„Ilyen sehol a világon nincsen” – mondja értetlenkedve Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke a kormány azon döntéséről, amelynek értelmében október végével megtiltották az újonnan létesített háztartási méretű naperőművek – azaz a háztetőkre szerelt, kertekben felállított napelemek – termelte energia betáplálását a központi elektromos hálózatba. Így azonban az esetek túlnyomó részében nem éri meg napelemekbe beruházni, ami egy teljes iparág kivégzését is jelentheti – már ha a kormány nem változtat időben az álláspontján.
Mindenki egy kis erőmű
Mindennek a megértéséhez nem árt tisztában lennünk a háztetőkre vagy kertekbe telepített napelemes rendszerek működésével. Ezek csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap; a gond az, hogy az áramra nem okvetlenül akkor van szükség, amikor süt a nap, viszont sokszor szükség van akkor is, ha nem süt. A napelemes háztartások ezt megoldhatják úgy, hogy a megtermelt, de fel nem használt áramot akkumulátorokban tárolják: ez a műszaki és egyéb értelemben aggályosabb és drágább megoldás. Akkor jár jól mindenki, ha a tulajdonosa a napelemeit rá tudja csatlakoztatni az országos villamosenergia-rendszerre, és az általa megtermelt, ám fel nem használt energiát ráküldi a hálózatra, azaz „visszatáplálja”. Ezzel egyszersmind az általa megtermelt energiát el is adja a szolgáltató felé. Kétirányú adásvétel történik: amikor nincsen elég napsütés és ezáltal beérkező áram a háztartásba, a fogyasztó a szolgáltatótól vett áramot használja. Az eladott, illetve vásárolt mennyiséget az ún. „ad-vesz” óra méri, amelyet a napelemek telepítésekor helyeznek el a háztartásban. Magyarországon ma még éves elszámolásban van a napenergia eladója és a tőle vásárló energiacég, ezért ezt az órát elegendő évente a szolgáltatónak egyszer leolvasni, és a különbözet alapján történik a számlázás. (Ez a rendszer az uniós szabályok miatt változni fog.) A megtermelt áram eladása azonban nem nagy üzlet a lakosság számára, ugyanis a szolgáltató nyomott áron vásárol. „A legolcsóbb tarifánál is alacsonyabb áron, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzért veszi meg, mint amennyibe az éjszakai áram kerül” – mondja egy általunk megkérdezett felhasználó.
Azt, hogy az újonnan belépők számára megszüntetik a visszatáplálás lehetőségét, az október 13-i kormányinfón Gulyás Gergely azzal indokolta, hogy „a villamosenergia-rendszer jelenleg nem tudja befogadni a megtermelt energiát”. Azt is mondta, hogy hálózatfejlesztésre van szükség, s azt az uniós Helyreállítási alapból igényelt pénzekből tervezik megvalósítani, amelyekhez Magyarország talán hozzá sem jut. Az MNNSZ nem sokkal később közleményben reagált, amelyben jelezte, hogy az új szabályozás a háztartások számára értelmetlenné teszi a napelemes beruházásokat. November 3-án Orbán Viktor azonnali parlamenti kérdésre válaszolva maga is azt fejtegette, hogy a magyar villamosenergia-vezetékrendszer átalakítására 16 ezer milliárd forint kellene, s ebből az összegből lehetne megoldani az alternatív energiaforrások betáplálását is.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
