Politikai hírek

publikálva
2000/49. (12. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Székely: újabb ügy az ügyészség előtt

Székely: újabb ügy az ügyészség előttSzékely Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának ismételt felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökének küldött átiratában. Az indítvány a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának és a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalának azon adatain alapul, melyek alapján Székely Zoltán vesztegetés bűntettének elkövetésével gyanúsítható: a már ismert Balla-ügy mellett a sajtóból ismertté vált Lehóczki Istvánnak, Emőd polgármesterének kijelentése, amely szerint magnószalagra felvett beszélgetésükkel tudja bizonyítani, hogy Székely Zoltán megkísérelte rávenni arra, hogy a település és a hozzá csatlakozó községek szennyvízvezeték-beruházásából egy általa megnevezett cég is munkát kaphasson. A Balla-ügy kapcsán az Országgyűlés már felfüggesztette Székely mentelmi jogát. Balla egyébként fenntartja, hogy Székely megzsarolta őt, Székely viszont a napokban úgy fogalmazott: a "csalással is gyanúsítható" Balla szándékosan félrevezette a hatóságokat.

Grespik határozata hatályon kívül A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjének határozatát, és új eljárásra kötelezte abban az ügyben, amelyet egy kínai állampolgár indított: azért fordult keresettel a bírósághoz, mert a közigazgatási hivatal vezetője elutasította egy budapesti panellakás megvásárlása iránti kérelmét. A Fővárosi Bíróság szerint Grespik László hivatalvezető nem megfelelően értelmezte a jogszabályokat, amikor a felperes ingatlanszerzésének engedélyét azzal utasította el, hogy az sérti a közérdeket. A bíróság nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az ingatlanárak emelkedésében szerepe lehet a külföldiek vásárlásainak is, de az egyedi jogalkalmazás nem alkalmas arra, hogy ezt a problémát megoldja, ez a kérdés politikai, gazdasági elemzést és jogalkotói döntést kíván - áll a bírósági határozatban. Az ítélet ellen nem lehet fellebbezni.

AB: nem kell diszkriminációellenes törvény A diszkrimináció tilalma megvalósítható a különböző jogágakon belül is - így foglalt állást az Alkotmánybíróság (AB). A diszkriminációellenes szabályozás "ágazati tagoltsága" nem eredményez önmagában alkotmányellenességet; a testület határozatával elutasította azokat az indítványokat, amelyek szerint az Országgyűlés alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotott átfogó törvényt a diszkrimináció tilalmáról. A hatályos jog általában a diszkrimináció kiküszöbölésére szolgáló többszintű védelmi rendszerként is működik, és az Országgyűlés a szabályozásnak e módjával is eleget tett jogalkotói kötelezettségének. Az indítvány elutasításából azonban olyan következtetés nem vonható le, hogy a jelenlegi szabályozással az alkotmány diszkriminációt tiltó rendelkezéseinek valóra váltásához szükséges törvényhozási lehetőségek kimerültek volna - hangsúlyozza az AB.

Tot és Ibrahim ügyében levél a legfőbb ügyészhez A Schlecht Csaba eladó, valamint Josip Tot és Kaya Ibrahim vevők között létrejött adásvételi szerződésekkel kapcsolatban levelet intézett Dornbach Alajos SZDSZ-es országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez. Miután bebizonyosodott, hogy a szerződéseket nem Josip Tot írta alá, a rendőrség közokirat-hamisítás miatt nyomozást indított ismeretlen tettesek ellen. A büntetőeljárást azonban a rendőrség 27 hónapos nyomozás után, november 23-án megszüntette - emlékeztet Dornbach. A képviselő felteszi a kérdést: a legfőbb ügyész hatályon kívül kívánja-e helyezni a nyomozóhatóság nyomozást megszüntető határozatát, és el kívánja-e rendelni a csalás, illetve az adó- és társadalombiztosítási csalás bűncselekménye miatt a nyomozás lefolytatását; valamint, hogy elrendeli-e a nyomozást a Schlecht Csaba eladónak Kaya Ibrahim vevővel kötött, cégek eladására vonatkozó szerződései ügyében csalás, illetve adó- és társadalombiztosítási csalás gyanúja miatt.

Eladták a Magyar Hírlapot és a Mai Napot A Ringier Verlag tulajdonába kerültek a Magyar Hírlap és a Mai Nap című napilapok: eddigi tulajdonosuk, a Marquard Media Magyarország - közleménye szerint - azért vált meg a két újságtól, mert erősíteni akarja magazinszektorát. A Ringier-nek (a Blikk és a Nemzeti Sport kiadójának) "még nincsenek tervei" a lapokkal kapcsolatban - közölte a kiadó igazgatója, Pető Endre, aki emlékeztetett rá, hogy a két kiadó között közel két éve folytak a tárgyalások. A Marquard lapcsoport 1999-ben kezdett stratégiai átalakításba: az elmúlt egy évben több új magazint is sikeresen bevezetett (Joy, CKM, Playboy, Men´s Fitness, Shape, Fitt Mama) a magyar piacra. A Magyar Hírlap főszerkesztője, Kocsi Ilona szerint "biztató információk hangzottak el a Ringier lapcsoport vezetőivel folytatott tárgyalás során"; az új tulajdonos a Magyar Hírlapot meg kívánja tartani, és a lap tartalmában és minőségében egyaránt erősödni fog.

Torgyán Józsefnek mindaddig nem lett volna szabad vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeznie a képviselők vagyongyarapodásának vizsgálatára, amíg a vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra nem hozta - jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Aki ilyen nehéz helyzetbe hozza a magyar közéletet, ne nyújtson be bizottság alapítására vonatkozó javaslatot, amíg nem számol el a vagyonával - mondta.

A kergemarhakór elleni küzdelem érdekében az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei feltételesen hat hónapra betiltották a húst és csontot tartalmazó állati takarmány felhasználását. Brüsszelben a miniszterek többsége elfogadta a megállapodást; a döntés végrehajtása 1,7 milliárd dollárjába fog kerülni az Európai Unió állampolgárainak.

Augusto Pinochet volt chilei államfő ügyvédei semmisségi keresetet nyújtottak be a fellebbviteli bíróságon. A volt diktátort Juan Guzmán Tapia vizsgálóbíró vád alá helyezte, és egyúttal házi őrizetet rendelt el. A több mint hetvenrendbeli emberrablás és gyilkosság miatti vádat a hírhedt "Halálmenet" miatt emelte a bíró. Ez a különítmény a katonai diktatúra idején, Pinochet 1973-as puccsa után az egész országot bejárta, hogy azonnali hatállyal kivégezze a politikai foglyokat.

Gyilkossággal vádolnak három kosovói békefenntartót: a brit ejtőernyősök a vád szerint lelőttek két albánt tavaly júliusban egy ünnepélyen, ahol a kosovóiak a Jugoszlávia feletti győzelmet ünnepelték. A katonák a bírósági határozatig szolgálatban maradnak.

Erdélyben lelőtték az elnökjelölt Iliescu pártjának egyik politikusát. Az áldozatot korábban hároméves börtönbüntetésre ítélték, mert kenőpénzeket fogadott el.

Megsérült a csernobili atomerőmű betonszarkofágja: egy letört betondarabot találtak az atomerőmű közelében. A hatóságok szerint egy húsz cm-es törmelékről van szó. A felületén mért sugárzás 150 ezerszer nagyobb a megengedettnél. A hatóságok állítják: a levált tárgy miatt eddig senki sem betegedett meg.

publikálva
2000/49. (12. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra