Példátlan központosítás jöhet a kultúrában

  • narancs.hu
  • 2024. április 6.

Belpol

Azt is szabályoznák, hogy a vidéki könyvtárakba milyen könyvek kerülhetnek. 

Hat csúcsintézmény szabályozná a kulturális intézményeket egy törvénytervezet szerint – számolt be a Telex. Az elmúlt hetekben már több portálon – például a Qubiton – keresztül szivárogtak ki információk arról, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumban készülnek valamire. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a tervezett átfogó kulturális törvény célja a központosítás és egységesítés, valamint a vármegyei hatókörű városi intézmények egy-egy csúcsszervezet alá kerülhetnek a jövőben. 

Csák János miniszter az Indexnek azt mondta, a szabályozás „a működési feltételeket egyszerűsíti. Egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat. Három követelmény van: milyen elvárásoknak kell megfelelnie infrastrukturálisan, módszertanilag és személyileg egy-egy intézménynek; milyen folyamatos képzésben kell részesülniük az ott lévőknek; és milyen módon választódnak ki az intézmények vezetői.” 

 
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a bicskei Lajtha Ház Kulturális Központ ünnepélyes megnyitóján 2024. március 16-án.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
 

A Telex szerint a kultúra központosításának legkézzelfoghatóbb része az anyagban, hogy az állami és/vagy önkormányzati tulajdonban lévő intézményeknek és szervezeteknek egy felettük álló szervnél is lesz egy jóváhagyási körük. A múzeumoknak, kulturális intézményeknek vagy színházaknak eddig is le kellett adniuk a beszámolójukat és az üzleti tervüket a fenntartójuknak, de az új terv szerint azokra még meg kell érkeznie egy bólintásnak a

  • a városi múzeumoknál a Nemzeti Múzeumtól;
  • a városi könyvtáraknál az Országos Széchényi Könyvtártól;
  • a városi színházaknál a Nemzeti Színháztól;
  • a városi táncszervezeteknél a Nemzeti Táncszínháztól;
  • a városi komolyzenei szervezetnél a Nemzeti Filmharmonikus Zenekartól;
  • alkotóművész szervezetnél a Petőfi Kulturális Ügynökségtől.

Ezeknek a csúcsszervezeteknek a stratégiai és üzleti tervet, beszámolót és a fejlesztési feladatokat is le kell adniuk a fenti intézményeknek. A lap megjegyzi, jelenlegi formájában ez a törvénytervezet azt mondja ki, hogyha tegyük fel, a Nemzeti Színház javítana valamit az egyik városi színház tervében, azt az intézménynek el kell fogadnia. Már ha továbbra is állami forrásokhoz jutna, ami egy városi színház esetében elengedhetetlen a fennmaradáshoz.

Az anyagokat február 15-ig kellene leadniuk az intézményeknek, ami nemcsak plusz adminisztrációs terhet rak az intézmények dolgozóira, de sok helyen életszerűtlen, a gazdasági társaságként működő intézmények esetében pedig egyenesen lehetetlen, hogy ezek a beszámolók, tervek már februárban elkészüljenek.

A tervezet része a Nemzeti Könyvkultúra Kuratórium létrehozása, amely szintén a minisztérium iránt teljesen lojális szervezet lenne, hiszen az elnöke maga a miniszter lenne, a tagjait pedig a miniszter nevezné ki. A tanácsadó testületként működő szerv azt felügyelné, hogy „minőségi, értékalapú” könyvek kerüljenek minden ötezer fő alatti település könyvtáraiba. Vagy ahogy a szöveg nevezi a kisebb települések művelődési házait: a közösségi terekbe.

Ezt a kuratóriumot egy későbbi kormányrendelet szabályozná, így sokat még nem lehet tudni erről a testületről. De a lap egyik forrása úgy fogalmazott, nem nehéz benne azt a szándékot feltételezni, hogy ezeken a településeken a mezei látogató ne ütközhessen bele, mondjuk, a Meseország mindenkié kötetbe, vagy a kormány kultúrpolitikájával kritikus szerző művébe.

A témával a Magyar Narancs is foglalkozott a közelmúltban. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.