Minden népnek vannak olyan mítoszai, amelyek régebbi eredetûnek vagy más okból többre érdemesnek állítják be magukat más népeknél. Magyarországon az ilyenek még mindig elevenen élnek. Az õstörténeti és nyelvészeti kánont képviselõ akadémiai kurzust mindig és minden irányból számos támadás éri. "Nyugat-Európában az ilyesmi egy átlagember számára is nevetséges, nemhogy egy tudós számára - mondja Róna-Tas András nyelvész, akadémikus, aki több évtizede kíséri (kénytelen-kelletlen) figyelemmel az ezotériába hajló magyarságelméletek alakulását. - A magyar értelmiség sajátos fejlõdéstörténete az egyik fõ oka az ilyen koncepciók burjánzásának." Róna-Tas áttekintése szerint a rangjukat vesztett kisnemesek alkotta magyar értelmiségben a trianoni trauma után óhatatlanul merült fel újra a nemzeti kiválóság gondolata. A származásnak mint érdemnek késõbb, a szocializmus évtizedeiben sem volt lehetõsége megküzdeni a teljesítmény-orientációs elvárással, vagyis azzal az igénnyel, hogy mindenki a saját érdemei és ne õsei révén váljon naggyá. Utóbbi elvárás az észak-amerikai értelmiséget kizárólagosan, a nyugat-európait pedig a kékvér-tisztelettel "keveredve" uralja. Róna-Tas András az efféle hagyományokat tekintetbe véve érthetõnek tartja az ilyen szubkultúrák kétségbeesett küzdelmét az "igazi õstörténet" fennmaradásáért.
Az elmúlt években egészen új távlatokat nyitott a kitalált középkor elmélete. Ezt Herbert Illig német kutatónak köszönhetjük, aki a Gergely-naptárra való átállást vizsgálva összefüggéseket talált az idõszámításbeli "pontatlanságok" és a középkor sötét korszakának, vagyis a Krisztus utáni 7-9. századnak homályos történései között. Illig egyebek mellett a korabeli történetírás és a bizánci emlékek hiányára hivatkozik, amikor azt állítja, hogy a szóban forgó
majdnem három évszázad
egyszerûen nem létezett. A csalást III. Ottó német-római császár és II. Szilveszter pápa követte el az elsõ ezredforduló idején, õk találták ki Nagy Károly frank császár személyét is. A "történelmi krimi" nagy feltûnést keltett Németországban, 2002-es magyar nyelvû megjelenése után nálunk is. A Rubicon címû történelmi folyóirat például 2003 májusában egy teljes számot szentelt az elmélet cáfolatainak, amelyben különbözõ rész- és segédtudományok szakértõi (jogtörténészek, régészek, néprajzosok) leplezik le a turpisságot. (Lásd még: Nagy Károly trónfosztása, Magyar Narancs, 2003. április 10.) Mindez természetesen nem gördített akadályt a Magyarok a kitalált középkorban címû opus megjelenése elé (kiadója ezúttal is az Allprint), amely a honfoglalást Kr. u. 600-ra teszi. Ezt a kiadványt Herbert Illig és Klaus Weissgerber jegyzi, a könyv szövegtestét azonban az utóbbi írta, Illig csupán az elõszóért felelõs. Weissgerber információnk szerint egy történészi szakképzettséggel nem rendelkezõ programozó, aki magyar kapcsolatai révén ismerkedett meg a hazai közönségigénnyel.
A közönség valóban élénken reagált a felfedezésre, a kitalált középkor paradigmája virágzó kultuszt teremtett. Legfontosabb propagálói közé tartozik Pap Gábor mûvészettörténész, aki szerint a 300 évvel korábbi honfoglalás egybeesik a László Gyula-féle kettõs honfoglalás elméletének "elsõ" idõpontjával, ami bizonyítja, hogy a Kárpát-medencébe bevándorló avarok azonosak voltak Árpád honfog-laló magyarjaival. Így lesz kerek a hun-avar-szkíta származás. Pap Gábor egyébként nagy hatású eszmetörténeti kutatásokkal is dicsekedhet, amelyek többek között a zodiákus jegyeken alapuló mitológia és a régi magyar népmesék összefüggéseit kutatják, mely vizsgálatok pedig közvetlen bizonyítékai az állítólag hasonló mítoszkinccsel rendelkezõ szkíták és a magyarok rokoni viszonyának.
Még nála is következetesebb szószólója a problémakörnek Mesterházy Zsolt, aki a kitalaltkozepkor.hu címû, bõséges könyvrészletekkel és sajtóanyaggal súlyosbított honlap menedzselésén túl többek között szkíta, etruszk és avar linkgyûjteményt is üzemeltet a hálón. A magát magyarókor-történészként aposztrofáló kutató termékeny tanulmányszerzõ is, weben fellelhetõ életmûvébõl nem nehéz kihámozni a legtöbb hasonszõrû elméletet egyesítõ mondanivalót. Ez A magyar õstörténet kincsestára címû könyvébõl derül ki legvilágosabban, amelyben tulajdonképpen összefoglaló ismertetést nyújt az elsõ cikkünkben már felvázolt, Bobula Ida, Badiny Jós Ferenc és mások tollát dicsérõ ezoterikus irodalomból. Mesterházy ezek alapján még azt is elképzelhetõnek tartja, hogy az idõszámításunk elõtti 12. évezredben már magyarok népe-sítették be a Kárpát-medencét és Európát, de azt biztosra veszi, hogy Kr. e. 4000 körül egy homogén népcsoport élt egész Eurázsiában, vagyis a régi sumerok és az egyiptomiak, valamint az Európában "békés földmûveléssel" foglalkozó nép mind rokonok voltak. Az ómagyarok a kereskedelemben is nagyhatalomnak számítottak, és Mesterházy szerint tulajdonképpen õk fedezték fel elõször Amerikát. De a legfontosabb az, hogy a kultúra és a keresztény hit bölcsõje is itt keresendõ: Badiny Jós hite szerint Jézus pártus herceg volt, és a régi magyarok õhozzá és az édesanyjához imádkoztak, valamint fakereszteket használtak. Nem csoda hát, hogy a sumerok és az akkádok is tõlünk vették át az írástudományt és bizonyos nyelvi elemeket (például a magyar igeragozást). A régi rómaiak hódításai után azonban ez az õsnép törzsekre bontva szétszóródott, és az elsõ utódok csak Attila királlyal az élükön térhettek vissza szülõhazájukba.
Ez az egyesített teória elsimítja az ellentmondásokat a hun-szkíta, illetve a sumer leszármazási elgondolások között, ráadásul alkalmat ad például az õsmagyar hit-világ (nap- és holdkultusz), valamint más ezoterikus tanok (energetika) adaptációjára. A történeti és bölcseleti kutatás egyik gócpontja az 1989-ben alakult Mis-kolci Bölcsész Egyesület (MBE), amely Gyárfás Ágnes történész vezetésével üzemelteti a - máig nem akkreditált - Nagy Lajos Király Magánegyetemet. Itt oktat az alternatív õskutatás színe-virága, köztük Pap Gábor mellett Bakay Kornél politikus, régész, aki a kõszegi múzeum igazgatójaként Horthy katonái - Szálasi nyilasai címmel rendezett kiállítást 2003-ban, intenzív médiafigyelemtõl övezve. És itt találjuk az immár kilencvenhatodik évét taposó Badiny Jós Ferencet is, aki argentínai emigrációjából nemrég hazatelepülve került az egyetem ókori közel-keleti és sumerológiai tanszékének élére. Még Buenos Airesben alapította csaknem 30 évvel ezelõtt az 'si gyökér címû folyóiratot, amelyet jelenleg az MBE ad ki.
A Nagy Lajos Király Magánegyetemen kívül azonban számtalan, alternatív õsmagyar kultúrát hirdetõ tanfolyam, képzés és elõadás-sorozat áll az érdeklõdõk rendelkezésére. Ha már le kell mondanunk a teljesség igényérõl, a továbbiakban olyan érdekességeket mutatunk be, amelyeknek kérdéses a kötõdése a politikai ideológiákhoz. Ezek elsõsorban a transzcendentális irányzatok közül kerülnek ki: ilyen például az 'smagyar Táltos Egyház, amelyet 1998-ban alapított Kovács András, a köztiszteletben álló nyíregyházi táltos. Az alapítónak
egy titokzatos földöntúli sugallat
mondta meg, hogy az õsök hagyatékát hordozza; akkor már avatott csontkovács, illetve földsugárzás-szakértõ volt, de õ állította össze az egyik legismertebb auratérkép-rendszert is. Az egyház és az évekkel korábban indult táltosiskola legfõbb tevékenységi körét tehát a gyógyítás adja, és a hírek szerint tömegek köszönhetik gyógyulásukat a táltosiskolának, ahova eddig több mint húszezren iratkoztak be.
A táltosok szerint való õstörténet egy sajátos aranykorkultuszon, a sorozatunk elsõ cikkében már említett Mu-hagyományon alapul: annak idején létezett egy maja (vagy magyar) nép lakta kontinens, amelynek lakói a Szíriusz csillagképbõl érkezett idegenektõl kapták magas fokú tudásukat. E nép elkezdte benépesíteni az egész világot, hogy a tudást mindenkinek átadja. A Mu kontinens a Kr. e. 12. évezredben elsüllyedt, de maradványain, például a Hawaii- és a Fidzsi-szigeteken 50-60 ezer éves emlékekre bukkantak. Mindenesetre az isteni szellemet, mellyel a régiek egytõl egyig rendelkeztek, tõlük származtatják. Ez az õsi tudás, mely Kovács András és követõi szerint mindannyiunkban megtalálható, képessé tesz bennünket arra, hogy az energetika szemmel nem látható eszközeivel gyógyítsunk. Az 'smagyar Táltos Egyház -a kereszténység elõtti õsvallással látszólag ellentmondásban -intenzíven ápolja a keresztény hagyományokat. Ennek az az oka, hogy Jézust a fent vázolt elméletekhez hasonlóan magyarnak tartják. A magyar szó ugyanis annyit tesz, mint "a Nap fia"; a Mu-korszakban mindenki annak vallotta magát, késõbb azonban megváltoztak az idõk, így egyetlen ember vette magára e küldetést. Az egyház nyitottnak és toleránsnak mondja magát, és bármilyen materialista érdeklõdõt szívesen fogad. Folyóirata, a Táltos Mén-hír két éve nem jelenik meg; alapító szerkesztõje Aradi Lajos volt, aki ma már a Dobogó címû periodikát adja ki. Ennek egyik legfontosabb témája az õsi szkíták által is lakott Pilis szakrális tere, amelyrõl egy késõbbi alkalommal számolunk be.
"vatosan kell bánnunk a Javaslap címû, õsi vallást boncolgató kiadvánnyal is, amely a Mireisz László és Laár András buddhista tanítók nevével fémjelzett Javas Hagyományõrzõ Kör szerkesztésében havonta lát napvilágot. Az õsi elemek egyensúlyának, az asztrológiának és az újjászületésnek a magyar hagyományait elemzõ periodika megkérdõjelezi ugyan a magyar nyelv finnugor eredetét, de nemzetideológiai összefüggést nyomokban sem találtunk benne.
Kérdésünkre, hogy veszélyesnek vagy nevetségesnek tartja-e általában a magyarságeredet "deviáns" verzióit, Róna-Tas András a "szellemi környezetszennyezés" kifejezéssel válaszol. "Bár ennek is van egy része, amelyik öntisztulással mûködik." A vitának (számos próbálkozás után) nem látja értelmét: ahogy az evolúció tana sem képes vitatkozni a katolikus egyház dogmájával, úgy az ilyen kérdésekben is eleve reménytelennek látszik minden kísérlet a hit és a tudomány ütköztetésére. Természetesen Róna-Tas sem tekint minden szubkultúrát egyformán veszélyesnek. Szerinte a két véglet, a cinikusok és a "legalább tisztességes" õszinte hívõk között érdemes differenciálni; még szerencse, hogy a többség hívõ. "A legtöbb ilyen elmélet képviselõiben fel sem merül a kétely a saját gondolataikkal szemben. A kinyilatkoztatások alátámasztásához ugyanis másfajta bizonyítékok szükségesek, mint egy logikus vizsgálaton alapuló, konzisztens diszciplínáéhoz. A magam részérõl folyamatosan kételkedem a saját kutatásaimban. Nincs hivatalos álláspont: tudományos álláspont van."
Eörsi Csörsz Sarolta
