Interjú

„Pörög az euroszkepticizmus”

Le Marietta, az MKKP EP-listavezetője, részvételiség-szakértő

Belpol

A párt környékén volt mindig, de először vállal formális tisztséget is Le Marietta: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) listáját vezeti a nyári EP-választáson. Van-e egy viccpártnak víziója Európáról?

Magyar Narancs: Alig több mint három hónap van arra, hogy elérje az MKKP-vel a bejutási küszöböt. Friss jelöltként mi a célja?

Le Marietta: Már érzem a nyomást, de ez egy tök jó párt, általános népszerűsége is van, amiből lehet építkezni. Nekem az a feladatom, hogy erre a népszerűségre alapozva kommunikáljam a részvételiség témáját. Az a cél, hogy minél jobban bevonjuk az embereket a döntéshozásba, láttassuk, hogyan működik az Európai Unió. Ebben természetesen az is benne van, hogy én többet szerepelek majd. Lehet építeni a Kutyapárt már ismert témáira: a korrupcióellenes küzdelemre, kitérve például az Integritás Hatóság működésére. Szerencsére, ahogy hallottam Brüsszelből, van is ilyenre igény, úgyhogy nyitott ajtókat döngetünk. Emellett jó az Európai Parlament arra is, hogy új témákat találjon magának a párt is. Nem is láttam igazán ezt a típusú pozitív hozzáállást már másnál az Európai Unióval kapcsolatban, mint ami itt van. Vissza akarunk nyúlni a gyökerekhez, mert húsz évvel a csatlakozás után talán el is felejtettük már, hogy ez miért volt jó, vagy jó volt-e egyáltalán. Most csak az van, hogy Brüsszel egy rakat szar, és ha nem küldik a pénzt, akkor seggfejek.

MN: Hogyan magyarázná el, hogy miért jó az EU?

LM: Én már egy EU-tag Magyarországon nőttem fel, és azok az alapértékek, hogy munkát vállalhatok másik országban, útlevél nélkül utazhatok, szabadon mozoghat az áru, annyira alapvetők, hogy észre sem vesszük.

MN: AZ EU-n kívüli országok is megvannak valahogy, nem?

LM: Miközben sokan akarnak csatlakozni is! Az Egyesült Királyságnak sem volt egyértelműen jó a kilépés. Sajnos, tényleg pörög az euro­szkepticizmus, de szerintem ez kicsit az EU hibája is, mert nem úgy kommunikálja a saját értékeit, hogy azok érthetők legyenek. Én a részvételi programokkal foglalkozom, és emlékszem, hogy például a metrón reklámozott európai polgári kezdeményezés teljesen érthetetlen volt! Én is csak azért értettem meg, hogy miről van szó, mert szakmabeli vagyok. Ott voltak a képeken a jól öltözött középosztálybeli fehér fiatalok, minden nagyon fasza az életükben, és azt mondják, adj be te is európai polgári kezdeményezést. Hát, ehhez sehol nem tudnak az emberek kapcsolódni. Nem állítom, hogy tudom most, hogyan lehetne ezt megjavítani, de ami van, az látványosan nem működik. És nem attól fog működni, ha kiírják a plakátokra, hogy „zöld fiatal”. Még kulturális kontextusban sem biztos, hogy működik, miközben elköltöttünk sok uniós pénzt úgy, hogy nem is fordítunk le rendesen mindent a plakátokon.

MN: A nevéhez fűződik egy szintén az utca emberét célzó projekt, a Járókelő. Mi ez?

LM: Egy közösség működteti a weboldalt, ahol közterületen látott problémákat lehet bejelenteni, legyen az hiányzó festés vagy tábla. Az önkéntesek továbbítják a megfelelő önkormányzatnak vagy hivataloknak. Ez arra épül, hogy Magyarországon bárki tehet lakossági bejelentést, mi ezt egyszerűsítettük, illetve láthatóvá tettük a hivatali válaszokat is. Szerettem volna a várossal foglalkozni. Mindenkinek megvan talán az az érzés, hogy áll a buszmegállóban és nem jön a busz, úgyhogy elkezdik a körülöttük álló emberekkel együtt szidni valakinek az anyját, akit felelősnek gondolnak ezért. A Járókelő üzenete az, hogy ha valami rossz, merjünk szólni. Abban hittem, hogy ezen keresztül kicsit magunkról és a demokráciáról is tanulunk: részt vehetek ebben, akár elszámoltathatom az önkormányzatot, ha nem végzi a munkáját. A Járókelővel kapcsolatos fókuszcsoport egyik résztvevője azt mondta, hogy neki az addiktív, hogy válaszolnak a leveleire. Ez mindenkiből örömet vált ki, még akkor is, ha kiderül, hogy nem tudnak valamit azonnal megjavítani, mert fél évbe telik beszerezni az anyagokat. Ehhez kapcsolódik amúgy a Kutyapárt, mert azt mondja, hogy akkor kimegyünk mi, és megcsináljuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.