Politikai hírek

publikálva
2000/30. (07. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kínai-orosz csúcs: partnerségi szerződés

Kínai-orosz csúcs: partnerségi szerződésA "hosszú távú együttműködés nyitányáról" beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatásán, ahol nyilatkozatot írtak alá Oroszország és Kína kapcsolatának erősítéséről, a stratégiai partnerség elmélyítéséről Csiang Cö-min kínai elnökkel. Bár a "stratégiai partnerséget" Moszkva és Peking már évekkel ezelőtt meghirdette: az orosz vezetés érdeklődésének homlokterében eddig a belső orosz helyzet, illetve az Amerikához és Európához fűződő kapcsolatok rendszere állt. A két nagyhatalom képviselői egyetértettek a NATO-bővítés ellenzésében és a Jugoszlávia elleni katonai fellépés elítélésében is; bár a két elnök által most aláírt pekingi deklaráció nem nevezi néven az USA-t, de elutasítja "a hegemonizmust, az erő- és a csoportpolitikát, ellenzi a nemzetközi jog alapelveit megkérdőjelező lépéseket, az erőszakkal való fenyegetést vagy annak alkalmazását, a más országok belügyeibe való beavatkozást".

Abortusz: csupán öt százalék tiltaná A magyar lakosság 83 százaléka fontosnak tartja, hogy az abortuszok száma csökkenjen Magyarországon - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal felkérésére készült Tárki-felmérésből. Az abortuszt feltételhez kötők elégséges indoknak tartják a terhesség megszakításához, ha a teherbe esés bűncselekmény következménye, az anya élete veszélyben van, vagy ha fennáll a magzat súlyos fogyatékosságának veszélye. A megkérdezettek többsége fontosnak tartaná az abortuszok számának csökkentését: 86 százalékuk szerint a kormány feladata olyan intézkedések kidolgozása, amelyek ezt elősegítik; közülük minden második úgy véli: az abortuszok magas számának elsődleges oka az anyagi körülmények rendezetlensége.

Zöld szervezetek: bírálat, támogatás A Széchenyi-terv jelenlegi változata a környezetre káros és gazdaságilag ésszerűtlen fejlesztéseket tartalmaz - állítja a Levegő Munkacsoport. Aggasztónak tartják, hogy a kormány az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem és a kutatás-fejlesztés támogatása helyett nyersanyag- és energiaigényes ipari és infrastrukturális beruházásokkal kívánja a társadalom fejlődését előmozdítani. Lapértesülések szerint a kritikával egyetértve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közös javaslatcsomaggal tervezi kiegészíteni a tervet. A pénzügyminiszter a napokban jóváhagyta a környezetvédelmi alap eddig zárolt 21,6 milliárd forintjának felhasználását. A döntés nyomán most csak 700 millió forint mozgósítható, mivel a pénzből közel 20 milliárd forintnyit az előző évekből származó kötelezettségek terhelnek.

Inog a honvédelmi miniszter széke? Lapértesülések szerint nem zárható ki, hogy szeptemberben mérlegelik Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János, a tárca politikai államtitkára menesztését. Bár a kisgazda miniszterek nyárra ígért nyilvános értékelése Pepó Pál távozása után elmaradt, Torgyán József szűk körben állítólag már többször szóvá tette, hogy a honvédelmi miniszter "nem megfelelően kommunikált" például a MiG-29-es vadászrepülőgépek felújításával kapcsolatos kérdésekben. Ennek kapcsán egyébként Szabó János - Tufo amerikai nagykövet bírálata után - most azt mondta: "A MiG-29-es vadászgépek felújításának kérdésében még nem született döntés, szó lehet ugyanis egy másik repülőgéptípusról".

G8-csúcs: ígéret a szegényeknek A világgazdaság minden korábbinál jobban teljesít, az ebből származó előnyöket azonban meg kell osztani a harmadik világgal adóssága egy részének elengedése, valamint iskolázottsági, egészségügyi és számítógépes technológiai színvonalának javítása révén - vélekedtek a világ legfejlettebb ipari államait és Oroszországot tömörítő G8-csúcs állam- és kormányfői. A nyolcak elismerték: a világ lakosságának ötöde nyomorban él, és sok fejlődő országban, különösen Afrikában túl lassú a növekedés. Segítséget ígértek a fejlődő világnak a digitális szakadék áthidalásához is.

A zámolyi romák Strasbourgba mentek Strasbourgba érkezett hat zámolyi és hat csóri roma család: az ötven ember menedékjogot kér a francia hatóságoktól. A romák, állításuk szerint, feljelentették a magyar kormányt az Európai Emberi Jogok Bíróságánál, 130 milliós kártérítést követelnek az államtól, és bizonyítékokkal kívánják alátámasztani magyarországi üldöztetésük tényét. Franciaországot csak ideiglenes menedéknek tekintik, végső céljuk Kanada. A fejlemények ismeretében az Országos Cigány Önkormányzat el kívánja adni a családok számára épített házakat. A csóri polgármester, Csete Dezső, aki - mint arról a Narancs is beszámolt - korábban rasszista kirohanást intézett a romák ellen, a Népszabadságnak azt nyilatkozta: örül a családok távozásának, de boldogabbá tenné, ha a faluban maradt négy cigány család is követné a Strasbourgba távozókat.

Morze

850 millió forint értékben igényeltek vissza jogosulatlanul támogatást a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek - derült ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálatából. A szabálytalan esetek nehezen bizonyíthatók, a felderítés érdekében több millió embert kellene személyesen kikérdezni; jelenleg 40-50 forgalmazó cég ellen folyik vizsgálat.

Hivatása gyakorlása közben indokolatlanul bűnügyi nyilvántartásba vették Varga Attila újságírót, ezért a MÚOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. A Népszabadság munkatársát Balogh Gyuláról, az FKGP országos szervezőtitkáráról írt cikke kapcsán rágalmazás gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki a III. kerületi rendőrségen, és bűnügyi nyilvántartásba vették. Ujj- és tenyérlenyomatot vettek tőle, és fényképfelvételeket készítettek róla.

Ománban, Máltán, Olaszországban és Franciaországban a legtökéletesebb az egészségügyi ellátás - derül ki a WHO World Health Report 2000 című jelentéséből. Ezen a listán Magyarország a 191 vizsgált ország sorában a 105.; az összes közép-európai ország és Irak, Ukrajna és Banglades is megelőzi. Az ellátás általános színvonalát tekintve Magyarország a lista 66 helyén áll.

Nem fizetett semmilyen váltságdíjat Budapest Dunajszky Gábor és Oláh István kiszabadulásáért a csecsen emberrablóknak - állította Horváth Gábor külügyi szóvivő azt követően, hogy a Népszavának adott interjújában Dunajszky, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat volt munkatársa úgy nyilatkozott: egy meg nem nevezett harmadik ország állampolgárai közvetítésével összesen egymillió dollárt fizettek kiszabadulásukért cserébe.

Az adatvédelmi biztos nem kívánta minősíteni a parlament olajbizottsága Nógrádi Zsolt tanúvallomásának nyilvánosságra hozataláról szóló döntését: a tanúvallomásában 204 név szerepel, és az irat teljes egészében nyilvános. Majtényi jelezte ugyanakkor: a parlamenti bizottságok zárt ülésen készült jegyzőkönyveit akkor sem lehet minden korlátozás nélkül nyilvánosságra hozni, ha azok tartalmát nem minősítették titkosnak.

publikálva
2000/30. (07. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra