"Nem szakítunk, hanem átalakítunk. Nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot (...). Azt javaslom, hogy 2012-ben egy, az 1989-eshez hasonló változásokat hozó kongresszuson alakítsuk át az MSZP-t, és így hozzunk létre egy új balközép demokratikus pártot" - mondta februári évértékelő beszéde végén Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök. Kijelentéseinek különös súlyt adott, hogy alig pár nappal korábban a nyilvánosságot éveken át tudatosan kerülő Puch László pártigazgató az fn.hu-nak adott interjújában kijelentette: Gyurcsánynak ideje lenne elgondolkodni egy saját párt megalapításán.
Az elnökség ismerten Gyurcsány-ellenes alakjai - Puch mellett ilyenek például Balogh András elnökhelyettes, Kovács László vagy Szanyi Tibor - nem örültek a volt miniszterelnök szavainak, de végül is régóta várt állásfoglalás volt ez tőle - mind az általa létrehozott Demokratikus Koalíció (DK) platform tagjai, mind a békés együttélést fontosnak tartó tagok számára. Gyurcsány esetleges pártalapítási szándéka ugyanis már a DK októberi megalakulása óta állandó téma az MSZP-ben, és ez csak erősítette az amúgy is szétesett, vívódó párt képét. A volt kormányfő az elmúlt évben visszatérően egy nyitott - liberálisokat és konzervatívokat egyaránt képviselő - gyűjtőpárt megalakításának szükségességéről beszélt (erről lásd: Túszdráma, Magyar Narancs, 2010. október 18.), míg Mesterházy Attila és környezete elveti a "szivárványpárt" elképzelést: szerintük erős balközép pártra van szükség, amely önálló egységként kíván koalícióképes maradni a Fidesszel szemben álló demokratikus erőkkel.
A DK-val szembeni kételyeket kezdettől erősíti, hogy - amint bírálói hangoztatják - a szervezet rögtön a saját szabályai szerint kezdett játszani. Szerintük azzal, hogy "a platform tagsága MSZP- párttagokból és nem párttag pártoló tagokból áll", a DK alapszabály-ellenesen működik. Tény: a pártalapszabály 35. §-a szerint "a platformhoz csak párttagok csatlakozhatnak", a DK-sok viszont azzal érvelnek, pártoló tagként mások is építhetik a platformot. A Magyar Nemzet néhány héttel ezelőtti írása szerint 4597 tagja van a platformnak. Gyurcsányék feljelentést tettek a lap ellen - személyes adatok nyilvánosság elé tárása okán -, de nem tagadták a közöltek valóságtartalmát. A DK tagjai közül Bauer Tamás és Debreczeni József a két legismertebb párton kívüli név, míg az egykori kormánypárti frakcióból kiszorult politikusok közül Arató Gergely, Csiha Judit, Kökény Mihály, Szabó Zoltán és Vojnik Mária.
A Gyurcsány elképzelte nyitott politikai szövetség megvalósulásának esélyeit viszont erősen aláássa a Schiffer András LMP-frakcióvezetővel fennálló ellenséges viszony, ami április végén tovább romlott: a volt kormányfő a zuglói önkormányzati választást követően az LMP és az MSZP összefogását sürgette, mire Schiffer nem az LMP és az MSZP esetleges későbbi megállapodásainak a lehetőségét zárta ki, hanem a bármikori együttműködést Gyurcsány Ferenccel.
Patthelyzet
Pártolói és ellenzői egy dologban egyetértenek: Gyurcsány nem elég erős ahhoz, hogy átvegye az irányítást az MSZP felett, ahhoz viszont túl erős, hogy az elnökség csak úgy partvonalon túlra küldje. Meglehet, a tagságból csupán pár ezren állnának ki mellette; ám jelen helyzetben ez épp elég ahhoz, hogy egy hangos szakítás helyrehozhatatlan szervezeti és politikai károkat idézzen elő - azt pedig, hogy mennyire amortizálná a szavazóbázist egy ilyen végkifejlet, Mesterházyék sem merik megbecsülni. És nem csak ez a patthelyzet oka. Április 29-én a Polt Péter vezette ügyészség indítványozta a volt miniszterelnök (ma már egyszerű országgyűlési képviselő) mentelmi jogának felfüggesztését a sukorói telekcserével kapcsolatban felmerült hivatali visszaélés gyanúja miatt. Ezzel biztosra vehető, hogy a következő hónapokban (években?) Gyurcsánynak bíróságon kell majd megvédenie az igazát. Azt pedig még a tagság vele nem szimpatizáló része is nehezen emésztené meg, ha ebben a helyzetben a pártvezetés magára hagyná - esetleg elhúzódó kizárási procedúra alá vetné - egykori vezetőjét. Nem véletlen, hogy Mesterházy pártelnök még aznap a volt miniszterelnök védelmére kelt, és kijelentette: hisz Gyurcsány ártatlanságában, és meggyőződése, hogy az ügyészség politikai motivációk alapján intézkedett. Másnap hasonló tartalmú állásfoglalást hozott nyilvánosságra a párt választmánya is. Vagyis már csak emiatt sem merül fel a vezetésben, hogy megpróbálkozzon a DK feloszlatásával, mert az (ha sikerülne is) végzetes feszültségeket generálna a párton belül.
Problémás a Táncsics Alapítvány helyzete is, amit 2009-es elnökségi távozása óta a volt kormányfő vezet. Ellenlábasai szerint Gyurcsány az alapítvány infrastruktúráját, mindenekelőtt a 22 ezer regisztrált felhasználóval rendelkező kapcsolat.hu portált saját bázisának építgetésére használja fel, emiatt - az alapítvány tevékenységét követő forrásunk szerint - múlt héten az alapítvány kuratóriuma kezdeményezte a kapcsolat.hu felügyeletének megvonását az elnöktől. Másik gyakori vád Gyurcsánnyal szemben, hogy a képviselők megfogyatkozott létszáma miatt az immáron csupán 250 milliós költségvetésből az általa preferált DK-politikusok képzéseit pénzeli. Ennek részben ellentmond, hogy az alapítványi kasszát többen is figyelik: a kuratóriumban Mesterházy mellett ott ül többek között a Gyurcsánnyal nem épp baráti viszonyt ápoló Varga László, Ujhelyi István és Simon Gábor választmányi elnök is, a felügyelőbizottság elnöke pedig egyik legnagyobb ellenlábasa, Puch László. Gyurcsány mandátuma mindenesetre 2013-ig érvényes, és visszahívni aligha lehetséges, ez ugyanis szintén elhúzódó - és vélhetően eredménytelen - jogi procedúrával járna.
Gyurcsány adminisztratív ellehetetlenítése május elejéig komolyabban fel sem merült, pedig addigra ismertté váltak a DK által kezdeményezett pártszavazás kérdései. Pártszavazás 2008 óta nem volt az MSZP-ben (akkor Gyurcsány az új kormánypolitika pártbéli megerősítése végett indított ilyet). Noha országos pártszavazást lényegében bármely pártszervezet vagy tag kezdeményezhet, ritkán kerül rá sor, ugyanis - mint a pártot ismerő forrásunk fogalmazott - "a többség nem igazán szereti, ha ugráltatják". Az érvényesség és eredményesség feltétele, hogy az összes szavazni jogosult párttag minimum negyede az adott kérdésre azonos választ adjon. Vita egyelőre amiatt van, hogy hányan jogosultak szavazni - azaz legkevesebb hány azonos szavazat kell egy kérdés eredményes eldöntéséhez. A pártvezetés 32 ezer taggal számol, míg DK-s forrásunk arra figyelmeztetett, hogy tagsági díjat maximum 18-19 ezer ember fizet, az aktív párttagok száma pedig nem haladja meg a tízezret. A regisztrált tagok számát vélhetően a pártszavazás lebonyolításáért felelős vezető testületek állapítják meg, ami azért is érdekes, mert a DK hat kérdése lényegében a párt vezető beosztású embereit - az országos és a megyei elnökségek status quóját - veszi célba. A DK kérdései ugyanis arra irányulnak, hogy a tagság közvetlenül válasszon elnököt és megyei elnököket, hogy a párt a törvényben elvártnál is átláthatóbb gazdálkodást folytasson, hogy a vezetők jövedelem- és vagyonnyilatkozatát az országos etikai bizottság ellenőrizhesse, és hogy a pártvezetők egyszerre csak egy választott tisztséget tölthessenek be.
Mindenki egy ellen
Május elején ugyanis nagy felzúdulást keltett, hogy Gyurcsány a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók előtt egy új gyűjtőpárt megalapításának szükségességéről értekezett. Néhány nappal később több elnökségi tagnál végképp elszakadt a cérna, Mesterházynak kellett hűteni a kedélyeket. A Magyar Nemzet hírül adta, hogy a volt kormányfő kapcsolatban van a bírósági bejegyzés előtt álló Demokrata Párt alapító tagjaival, s ezt később Facebook-bejegyzésében az érintett sem tagadta. "Az alapítók egy részét ismerem. Szándékaikról is tudtam, és nem volt ellene semmi kifogásom. Ma sincs, mert támogatok minden olyan kezdeményezést, ami növeli az MSZP mozgásterét, kinyitja politikáját, szervezetét. (...) A bejegyzés alatt álló párt közgyűlése ugyanis úgy határozott, hogy nevét - azaz a Demokrata Párt nevet - kérésre az MSZP rendelkezésére bocsátja. Hasonlóan jár el akkor is, ha a mai MSZP egy részéből jön létre új társadalmi szervezet, és ez utóbbi kívánja felvenni a Demokrata Párt nevet. Az történt tehát, hogy az MSZP számára lefoglalták a Demokrata Párt nevet." Mindez nemcsak Gyurcsány párton belüli ellenfeleit bőszítette fel, de érzékenyen érintette a DK tagjait is: többségük ugyanis semmit nem tudott a volt pártelnök MSZP-n túlmutató terveiről. Még az elnökségtől távol álló, Gyurcsány törekvéseit hallgatólagosan támogató forrásunk is egyetértett abban: ez elhamarkodott és átgondolatlan lépés volt az exkormányfőtől. "Elrontotta a tavaszt, pedig ha türelmesebb és kicsit körültekintőbben vezeti fel a pártszavazás tervét, akár győzelemre vihette volna az ügyet." Az évtizedek óta szocialistaként politizáló tagok számára az egységes párt olyannyira fontos, hogy ha azt veszélyben érzik, akár kitüntetett vezetőikkel is hajlandók szembemenni. S noha Gyurcsány nyitott, alapvetően mégis progresszív értékeket valló összefogást vizionál, az általános vélekedés szerint kitartó hívei közt még mindig az idősebb szocialista törzsszavazók vannak többségben - ezt egyébként a DK-t ismerő forrásunk vitatja. A Demokrata Párt megjelenésével ráadásul azok a tagok is elbizonytalanodtak, akik eddig inkább tartózkodtak Gyurcsánnyal kapcsolatban, mégis fontosnak tartották jelenlétét.
A május 11-re összehívott rendkívüli, kilencórás frakcióülés feszült hangulatban telt, a kiszivárgott hírek szerint Juhász Ferenc és Józsa István volt a legkeményebb, de mások sem kímélték egykori vezetőjüket. Többekben felmerült, hogy meg kellene találni a módját Gyurcsány visszahívásának a Táncsics Alapítvány éléről. Frakción belüli ismert szövetségesei közül Molnár Csaba nem volt jelen, Vadai Ágnes nem nyilvánult meg, és noha Vitányi Ivánhoz hasonlóan a maga módján Varju László és Ficsor Ádám is védelmébe vette Gyurcsányt, utóbbi kettő világossá tette, hogy az MSZP-ben látja saját jövőjét. Mesterházy az ülést követő sajtótájékoztatón egy egységes pártakaratot megtestesítő határozat elfogadásáról számolt be, és ugyan egyértelműsítette, ki akadályozza az egység fennmaradását, nyíltan mégsem vállalta a konfliktust.
Érdekszövetség
A jelek szerint Gyurcsány elszigetelődött, és lassan, de folyamatosan fogynak pártbéli támogatói. Elsősorban a személye miatt - miközben az általa fölvetett problémák megoldását sokan támogatnák. "Mindent elárul az MSZP állapotáról, hogy nincs egy nyamvadt középvezető, aki a párt újraformálásához szükséges alapvető kérdéseket feltenné - lehetőleg Gyurcsány helyett" - mondta lapunknak az exkormányfő egyik csöndes pártolója. A párt felső és középvezetői között az elmúlt hónapokban a Gyurcsány-ellenesség jegyében ideiglenes szövetség köttetett: ők kivétel nélkül maximálisan érdekeltek abban, hogy a középpártként vegetáló szocialista párt belső viszonyai változatlanok maradjanak. Ha rajtuk múlik, jelentős változás a jövő évi tisztújító kongresszuson sem lesz. Így vannak ezzel az elnökség tagjai mellett a "nagy öregek" is, akik látszólag távol kerültek a központtól, de valójában ma is alakítói a napi pártpolitikának. Szekeres Imre a Gazdaságpolitikai Kabinet, Kiss Péter a Társadalompolitikai Kabinet vezetőjeként ma is az MSZP arcának számít a médiában, míg Lendvai Ildikónak a programtanács vezetőjeként, vagy Kovács Lászlónak alelnökként továbbra is jelentős a pártbéli befolyása.
És persze ha nincs Gyurcsány, semmiféle veszély nem fenyegeti Puch László kiemelt hatalmi pozícióját sem. Mint azt a párt viszonyait jól ismerő forrásaink egyértelműsítették, nem véletlen, hogy a küzdelem Gyurcsány és Puch között vált először nyilvánossá, s hogy Puch az fn.hu-nak adott második, májusi interjújában már lényegében kussra intette a volt miniszterelnököt. Miként egyikük fogalmazott, a pártpénzeket ellenőrzés alatt tartó, pártigazgatóként az infrastruktúrát érintő kérdésekben is megkerülhetetlen Puch "gyakorlatilag személyében testesíti meg magát a szervezetet: azt a szervezetet, amiért részint ez a tusakodás is zajlik". Puchnak Mesterházy megválasztásában is komoly szerepe volt, és aligha kell tartania attól, hogy a mostani pártelnök bele akar kontárkodni a párt pénzügyeibe.
Mesterházyban a pártelit a számára ideális átmeneti megoldást látja: az elnöknek nincs sem elég ereje, sem tekintélye, hogy komoly változásokat vigyen végbe. A DK környezetében leginkább azért bírálják, mert úgymond gyáva felrázni, motiválni, akár megfegyelmezni az elkényelmesedett és lassan elhaló alapszervezeti tagságot. Az elnökségnek viszont jó ez így, kivált, hogy egyelőre semmiféle új hatalmi centrum nem formálódik az MSZP-ben. Az alkalmi érdekszövetség körvonalai a május végi választmányi ülésen is kirajzolódtak: a 180 fős választmány még a frakciónál is hevesebben ment neki Gyurcsánynak, akit jó, ha a jelenlévők ötöde vett védelmébe. Ezzel együtt a pártszavazás végül zöld jelzést kapott, mivel a választmány belátta: csak kampánylehetőséget ad a DK-nak azzal, ha aláírásgyűjtéssel érvényesíti szavazási kezdeményezését. És talán felismerték azt is, amit azért páran a DK-ban is sejtenek: ha nem regisztrálják is magasan a taglétszámot, akkor is valószínűtlen, hogy a voksolás eredményes legyen.
A május végi ülésen jelentette be Mesterházy a rendkívüli kongresszus összehívását. Papíron a küldöttek a párt politikai irányvonaláról mondanak majd véleményt - valójában Gyurcsányról.
Értelmezési vita
A pártot kívülről ismerő forrásunk szerint az egész hercehurcának két vesztese lesz: Gyurcsány és Mesterházy. "Ennél jobb hír pedig aligha létezik a nagy öregek láthatatlan elnöksége számára." Szerinte a pártszavazás biztos, hogy nem lesz érvényes, hiszen "maguk a szavazást lebonyolító megyei szervezetek is ellenérdekeltek a voksolás eredményességében, a pártvezetés pedig - nem nyilvánosan - aktívan kampányol a részvétel ellen". A megyei elnökök ülésén állítólag többen is bejelentették: csak egyetlen urnát raknak ki a megyeszékhelyen, és aki a megyében szavazni akar, annak oda kell mennie. Viszont egy-egy kérdésre érkezhet annyi igenlő válasz, amely - különösen a regisztráltak számának megkérdőjelezésével - értelmezési vitát indíthat. Ha így lesz, a DK is komolyabb presztízsveszteség nélkül zárhatja a szavazást, és Gyurcsány továbbra is megkerülhetetlen lesz a pártban. Forrásunk a pártszavazáshoz hasonlóan elhibázottnak látja a Mesterházy által összehívott rendkívüli kongresszus ötletét is. Ilyesmire csak nagyon indokolt esetben szokás sort keríteni, és a küldöttek nagyon nem szeretik, ha egy tipikusan elitista vitában kell megnyilvánulniuk. "Különösen nem szeretik, ha ezt megpróbálják másként eladni: többségük nem is érti, minek is kéne most Pestre mennie." Nagyjából négyszáz küldött érkezése várható, és a becslésre vállalkozó választmányi forrásunk szerint a papírforma a következő: úgy háromszázan támogatják majd a pártvezetés által kijelölt utat, vagy 50 fő igyekszik tartózkodva kivágni magát a vita alól, és maximum ötvenen lehetnek azok, akik Gyurcsány "nyitott párt" koncepciója mellé állnak. Egyesekben felmerült, hogy Gyurcsányék - a biztos vereség látszatának elkerülése és a pártszavazás esélyeinek megőrzése végett - inkább háttérben maradnak, és meg sem futtatják elképzeléseiket. Ám erről szó sincs: múlt heti Facebook-bejegyzésében a volt kormányfő közzétette a DK elnöksége által a kongresszusi küldöttek számára összeállított húszpontos ajánlását. Ebben sokadjára is hitet tesznek egy Orbán-mentes jogállam mellett, a hibákkal együtt vállalják a 2002 és 2010 közötti kormányzás eredményeit, és "balra forduló" párt helyett modern balközép néppárt, egy "új egység" kialakítását sürgetik. Gyurcsány tehát, noha legfeljebb a tisztes vereségben bízhat, inkább beleáll a meccsbe.
Rényi Pál Dániel
A mag maradt
A pártközpontból származó információink szerint ott, ahol a párt hagyományosan gyenge volt - különösen a 10-25 ezer lakosú településeken -, végzetesen rossz a helyzet. Ott viszont, ahol az MSZP régebben erős volt és csak az utóbbi években fordultak el tőlük a szavazók, a szervezeti beágyazottság a megyei vezetők szerint nem romlott drámaian.
Szabolcs megyei forrásunk szerint a párt "leült" az önkormányzati választások után, sokan vesztették el polgármesteri, önkormányzati képviselői állásukat, sokan el is fordultak a párttól. A grass root azonban megmaradt. Erős a "szimpatizánsi réteg"; sokan vannak, akik nem szívesen vállalják nyíltan szocialista rokonszenveiket, pedig vannak olyan nagyobb települések is, ahol pártszervezet hiányában csak az ő munkájukra számíthatnak. A Komárom-Esztergomból kapott tájékoztatás szerint a tagok többsége "egyben kívánja tartani az MSZP-t", noha szervezkednek a gyurcsányisták is. A tatai központú választókerületi társulás főleg fiatalokban szenved hiányt. A lemorzsolódás nem számottevő, akik távoztak, többnyire munkájuk vagy egészségi állapotuk miatt tették. Az itteniek szerint is igazolható, amit a közvélemény-kutatások jeleznek: a törzsbázis kitart, a "holdudvar" fordult el a párttól.
A központi forrásunk által kritikus helynek tartott, erősen fideszes Bács-Kiskunban sincsenek elkeseredve. Garai István Levente megyei elnök szerint ugyan a nagyobb településeken jobb a helyzet, de van olyan kisebb község, például Gátér, ahol majd egy tucatnyi, elköteleződését vállaló aktivista áll rendelkezésre. A legtöbben azonban ebben a megyében sem mernek nyíltan fellépni. A fiatalok aktívak, főleg a neten: Garai szerint az MSZP-hez köthető Az ellenállás hangja című népszerű blog is. Jelentős kilépés nem volt az utóbbi években, ámbár volt egy-egy pillanat az országgyűlési és az önkormányzati választások után, amikor úgy tűnt, megállíthatatlan a romlás. Most már bizakodóbbak, "az emberek lassan kiábrándulnak a Fidesz-ből".
Veszprém megyében sem volt sok kilépő, de akadt, aki a szocialista(-szabaddemokrata) kormány politikája miatt hagyta ott a pártot. Nem mindenhol, de "minden fontosabb településen" van alapszervezet, vagy legalábbis párttag. A tagság az országos helyzethez hasonlóan korosodik, egyre nehezebben mobilizálható, de egyelőre az alapvető feladatok tekintetében nincsenek gondok.
Fejérben a taglétszám egyenesen növekedett, ha kismértékben is, az utóbbi években: forrásunk szerint ezt az magyarázhatja, hogy a megyei pártvezetés majdnem teljesen kicserélődött, a választókerületi elnökök harmincas-negyvenes fiatalok. A fehérvári időközi választáson tavaly őszhöz képest látványosan erősödtek, a második legnagyobb településen, Dunaújvárosban már nyertek is egy időközi önkormányzati választást. A megye 107 településéből 54-ben van helyi szervezet, 105-ben pártszervező, aktivista. A két kivétel Alcsút és Felcsút, de azért még ott is akadnak párttagok.
