„A Balaton nem a miniszterelnöké”

  • BM
  • 2020. augusztus 3.

Belpol

Rendkívüli ülést tartottak a parlamentben, amelyen a Fidesz-KDNP nem vett részt. Többek között az EU új költségvetéséről vitáztak volna, de szóba került az Index, az SZFE, a Mátrai Erőmű és Bogdán László is.

„Úgy tűnik  »a 132 bátor ember« közül egy sem vette a bátorságot, hogy eljöjjön, és számon kérje a kormányt, hogy miért fogadott el Orbán Viktor egy olyan megállapodást Brüsszelben, amit ők nem fogadtak el” – mondta Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője.

A Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezésére rendkívüli ülést tartottak a parlamentben, ahol többek között a Európai Unió (EU) új költségvetéséről vitáztak volna, de a Fidesz-KDNP képviselői távol maradtak, így az ülés határozatképtelen lett, a napirendet sem tudták elfogadni. Mindössze a napirend előtti felszólalásokra kerülhetett sor, ami nagyjából fél órát vett igénybe.

„A fideszes képviselők azt bizonyítják, hogy a hatalom emberei és nem a nép képviselői” – mondta Kocsis-Cake, az első felszólaló. Szerinte a hatalom éppen azon mesterkedik, hogyan tegye rá a kezét a Velencei-tóra, a Fertő-tóra, a tatai Öreg-tóra, valamint a Balatonra, miközben folyamatosan pusztítják a zöld területeket

„Lehet azért nem jöttek el a fideszes képviselők, mert Tiborcz István vagy Mészáros Lőrinc luxusvillájában töltik a nyarat” – fogalmazott. A politikus szerint minél kisebb településen él valaki és minél idősebb, annál kevesebb a lehetősége, hogy a Balatonnál nyaraljon. A Párbeszéd álláspontja szerint legkésőbb 2022-ben le kell váltani a hatalom embereit, ezt követően a párt egy környezetvédelmi minisztériumot állítana fel, ami megvédi a természeti értékeket, valamint kidolgoz egy olyan szociális politikát, ami révén minél többen tudnak majd a Balatonnál nyaralni.

Ungár Péter, az LMP képviselője szerint nem meglepő a fideszes politikusok távolmaradása, mert akkor reagálniuk kellett volna arra az uniós határozatra, amit ők sem várnak el a kormánytól. Szerinte mindenki tudta, hogy a hitelcsomagról Orbán és Angela Merkel fog dönteni, a német kancellár pedig az országának autóipari érdekeit képviselte. „Nem szerencsés szimbolikus és szélsőséges retorikát folytatni az Európai Unióról” – mondta.

Hozzátette, Orbán Viktor még a járvány előtt „megvilágosodott”, és kitalálta, hogy ő egy zöldpolitikus. Ezzel szemben a német szénipar és autóipar érdekeinek megfelelően blokkolta, hogy az unió életében először érdemben felvegye a harcot a klímaváltozássl szemben. „Amíg az Audinak és a BMW-nek megfelelő politikát folytat, addig védelmet élvez” – mondta. Szerinte a kormánynak nem a multikkal, hanem a kis- és középvállalkozásokkal kellene stratégiai megállapodást kötnie. Továbbá nem az a prioritás, hogy mindent megtegyünk az unió centrumországainak.

Nincs pártos művészet

„Egy züllött kormány a legerkölcsösebb nemzetet is végromlásba tudja vinni” – mondta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Megemlítette, hogy a két héttel ezelőtt elhunyt Cserdi polgármesterét, Bogdán Lászlót, akinél kevés tisztességesebb embert ismert. Gyurcsány azt mondta, szegyélné magát a többséget adó frakciók nevében, amiért ők nem emlékeztek meg róla. „Megmutatta, hogy létezik másfajta együttélés cigány és nem cigány emberek között. Van útja a legnehezebb, megvetett emberek felemelésének” – fogalmazott.

Gyurcsány a Színház- és Filművészeti Egyetem átalakításáról is beszélt. Szerinte nincs pártos művészet, az olyat propagandának hívják. „Azt fogják megölni, amiért érdemes volt színházba járni. Ami itt történik az tisztességtelenség, a művészet súlyos megcsúfolása”. Azt kérte azoktól, akiknek köze van az egyetemhez, hogy ne vállaljanak szerepet „ebben a tisztességtelen és ocsmány játékban”.

Végül az Index szétveréséről szólt. Szerinte a portál sokszor nem különösebben kedvelte azt, amit a DK képviselt, de ez nem is volt dolguk, ahogyan időnként ő sem kedvelte, amit írtak. „Az a dolga a szerkesztőségnek, hogy maga dolgát képviselje”. Eközben a kormány azt állítja, nincs köze az egészhez, mert ez üzleti ügy, ezzel szemben szerinte a kormány nem hajlandó megteremteni a szabad sajtó feltételeit.

Valódi szabadságharc

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint elvárható lenne Orbán Viktortól, hogy beszámoljon a Brüsszelben történtekről. Már csak azért is, mert az uniós csúcs előtt megszavasztatott egy „bumburnyák” politikai nyilatkozatot. Ezt követően a „közös kincseink”, a Balaton, a Velencei-tó kijátszásáról beszélt. „A Balaton nem a miniszterelnöké. Ne engedjük át neki, se a családjának” – mondta.

Szerinte mindez elképzehetetlen lenne egy nyugat-európai országban, ahogyan az Index elleni támadás, valamint a Mátrai Erőműért kifizetett több tízmilliárdos összeg is. „Ilyen államot nem lehet jogállamnak nevezni. Alaki köztársaság, nem létező köztársaság, önkényuralmi rendszer, amit fel kell számolni” – mondta. Szerinte valódi szabadságharcot kell folytatni, eljött az idő, hogy „közösen készüljünk, hogy a hatalmi örjöngést megállítsuk”. „A demokrácia, jogállamiság nem lehet vita tárgya” – mondta.

„Kufárkodás helyett jólétet minden magyar polgárnak” – mondta az utolsóként felszólaló Brenner Koloman, a Jobbik képviselője. Szerinte Európa vezetői rossz kompromisszumot kötöttek, a csúcs nagy tanulsága, hogy megint a multik és a Fidesz-közeli oligarchák járnak majd jól, közvetlenül nem lehet majd pályázni a forrásokra, a vidékfejlesztésre pedig nem jut megfelelő összeg. A dél-európai tagállamok méginkább eladósodnak, ami megrengeti majd a teljes gazdasági rendszert. „Az unió veszélybe került” – hangsúlyozta.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.