi ceglédi táborunkban még mindig úgy véltük, sikerülhet az MSZP belső reformja. Bíztunk benne, hogy a nagy többséggel támogatott javaslatainkat a párt később figyelembe veszi. Nem így történt" - mondja Avarkeszi Dezső, a DK egy másik elnökségi tagja. Egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint nyár végén a platformban még mindenki meg akarta várni a novemberi kongresszust, hogy megpróbálják átverni az alapszabály-módosítást. "Nyilván volt több forgatókönyv, nyilván nem most ősszel kezdtek el gondolkodni az új párton, nyilván nem ezért szervezkedett korábban annyit Varju László. Ennek ellenére az első számú variáció az volt, hogy kivárnak a kongresszusig. A Feri kezéből ott csúszott ki a dolog, amikor szeptemberben előjöttek azzal, hogy a listáról bejutott képviselők adják vissza mandátumukat az őt jelölő szerveknek. Itt ugyanis elszámították magukat, mert ez kategorikus ellenállást váltott ki, ezután nem sokkal még a csendes Hiller István is szakításról kezdett beszélni. Ezt követően mindenki futott az eredmény után: Lendvai és Mesterházy békés válást, Szekeres és Puch kemény stílust akart volna, Gyurcsány pedig keresett maga mellé még kilenc embert. Jellemző erre a pártra: a veszteségei ellenére valahol mindenki győzött."

Az elmúlt hetek belszoci csatározásaiba belefért Gyurcsány Ferenc kizárásának ötlete, a "nagy öregek" pénteki randevúja egy Pest megyei házban, egy platformkonferencia és Mesterházy nyilatkozatkérése is a frakció képviselőitől a tiszta helyzet megteremtése érdekében. "Mi három hete, október elejétől tudtuk, hogy új pártot alapítunk. Készítettünk három forgatókönyvet, de akkor már ez tűnt a legvalószínűbbnek" - mondta a Narancsnak Varju László, a DK operatív igazgatója.

A válás tételei

Az elmúlt hónapok-hetek olykor bohózatba illő civakodása szocialista elnökségi forrásunk szerint már csak arról szólt, sikerül-e Gyurcsánynak megszereznie a frakcióalakításhoz szükséges tíz képviselő bizalmát. A Narancs úgy tudja, Kolber István, Szűcs Erika, Oláh Lajos és némi meglepetésre Ficsor Ádám voltak azok, akiket utolsók közt sikerült meggyőzni a váltásról. Az elnökségi viszonyokat jól ismerő forrásunk szerint az sem véletlen, hogy Gyurcsányék valamennyien aláírták azt a Mesterházy-féle nyilatkozatot, melyben minden képviselő vállalta, hogy marad az MSZP-frakcióban. (A kormányfő ezt később úgy kommentálta, hogy ez a szignó "csak a pillanatnak szól".) Forrásunk magyarázata szerint "csak ezzel tudták leplezni, hogy még nincsenek elegen egy önálló képviselőcsoport megalapításához". Több DK-s forrásunk azonban egy másik szempontot vetett fel: az alakulat vezetői kíváncsiak voltak a tagság hozzáállására, ezért kellett múlt csütörtökön a platform országos tanácsának véleménye - amely aztán elsöprő többséggel támogatta a kiválást. "Amíg ebben nem volt biztos a vezetés, nem léphetett. És az se volt utolsó szempont, hogy a születésnapon jelentsék be a megalakulást."

Ezt megelőzően múlt csütörtökön Gyurcsány és Mesterházy - Tóbiás József és Harangozó Tamás társaságában - még egyszer asztalhoz ült. Választmányi informátorunk szerint az utolsó randevút a volt kormányfő kezdeményezte, a pártelnökön keresztül próbálván meggyőzni a pártvezetést, hogy az ne zárja ki soraiból a DK platformot, inkább szakadjon az MSZP békében. Utóbbi verzió alaposan megkönnyítette volna a hezitáló párttagok átszivárgását az új pártba; a háttérbeszélgetések során a pártvezetés ugyanis már napokkal a válás előtt kilátásba helyezte, hogy amennyiben Gyurcsány bejelenti az új párt tényleges megalakulását, akkor feloszlatja a DK platformot. Ez hozzávetőleg 1500 párttagot érint - a DK platform eddigi tagságának nagyjából negyedét. A "békés szétválás" más szempontból is megkönnyítette volna Gyurcsányék dolgát; ez esetben ugyanis - a házszabály szerint - a DK azonnal frakcióvá alakulhatott volna, és a következő fél év letelte előtt sem kellett volna lemondania a képviselőcsoportoknak járó jogosultságokról. A házszabály 2. fejezetének 15. §-a szerint ugyanis "a kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni; az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat". Az, hogy ezt mennyire tágan értelmezi az ügyben kompetens házelnök (jelen esetben Kövér László), jórészt a saját belátásán is múlik. Legalábbis azon múlt 1996-ban, amikor az MDF-ből Szabó Iván vezetésével kivált MDNP rögvest frakciót alkothatott (igaz, akkor a házelnöki döntésre a parlamenti többség is áldását adta). Hasonló forgatókönyv a DK esetében nem tűnik életszerűnek. Hétfőn mindenesetre az Országházban is bejelentette megalakulását a DK, Kövér László azonban a hónap végéig külföldön tartózkodik, és hazatértéig nem kíván foglalkozni az üggyel.

Amúgy fontos jogosultságokról van szó; ezek hiánya megnehezítheti a DK első hónapjait, hiszen ha Gyurcsányék a következő fél évben független képviselőként politizálnak, nem vehetnek részt a parlamenti bizottságok munkájában - például a csatlakozott Vadai Ágnesnek le kell majd mondani a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztéről. Továbbá nem folytathatnak önálló gazdálkodást, és nem kapják meg a képviselőcsoportoknak járó egyéb kiváltságokat sem, mint amilyen például a napirend előtti vagy frakcióvezetői hozzászólások lehetősége.

Már csak ezek miatt is fontos lett volna az MSZP támogató hozzáállása - esetleg egy Mesterházy Attila által Kövér Lászlónak címzett levél az ügyben -, ám úgy tűnik, az MSZP elnöksége nem volt hajlandó alkudozni a "békés szétválásról"; ennek tudatában született a szombati választmányi ülésen elfogadott határozati javaslat is. Az ülésen - amely párhuzamosan zajlott a DK születésnapi bulijával - 95 tag volt jelen, és néhány tartózkodás mellett ellenszavazat nélkül, 85 százalékos arányban fogadták el a kilencpontos választmányi határozatot. A párttagság számára kötelező erejű szöveg kimondja: az MSZP választmánya "a mai naptól megtiltja a platform további működését". Gyurcsányékat ugyan ez aligha lepte meg, az viszont már sokkal inkább, hogy felszólították őket mandátumaik visszaszolgáltatására - noha ez a kemény hang nem jellemezte az utolsó egyeztetést, mi több, csütörtökön még abban reménykedtek, hogy "az Attila a választmány elé a békés elválás koncepcióját viszi be, de ezek szerint nem sikerült neki teljesen érvényesítenie ezt" - legalábbis Avarkeszi Dezső így gondolja. Szintúgy nem tartja elegánsnak a lépést Varju, igaz, szerinte mindez a későbbi együttműködést nem befolyásolja hátrányosan.

Merre lépik a tagság?

Gyurcsányék számára a legfájóbb határozati pont persze nem ez, hanem a 6., mely szerinta "választmány kinyilvánítja, hogy az MSZP szervezetileg egységes és oszthatatlan, ezért nem támogatja az MSZP semmilyen formában történő szétválását. A pártból, a parlamenti és önkormányzati frakciókból való kilépés személyes elhatározás, ezért az erre vonatkozó kollektív döntést a választmány nem ismeri el."Ez ráadásul nemcsak azt eredményezi, hogy a DK frakcióalapításának kérdése Kövér László kezébe száll, de azt is, hogy a következő hetekben a felek komoly kampányt folytatnak majd a tagok pártban tartásáért, illetve átléptetéséért.Gyurcsányék nincsenek jó helyzetben, a tagok többsége ugyanis tíz-húsz éve MSZP-s, és a helyzet bizonytalansága miatt vélhetően nehezen lesznek meggyőzhetők a váltásról. A DK hivatalosan nem is akar leszakítani senkit az MSZP-ről, "győzködni nem fogunk senkit, de mindenkit szeretettel várunk" - ecseteli a teendőket Varju László.

Az MSZP alapszabálya nem ismeri el a kettős tagságot. Ez sokakat elgondolkodtat, ahogyan egyik vidéki forrásunk fogalmazott: "Hiába voltam a DK országos tanácsának tagja, nem lépek át. Egyelőre kivárok, szkeptikus vagyok, még egyáltalán nem biztos, hogy lesz-e a DK-ból valami. Aztán kinn a piacon se mondják nekem a választóim, hogy engem az MSZP-vel juttattak be, most pedig elhagyom őket. Nem szeretnék a szemükben erkölcsileg ellehetetlenülni, ezért vigyázok, noha a mostani MSZP-ben semmiféle szellemi innovációt nem látok, épp ennek megléte vonz a DK-ban."

A DK év végére szeretné kiépíteni országos hálózatát - vagyis a választókerületek mindegyikében szeretne maga mögött tudni 10-15 önkéntest, akik minimális anyagi támogatás mellett szervezik a helyi DK-s közéletet. "Az elkövetkező két-három hétben a legfontosabb, hogy helyi szinten ne mérgesedjen el a viszony. Erre nagyon kell vigyázni, mert az tovább ronthat a baloldal jelenlegi állapotán" - mondta az új "frakció" egyik tagja.

A kilépők - a várakozásnak megfelelően - nem alapítanak új politikai formációt, helyette a tavasszal bejegyzett Demokrata Pártban kezdik meg működésüket. November 5-én már tisztújítást tartanak, ekkor változtatnak az alapszabályon és a néven is. (A párt neve nagy valószínűséggel Demokratikus Koalíció lesz.) A párt szellemi holdudvara meglehetősen színes: Debreczeni József és Kerék-Bárczy Szabolcs is ott volt a szombati rendezvényen, és nem lenne meglepő, ha hamarosan feltűnne a párt környékén Bauer Tamás egykori szabaddemokrata politikus is. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a DK-sok számára a legnagyobb vonzerővel rendelkező Gyurcsány Ferenc változatlanul nagy elutasítottsága változik-e középtávon - mert ha nem, az bizonnyal megpecsételi a DK sorsát is.

A DK kilépésének az MSZP-ben is lehetnek következményei, ahol egyelőre eltérően ítélik meg Mesterházy szereplését. Pozíciójáról a jövő tavasszal esedékes tisztújítás dönthet. A Narancs több forrásból úgy értesült: a nyáron már felkérték Botka László szegedi polgármestert a pártelnöki tisztségre, aki azonban elzárkózott ez elől. A pártviszonyokat jól ismerő forrásaink szerint ezzel együtt is korai Mesterházyt temetni - elsősorban is a kialakult bizonytalan helyzet miatt. A Gyurcsány-ellenesség ugyanis ideiglenesen közös nevezőre hozta a párt vezetőit, de a DK kiválása után ennek az érdekközösségnek immár vége.

Fapados szerelem

Olyan súlyos szocreál hangulat ereszkedett a Fáy utcai rendezvényre, hogy a csarnok egyik sörpadján gubbasztó tudósító sokáig maga sem hitte, hogy nem egy maszopos nosztalgiabulira tévedt. A belépéskor szegfűhalom fogadta, aztán ott volt az angyalföldi kézilabdacsarnok enteriőrjének szögletes egyszerűsége, de leginkább az ezres nagyságú nyugdíjascsapat bizonytalanította el. Percek múlva a lelátón egy kopasz bácsi üvöltötte az arcunkba, hogy "Gyurcsány Ferenc az utolsó reményünk!", ami helyrezökkentette időérzékünket. A következő pillanat az ámulaté volt: a taps, a szónok és közönségének összecsiszoltsága, hát, azt mintha tervezőasztalon komponálták volna. Az új baloldal a deklarációk szerint nyugatos, nyitott és modern - nem tudni viszont, hogy a tartalmon kívül mindez a külcsínre is érvényes lesz-e.

- ngm-

Neked ajánljuk