Politikai hírek

  • 1997. augusztus 21.

Belpol

Népszavazás a földtulajdonról?
Ügydöntő, azaz eredménye által az Oszággyűlésre nézve kötelező érvényű népszavazás kiírásához kezd aláírásgyűjtést augusztus 20-án a Fidesz, az MDF, az FKgP, a KDNP, illetve három mezőgazdasági érdekvédelmi szövetség. A kezdeményezők szerint azért van szükség a népszavazásra, mert a földtörvény tervezett módosítása lehetőséget ad arra, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak. A szabad demokraták ez ügyben megszólaló országgyűlési képviselője, Kertész Zoltán úgy nyilatkozott: az SZDSZ is ellenzi a külföldiek földvásárlását, hozzátéve, hogy meg kell akadályozni a belföldiek pusztán spekulációs célú földvásárlását is. Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő egy cikkében ezzel szemben "értelmetlenségnek" minősítette a népszavazásra bocsátandó kérdést, kifejtve, hogy a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen a külföldi tőke bevonása, hogy a kezdeményezők semmilyen racionális alternatívát nem kínálnak az agrárkérdés megoldására, és a külföldiek földtulajdonlásával kapcsolatban megjelenő ellenérzésekből politikai tőkét akarnak kovácsolni. A Földművelési Minisztérium illetékese a kezdeményezés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a földtörvény tervezett módosítása "politikai kérdéssé" vált.

Sikertelen volt az ágyszámcsökkentés Nem járt megtakarítással a kórházi ágyszámcsökkentés - állítja jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) -, mert a fekvőbeteg-intézmények finanszírozása független az ágyak számától. Az ÁSZ napokban nyilvánosságra került jelentése emlékeztet, hogy az intézmények egy része tavaly csődközelbe került, miután négy alkalommal módosították a kórházak finanszírozását. A számvevőszék szakemberei szerint utólag nehezen állapítható meg, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért, de leszögezik, hogy a tavalyihoz hasonló megrázkódtatásokat komoly károsodás nélkül már nem vészelne át az egészségügy. Egyelőre egyébként öt vidéki és két fővárosi kórház esetében jelezték a helyi önkormányzatok, hogy csődbiztos kinevezésére lenne szükség; közülük csak kettőt érintett a tavalyi kórházkonszolidáció, tehát többségük nem a felvett hitelek visszafizetésének nehézségei miatt került nehéz helyzetbe - állította Kövecs Gyula, a Kórházszövetség elnöke.

Ismét palesztin-zsidó tárgyalások Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője ismételten elutasította Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő azon követelését, hogy a palesztin vezető számoljon le a júliusi robbantásért felelős terrorszervezetek tagjaival. Miközben Netanjahu megkezdte szabadságát, Dennis Ross amerikai különmegbízott erőfeszítései nyomán újrakezdődtek a tárgyalások a palesztin hatóságok és az izraeli kormány képviselői között; a hét végén viszont dél-libanoni terrorista állásokat bombázott Izrael. Az izraeli kormányfő személyes megbízottja köszönetet mondott Arafatnak egy palesztin terrorista letartóztatásáért, ugyanakkor az Izrael által foganatosított területi zárlatok és a pénzátutalási szankciók feloldását Izrael továbbra is attól teszi függővé, hogy a palesztin hatóságok mennyire működnek közre a piactéri robbantásért felelős terroristák kézre kerítésében.

Bosznia: készülő rajtaütés? A NATO és a boszniai szerbek hétvégi megállapodása értelmében a boszniai szerb rendőrség különleges egységei felfüggesztik a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic védelmét, és augusztus vége után az ENSZ-rendőrség felügyelete alatt működnek majd. Egy esetleges kommandós rajtaütés - melynek célja a fő vádlottak, Karadzic és Ratko Mladic tábornok elfogása lenne - továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt: SFOR-forrásokra hivatkozva hírügynökségek azt közölték, hogy az akciót esetleg még a szeptember közepére tervezett helyhatósági választások előtt végrehajtanák. Ennek ellenére Karadzic és családja nem hagyja el Boszniát - jelentette ki a volt elnök felesége, miután híre ment, hogy külföldre szöknek. Közben tovább éleződött a boszniai szerb belviszály: az alkotmánybíróság döntése szerint Biljana Plavsic elnök alkotmányellenesen oszlatta fel a parlamentet és írta ki októberre a választásokat; az ítélet után a Plavsichoz hű erők Banja Lukában megszállták a boszniai szerb állam közbiztonsági hivatalának épületét, ahol - elmondásuk szerint - bizonyítékokat találtak arra, hogy a Karadzichoz hű titkosrendőrség lehallgatta Plavsic elnököt. Az SFOR szarajevói szóvivője szerint nem engedik, hogy az incidens erőszakba torkolljon.

Cseh romák: irány Kanada? Helytelen, ha egy demokratikus ország polgárai politikai menedékjogot kérnek külföldön - jelentette ki Václav Klaus cseh kormányfő, miután egy cseh kereskedelmi televízióban a Kanadában élő romákról sugárzott műsor után a csehországi romák valósággal megrohamozták Kanada prágai és bécsi nagykövetségét, hogy áttelepülési engedélyt szerezzenek. A kormányfő a csehországi romák helyzetének jobbítására tett ígéretet - több tízezrüknek például nincs cseh állampolgársága -, cseh cigány szervezetek vezetői pedig - üdvözölve Klaus jobbításra vonatkozó kijelentéseit - szintén maradásra próbálják rábírni a romákat. A kanadai bevándorlásügyi minisztérium szóvivője kijelentette: nem kívánják megkönnyíteni a romák bevándorlását, de a tavaly megszüntetett vízumkényszert sem állítják vissza Csehországgal. (Lásd még: 19-21. oldal.)

Kevés eredmény a Horn-Meciar találkozón Horn Gyula miniszterelnök és Vladimir Meciar szlovák kormányfő győri találkozója nem hozott áttörést sem a határon túli magyarok kisebbségi jogainak érvényesülésében, sem pedig az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária-Valéria híd újjáépítésében. A találkozón Meciar ígéretet tett a magyarok által követelt kétnyelvű szlovákiai iskolai bizonyítványok kiállítására. Hangsúlyozta azonban, hogy szlovák belügynek tekinti a kisebbségi jogok érvényesülését ellenőrző vegyes bizottság magyar tagjainak megválasztását: nem jelölhetnek tehát képviselőket azok a magyar szervezetek, amelyek kormánya politikáját ellenzik. Horn Gyula kilencpontos emlékeztetőt állított össze partnerének: ebben szerepel, hogy szeptember 20-án a két belügyminiszternek alá kellene írnia az alapszerződés végrehajtásának szabályairól szóló jegyzőkönyvet. Meciar azt is kijelentette, hogy csak a hágai nemzetközi bíróság döntése után tárgyal a párkányi híd újjáépítéséről.

Simsa: feljelentés és lemondás Különösen nagy értékre vonatkozó hűtlen kezelés kísérlete miatt a Népjóléti Minisztérium feljelentette a Központi Bűnüldözési Igazgatóságon Simsa Pétert, az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnökét. A feljelentés szerint egy ingatlan megvételekor az adásvételi szerződés megkötésével egy időben Simsa a közgyűlés tudta nélkül különmegállapodást kötött az eladóval, az OTP Ingatlan Rt.-vel: a vételárat OTP-részvénnyel egyenlítette ki az önkormányzat, de a feljelentés szerint az alelnök lemondott a részvények után járó tavalyi osztalék háromnegyedéről (több mint 140 millió forintról), illetve az idei osztalék egy részéről is. Simsa Péter a feljelentést követően visszaadta mandátumát az Egészségbiztosítóba őt delegáló Magyar Munkaadók Szövetségének, amely elfogadta lemondását. (Lásd még: 16-17. oldal.)

Orbán: autonómiát Erdélynek Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit nemzetközi szempontból szalonképes ötletnek és a Fidesz által támogathatónak mondta Orbán Viktor, a párt elnöke az Erdélyi Napló című, Nagyváradon megjelenő hetilapnak nyilatkozva. A pártelnök azt is hangoztatta, hogy a magyar kormány nem támogatja az autonómia mellett például az önálló magyar egyetem létrejöttét vagy azt, hogy a magyar történelmi egyházak kapják vissza ingatlanjaikat. Orbán nyilatkozatára reagálva az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István kijelentette: az erdélyi magyarság legitim képviselőjének, azaz az RMDSZ-nek kellene arról döntenie, mire van szüksége az erdélyi magyarságnak; a kormányt ért bírálatra reagálva pedig sikerként említette a kolozsvári főkonzulátus megnyitását, a román kormány oktatási rendeletét és a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezését.

Torgyán nem volt ügynök Az egyes fontos tisztségeket betöltők ellenőrzését végző átvilágító bizottság szerint Torgyán József nem írt alá ügynöki tevékenységről szóló nyilatkozatot, nem készített jelentéseket, és nincs nyoma annak sem, hogy ellenszolgáltatást kapott volna az általa adott információkért. A kisgazda pártelnök rágalmazással vádolta és lemondásra szólította fel Kuncze Gábor belügyminisztert, amiért Torgyán szerint Kuncze a BM adataira hivatkozva korábban a kisgazda pártelnök állítólagos ügynökmúltjáról adott jelzést az átvilágítóknak. Kuncze elmondta: örül annak, hogy Torgyán a bizottság szerint nem volt ügynök, és "ezek után semmi akadálya nem lehet, hogy beszervezési dossziéját teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza". (Lásd még: 18. oldal.)

A német rendőrség razziákkal megakadályozta, hogy az újfasiszták tüntetéseket tarthassanak Rudolf Hess tíz évvel ezelőtti halálának évfordulóján: a rendőrök több mint ötszáz újfasisztát őrizetbe vettek.

Másfél millió lőfegyver és 500 millió töltény van az albán lakosság kezében: ezeket még a tavasszal kirobbant zavargások során rabolták el. A kormány rendelete szerint a lakosság szeptember végéig köteles beszolgáltatni a fegyvereket.

A romániai kőolajipari dolgozók szakszervezete elhalasztotta Bukarestbe tervezett tüntetéseit, amelyeket a veszteséges vállalatok bezárása nyomán hirdettek meg. Eközben a bezárásra váró gyárak dolgozói közül mind többen döntenek úgy, hogy elfogadják a végkielégítést.

Előzetes letartóztatásban tart a rendőrség három, a budapesti pártirodák elleni merényletek elkövetésével gyanúsított személyt; a nyomozók azt feltételezik, hogy a fogva tartottak egyazon szélsőséges politikai szervezet tagjai.

Éleslövészet-gyakorlat után tűz keletkezett a Honvédség központi lőterén, Veszprém térségében. A becsült kár egymillió forint, bár a területen erdőgazdálkodást egyáltalán nem folytatnak.

Börtönlázadást próbált szítani két elítélt a márianosztrai fegyházban: céljuk az volt, hogy rávegyék a börtön vezetését: számukra pozitívan bírálják el egy korábbi fegyelmi ügyüket. Később önként megadták magukat.

Már csak kilenc hónapra vonultak be sorkatonának a múlt héten behívott újoncok. Egy sorkatonára idén 370 ezer forintot költenek. A behívottak negyven százaléka alkalmatlan a szolgálatra.

A Bundeswehr azonnali hatállyal leszerelte azt a két katonáját, akik felgyújtottak egy drezdai vendégmunkásszállót. Tettük indítékaként a fajgyűlöletet nevezték meg.

Az orosz Távol-Keleten egy helikopterből az Ohotszki-tengerbe zuhant egy 2,3 tonna súlyú konténer, amely stroncium-90 izotópot tartalmazott, és egy meteorológiai állomás energiaellátását biztosította volna. A mintegy húsz méter mélyen fekvő radioaktív anyag mennyiségét nem közölték.

A vegyi fegyverek három hónapja történt betiltása óta India és még hat állam ismerte el, hogy rendelkezik ilyen fegyverrel, vagy képes az előállítására. Az országok nevét azonban India kivételével nem hozzák nyilvánosságra.

Ismét kitört a Popocatepetl Mexikóban: két alkalommal hamut és gőzt lövellt a magasba a tűzhányó. Szakemberek szerint a kitörés nem veszélyezteti a lakosságot; tény viszont, hogy az első kitörés után Mexikóvárosban több órán át hamueső hullott.

Kitörni készül a brit fennhatóság alá tartozó Montserrat szigetén a négyszáz éve nyugvó vulkán. Az első, néhány héttel ezelőtti erupció lakatlan, hamuval borított romvárossá változtatta a Karib-tengeri sziget több települését. A brit kormány egy hadihajót indított útnak, hogy evakuálják a lakosságot, mert attól lehet tartani, hogy a várható kitörés immár a teljes lakosságot veszélyezteti.

Japán - más néven vörösarcú - makákók érkeztek a szegedi vadasparkba, a madárgyűjtemény pedig chilei flamingókkal gazdagodott. Az utóbbi - állatkertben ritkán látható - madarakból összesen hat példány van Szegeden.

Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460. Drótposta: szolgak [at] okosz [dot] zpok [dot] hu.

Figyelmébe ajánljuk