A napelemstop indokai és káros következményei

Rácsok az égen

Belpol

Akik november eleje óta kérnek engedélyt háztartási méretű napelemrendszer létesítésére, már nem élhetnek az áramhálózatba való visszatáplálás lehetőségével. Ez a szabály ellene hat az ország energiafüggősége csökkentésének, egyúttal tönkretehet egy eddig felfutóban lévő iparágat is.

„Ilyen sehol a világon nincsen” – mondja értetlenkedve Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) alelnöke a kormány azon döntéséről, amelynek értelmében október végével megtiltották az újonnan létesített háztartási méretű naperőművek – azaz a háztetőkre szerelt, kertekben felállított napelemek – termelte energia betáplálását a központi elektromos hálózatba. Így azonban az esetek túlnyomó részében nem éri meg napelemekbe beruházni, ami egy teljes iparág kivégzését is jelentheti – már ha a kormány nem változtat időben az álláspontján.

Mindenki egy kis erőmű

Mindennek a megértéséhez nem árt tisztában lennünk a háztetőkre vagy kertekbe telepített napelemes rendszerek működésével. Ezek csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap; a gond az, hogy az áramra nem okvetlenül akkor van szükség, amikor süt a nap, viszont sokszor szükség van akkor is, ha nem süt. A napelemes háztartások ezt megoldhatják úgy, hogy a megtermelt, de fel nem használt áramot akkumulátorokban tárolják: ez a műszaki és egyéb értelemben aggályosabb és drágább megoldás. Akkor jár jól mindenki, ha a tulajdonosa a napelemeit rá tudja csatlakoztatni az országos villamosenergia-rendszerre, és az általa megtermelt, ám fel nem használt energiát ráküldi a hálózatra, azaz „visszatáplálja”. Ezzel egyszersmind az általa megtermelt energiát el is adja a szolgáltató felé. Kétirányú adásvétel történik: amikor nincsen elég napsütés és ezáltal beérkező áram a háztartásba, a fogyasztó a szolgáltatótól vett áramot használja. Az eladott, illetve vásárolt mennyiséget az ún. „ad-vesz” óra méri, amelyet a napelemek telepítésekor helyeznek el a háztartásban. Magyarországon ma még éves elszámolásban van a napenergia eladója és a tőle vásárló energiacég, ezért ezt az órát elegendő évente a szolgáltatónak egyszer leolvasni, és a különbözet alapján történik a számlázás. (Ez a rendszer az uniós szabályok miatt változni fog.) A megtermelt áram eladása azonban nem nagy üzlet a lakosság számára, ugyanis a szolgáltató nyomott áron vásárol. „A legolcsóbb tarifánál is alacsonyabb áron, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzért veszi meg, mint amennyibe az éjszakai áram kerül” – mondja egy általunk megkérdezett felhasználó.

Azt, hogy az újonnan belépők számára megszüntetik a visszatáplálás lehetőségét, az október 13-i kormány­infón Gulyás Gergely azzal indokolta, hogy „a villamosenergia-rendszer jelenleg nem tudja befogadni a megtermelt energiát”. Azt is mondta, hogy hálózatfejlesztésre van szükség, s azt az uniós Helyreállítási alapból igényelt pénzekből tervezik megvalósítani, amelyekhez Magyarország talán hozzá sem jut. Az MNNSZ nem sokkal később közleményben reagált, amelyben jelezte, hogy az új szabályozás a háztartások számára értelmetlenné teszi a napelemes beruházásokat. November 3-án Orbán Viktor azonnali parlamenti kérdésre válaszolva maga is azt fejtegette, hogy a magyar villamosenergia-vezetékrendszer átalakítására 16 ezer milliárd forint kellene, s ebből az összegből lehetne megoldani az alternatív energiaforrások betáplálását is.

 
Téves feltevés
Fotó: MTI/Varga György

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)