Reális lehet-e a Tisza Párt és a civil egyesületek együttműködése?

Új országjárásra készül Magyar Péter és a Tisza Párt, többek között azért is, hogy belevágjanak a szervezet felépítésébe – enélkül ugyanis eleve esélytelen a 2026-ra beígért kormány- és rendszerváltás. Az országos hálózat létrehozásában számos közéleti civil formáció is esélyt lát.

„Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt éppen azt mondtam, hogy sem levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi” – nyilatkozta áprilisban Magyar Péter a Mércének. Mint megjegyezte, az ellenzéknek kisebb ugyan a felelőssége, mint a kormánynak, de „bizonyosan közösen alakították és juttatták ide ezt az országot. Ebből pedig elege van a társadalomnak. Én nem akarok ilyen emberekkel együtt dolgozni még véletlenül sem”.

Június 9-én a Tisza Párt kiugróan magas, csaknem 30 százalékos – hét mandátumot érő – eredményt ér el az európai parlamenti választáson, míg a fővárosi önkormányzat listájára érkezett voksok 10 városházi helyet fialtak. Utóbbi miatt a Tisza nélkül sem a kormányoldal, sem az újraválasztott Karácsony Gergely főpolgármester csapata nem tud többségbe kerülni a Fővárosi Közgyűlésben. Vagyis egy olyan frakció vált Budapesten döntő jelentőségűvé, amely mögött egyelőre nincs szervezett pártháttér. Ez persze érthető, hiszen egy alig három hónapos formációról beszélünk. Emiatt a jelöltállítási folyamat is sajátos volt, a leendő EP-képviselőket a nyilvánosság előtt zajlott „pályázaton” választották ki; közülük többen az önkormányzati voksolás fővárosi listájára is felkerültek. E jelöltek többsége a hazai és nemzetközi vállalati szektorból érkezett, azon a területen komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek, azonban a politikában nem jártasak, és nagyon nem is tudni, mit gondolnak az európai vagy a fővárosi szintű politizálásról (erről lásd: Pályaelhagyók, Magyar Narancs, 2024. május 22.).

A budapesti listaállítás követelményeként kerületi polgármesterjelölteket is kellett állítani, akik nem szerepeltek kiemelkedően a választáson (igaz, a Rákosmentén indult tiszás megelőzte az összellenzéki jelöltet). Ami nemcsak azt mutatja, hogy június 9-én mindenekelőtt a Magyar Péter vezette listákra voksoltak a választók, hanem azt is, hogy amennyiben a Tisza sikeres akar lenni egyéniben is – márpedig az országgyűlési választás elsősorban az egyéni körzetekben és nem a listás helyeken dől el –, úgy országszerte helyi szervezetekre, aktivistákra és szövetségesekre lesz szüksége.

A nyár eleji választások után maga Magyar Péter is hangsúlyozta a pártépítés fontosságát, ámbár ezt nyilván nem könnyíti meg, hogy a kampányban tett ígérete ellenére végül úgy döntött, beül az Európai Parlamentbe. Magyar a közelmúltban annyit osztott meg egyelőre a nyilvánossággal, hogy szakmai munkacsoportokat állítottak fel, várják a további jelentkezőket, és zajlik a párt szervezeti átalakítása.

Partnerek

Bár Budapest kivételével az önkormányzati választáson még megyei listákat sem állított a Tisza, voltak olyan szervezetek, személyek, akiket a párt támogatott, őket a weboldalon is feltüntették (utóbbira azért is volt szükség, mert sokan éltek vissza a párt nevével annak reményében, hogy így jobb eredményt tudnak elérni – e jelöltek túlnyomó többsége végül ezzel együtt is a földbe állt). Szerettük volna megtudni, hogy milyen döntési mechanizmus és szempontok alapján választották és választják ki az együttműködő feleket, de a Tisza Párt nem válaszolt megkeresésünkre.

Az egyik ismertebb személy Gyenes Szilárd hulladékgazdálkodási szakember, Gödöllő korábbi alpolgármestere, a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. egykori ügyvezető igazgatója. 2019-ben elindult Balassagyarmat polgármesteri székéért, de alulmaradt a kormánypárti jelölttel szemben. 2021-ben egyedüli indulóként nyert a Nógrád megyei választókörzetében az ellenzéki előválasztáson, a 2022-es országgyűlési választáson a Momentum támogatását élvezte, de nem sikerült mandátumot szereznie. Idén június 9-én a Szövetség a Balassagyarmatiakért Egyesület jelöltjeként, a Tisza Párt támogatását élvezve indult el, majd kapott ki. „Büszke vagyok rá, hogy végigtoltuk megint” – mondta a Narancs megkeresésére Gyenes, aki szerint iszonyatos mozgósítást hajtott végre a Fidesz, ezerrel ment a lejáratása. Miután Magyar Péter kijelentette, hogy támogatja Gyenest, az ismertebb fideszes influenszerek is elkezdték a karaktergyilkolást. „Oda is vittek urnát, ahová nem is kértek. Háborús propagandával kopogtattak húszfős csapatok a lakótelepeken.”

Magyar Péterrel általánosságban beszélgettek az esetleges további együttműködésekről; Gyenes egyébként a gödöllői polgármesterhez, Gémesi Györgyhöz köthető Új Kezdet párt alelnöke. A partnerségre nyitott, mert „ezt a rezsimet nem lehet hagyni”.

 

Vera Muhina nyom egy lájkot

Fotó: Sióréti Gábor 

Egy másik Tisza-partner polgármesterjelölt Illés Gergő volt, akinek sikerült legyőznie Jász­apátiban a térség országgyűlési képviselőjének, Pócs Jánosnak a fiát. Teljesen külön kezelték a helyi és az EP-választást, utóbbiba ő nem is folyt bele – mondta lapunknak Illés. A párt jelöltállítási, szervezetépítési folyamata során elküldte az önéletrajzát, motivációs levelét, majd a programját, és Magyarék ez alapján választották partnernek, de ez a jelek szerint az önkormányzati választásra korlátozódott; azóta a párt nem kereste. Bár Illés megfogadta, hogy csak a városvezetésre koncentrál, nem lesz a párt tagja, tény, hogy előnyös volt számára a Tisza Párt népszerűsége, és személy szerint élvezte Magyar Péter karizmatikus kiállását. Szerinte a partnerségből mind a ketten profitáltak. Érdeklődésünkre elmondta, hogy az egyeztetések során a 2026-os országgyűlési választás nem került szóba.

A további partnerek között a Tisza honlapja három civil szervezetet is feltüntet. Bodóczi István, a Patrióta Békéscsaba Egyesület polgármesterjelöltje arról beszélt, hogy amikor Magyar az országjárása elején a térségbe látogatott, akkor született döntés arról, hogy támogatja őket. Sajnálja, hogy a jobb- és a baloldali média ennek az ellenkezőjét híresztelte, illetve azt is állították, hogy egyrészt ők a „kis Fidesz” vagy a „fehér Fidesz”, másrészt meg a „dollárbaloldal” része. Tényszerűen annyi állítható, hogy egyik jelöltjük korábban fideszes önkormányzati képviselő volt (erről bővebben lásd: Nézd csak, szivárvány!, Magyar Narancs, 2024. június 5.). Az EP-választáson a Tisza Párt kiemelkedően szerepelt Békéscsabán, kevesebb, mint száz szavazattal maradt le csak a Fidesztől, a városi képviselő-testületben pedig négy patriótás lesz. Bodóczi szerint a tiszás támogatás még mindig él, Magyar Péter szerinte „jó szemmel nézi” a tevékenységüket. „Egy lépést tettünk, meglátjuk, mit hoz a jövő” – mondja Bodóczi, aki számít a további együttműködésre.

A Tisza Párt két olyan fővárosi kerületben, ahol indított polgármesterjelöltet, támogatta egy-egy civil szervezet képviselőjelöltjeit is. Az egyik az Itthon Rákosmentén Egyesület volt, amelynek egyébként volt saját polgármesterjelöltje is. Az egyik egyesületi tagtól úgy értesültünk, hogy a Tisza az időszűke miatt volt kénytelen ismeretlen polgármesterjelölteket állítani, a képviselőjelölti együttműködéssel pedig az ő esélyeiket próbálta javítani. Forrásunk szerint nem kizárt egy jövőbeli együttműködés, de erről az egyesületnek kell dönteni. Az Itthon Rákosmentén 23 éve van jelen a XVII. kerületben; egy ellenzéki forrásunk úgy véli, a szervezet a Fidesz holdudvarába tartozik, és szerinte azért működik, hogy a választásokon megossza az ellenzéki szavazókat.

Újbudán a Városközpont Egyesületet (VE) támogatta a Tisza. A VE, amely nem tudott minden körzetben jelöltet állítani, kiemelt ügynek tekinti az Etele Városközpont mint közvagyon eladásának kísérletét is. „Ezen ügy­ben mind a Fidesz, a Momentum, a DK képviselőivel tárgyaltunk több-kevesebb sikerrel” – írta megkeresésünkre Kiss József elnök. Tájékoztatása szerint a „küldötti értekezlet egyhangúan megszavazta a Tisza Párt jelöltjének támogatását”. Az elnök reméli, az eredmények tükrében hosszú távú megállapodás születhet a Tisza Párttal.

Van előtte tér

Miután Magyar élesen elhatárolta magát és pártját a NER kormánypárti és ellenzéki politikusaitól, mozgástere a szövetségek kialakítására az egyesületi, civil világra szűkült. Ez akár be is jöhet, ha a Tisza megtalálja a közösségszervezésben jártas helyi személyeket. Az eddigi megállapodások ismeretében, úgy tűnik, nem számít, ha adott esetben egyes partnereknek van politikai múltjuk.

Vagy a deklarációk ellenére, akár pártpolitikusi múltjuk is. Mielőtt Magyar rátalált volna a Tisza Pártra annak érdekében, hogy elindulhasson a júniusi választásokon, Gémesi Györgyöt kereste meg hasonló célból. Gémesi volt MDF-es képviselő, 1990 óta Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzati Szövetség (MÖSZ) elnöke, és – ami Magyar számára fontosabb volt – ő alapította 2017-ben az Új Kezdet pártot. A polgármester lapunknak elmondta, megbeszélték egymással, hogy ő kizárólag Gödöllőre és az önkormányzatiság jövőjére, működtetésére koncentrál. Magyar Péterrel nem kötöttek semmilyen megállapodást. Ettől függetlenül mindenkinek sok sikert kíván, aki a hazáért szeretne tenni, szakpolitikai kérdésekben pedig szívesen segít bárkinek. „Ha valaki akar velem beszélni, legyen az Magyar Péter vagy Orbán Viktor, akkor az miért ne tehetné meg?” Mint megjegyezte, ő ugyan nem foglalkozik a pártpolitikával, de figyelemmel kíséri a fejleményeket, és a MÖSZ mindenkinek partnere, aki az önkormányzatiság megerősítéséért tevékenykedik.

Magyar egyik nagy nyilvános rendezvényén fellépett Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere, aki ott egyebek mellett kijelentette: a városában élő Kövér László házelnök egyeztet egy helyi DK-ssal. A hvg.hu szerint a polgármestert Magyarék keresték meg azzal, hogy beszéljen „önkormányzati tapasztalatairól”. A megkeresést Nagy azzal magyarázta, „nyilván híre ment annak, hogy itt Szigetszentmiklóson azért a DK és a Fidesz közösen támadott engem az elmúlt években”. „Minden olyan EU parlamentben lévő magyar pártot megkeresek, aki a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) megmentéséhez EU-s forrással vagy támogatással tudja Szigetszentmiklóst segíteni. Ahogyan eddig, ezután sincs tervemben pártba belépni. A jó kapcsolatok híve vagyok, ami sajnos a DK-val nem jött össze erkölcsi okokból. Itt az ideje a Tisza Pártnak bizonyítania, hogy a magyar érdekeket képviseli, így bízom benne, hogy az RSD megmentésében is a segítségünkre lesz, ahol Európa második legnagyobb úszólápja található” – válaszolta megkeresésünkre Nagy János, aki júniusban egyesületi színekben indult és győzött.

Érdemes megjegyezni, hogy az EP-listás választáson mind Gödöllőn, mind Szigetszentmiklóson megverte a Tisza Párt a Fideszt. Hasonlóan jól szerepelt Budaörsön is, ahol 1991 óta a volt SZDSZ-politikus, majd 2010-től független Wittinghoff Tamás a város polgármestere. Ő korábban a közösségi oldalán foglalkozott a „Magyar Péter-jelenséggel”. Mint lapunknak fogalmazott, mindenkivel jóban van az ellenzéki oldalon, „a kormánypártokról pedig megvan a véleményem”. Egyelőre azt szeretné tisztán látni, hogy kik a tiszások, és mit képviselnek. Mivel számára a függetlenség stabil háttér, nem tervezi, hogy szorosan kötődjék a pártokhoz. „Szeretnék egy demokratikus jogállamban élni. Ha lesz egy erre vezető út, amelyben a Tisza Párt meghatározó szereplő, akkor át fogom gondolni. Eddig mindenkinek segítettem, akiben partnert láttam.”

Jászberényben is jól teljesített Magyarék EP-listája, ahol az ellenzéki pártok támogatásával, de szintén egyesületi színekben indult és nyert Budai Lóránt régi-új polgármester. Budai kampányolt is a hivatalos Tisza-jelölt Illés Gergő megválasztott jászapáti polgármester mellett. „Az önkormányzati választáson tudatosan kerültük a pártpolitikát, és arra koncentráltunk, hogy a Közösen Jászberényért Egyesület jelöltjei a lehető legjobb eredményt érjék el. Egyesületünk a jászberényi embereket képviseli, a pártszimpátia számunkra nem releváns. Minden pártnak gratulálunk az elért eredményhez, de országos politikával továbbra sem kívánunk foglalkozni” – írta megkeresésünkre Budai.

Úgy tűnik tehát, hogy sokan figyelik érdeklődéssel Magyar Péter kísérletét. A kampány idején ellenzéki pártok által támogatott formációk jelöltjei is megjelentek országjárása helyszínein, ahol időnként rövid egyeztetésekre, bemutatkozásokra is sor került. Csőzik László, Érd polgármestere is részt vett egy alkalommal ilyen eseményen. A Tisza Pártról nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy „ha jól számolom, október 1-jétől három és fél millió ember fog Magyarországon ellenzéki vezetésű településeken élni. Ez már egy akkora tömeg, amivel mind a hatalomnak, mind a hatalommal szemben építkezni igyekvő erőnek számolnia kell. Egy biztos, a közeljövőben a Fidesz mellett a Tiszának is kell valamiféle jelzéseket adnia felénk, kapcsolatfelvételt kezdeményezni. Erre viszont a Fidesz nyilván rögtön reagál majd. Akárhogy nézem is, izgalmas idők jönnek” (lásd: „Ne csak siránkozzanak”, Magyar Narancs, 2024. június 20.).

„A Tisza Pártnak, mint minden demokratikus pártnak, sok sikert kívánok, valóban érdeklődéssel hallgattam meg Magyar Péter beszédét több TESZ-es tagtársammal” – írta megkeresésünkre Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere, akit a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) jelöltjeként újraválasztottak. Személyesen ő továbbra sem kíván pártpolitikával foglalkozni, és az önkormányzati testületen belül sem látja a helyét a pártpolitikának. „Ha valaki az önkormányzati képviselői munkáján kívül aktívan kapcsolódik valamelyik demokratikus elkötelezettségű párt munkájához, az a személyes döntése, ezt tiszteletben tartjuk.” Országosan csak önkormányzati szakpolitikai kérdésekben nyilvánít véleményt Szentendre polgármestereként, illetve a MÖSZ agglomerációs tagozatának vezetőjeként. „Több kormánypárti polgármester társam szerint is indokolt az önkormányzati rendszer felülvizsgálata, a finanszírozás reformja, autonómiájának, hatásköreinek megerősítése például az építéshatóság területén – ilyen ügyekben nyilvánvalóan meg fogok szólalni. A városunkat érintő lobbiügyekben vagy önkormányzati szakpolitikai kérdésekben indokoltnak tartom az egyeztetéseket térségünk megválasztott képviselőjével, vagy más legitim módon megválasztott parlamenti, vagy EP-képviselővel is.”

Nagy pofon

A kampány során egyesületi színekben induló, ám az ellenzéki pártok támogatását élvező több jelölttől hallottuk, hogy nem tudnak mit kezdeni Magyar Péterrel és a Tisza Párttal. Egyfelől nagyon is tetszett nekik Magyar berobbanása és népszerűségének gyors felfutása, ám mivel Magyar nemcsak a Fidesz, hanem az ellenzéki pártok, és legfőképpen a Gyurcsány Ferenc vezette DK ellen is háborút hirdetett, nem mertek lépni Magyar Péter irányába. Ellenzéki mércével a DK-nak és az MSZP-nek együttesen még mindig jelentős az aktivistahálózata, amire szükség volt az önkormányzati kampányban. Az EP-választáson elért eredmények ismeretében azonban a jövőben nem kizárt, hogy az eddig az ellenzéki pártok által befolyásolt, támogatott egyesületi jelöltek Magyar Péter felé fordulhatnak a következő két évben. Több polgármester forrásunkkal is beszélgettünk erről: egyikük szerint még nem látni, hogy Magyar pontosan hova sorolja magát, illetve mi a programja, továbbá általánosságban fogalmaz, leginkább olyan dolgokról beszél, amiket már hallottunk korábban is. Jelenleg annyi tudható, hogy nagy a támogatottsága, de a konkrét ügyekben elfoglalt álláspontja mutatja majd igazán, hogy mi várható tőle. Az is lényeges, hogy a júniusi gyengébb Fidesz-szereplés elindít-e bármit is a választópolgárok fejében. Forrásunk biztos benne, hogy most a „kivárás szakasza” zajlik.

Az általunk vizsgált esetek alapján arra jutottunk, hogy az ellenzéki világhoz sorolt több helyi civil és egyesületi csapat jelenleg inkább szabadulna a pártokkal kötött együttműködésekből. Az olyan pártok nyomásából – MSZP, Párbeszéd – is elege van többeknek, melyeknek nincs is valós támogatottságuk. Úgy vélik, a Tisza Pártnak a gyors építkezéshez – és 2026 ebből a szempontból nagyon közel van – szüksége lesz helyi szövetségesekre a terjeszkedéshez. Mint egyik önkormányzati forrásunk fogalmazott, az igazi munka csak most kezdődik, és „az egymáshoz közeledés életképes alternatíva lehet”. Ehhez nem is kell feltétlenül belépni a pártba, elegendő, ha függetlenednek a korábbi ellenzéki szövetségesektől. E folyamat esetenként nyilván hangos botrányokkal jár majd, hiszen számos településen nem kevés egyesületi tag párthoz is kötődik, ráadásul nincs mindenki elájulva Magyart Pétertől. Mindez akár a most győztes önkormányzati formációk széteséséhez is vezethet.