„Tizennyolc éve vártam arra, hogy igent mondjak. Amikor most feltették a kérdést, nem kellett sokat gondolkodnom, igent mondtam” – mondta a Magyarnarancs.hu-nak februárban Pap János, aki 1990 és 2006 között SZDSZ-es politikusként a szocialistákkal koalícióban vezette a békési megyeszékhelyet. Több szocialista és liberális önkormányzati szereplővel együtt őt is a Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszéde nyomán támadt fideszes politikai cunami sodorta el. Pap mögött most felsorakozott a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Jakab Péter vezette Nép Pártján Mozgalom (a Momentum Békéscsabán nem működik). Erre az összefogásra szükség is volt a 2019-es helyhatósági választáson elszenvedett nagy vereség után: akkor az ellenzék pártjai külön indultak, aminek következtében a Hajrá, Békéscsaba színeiben induló, a Fidesz–KDNP támogatását élvező Szarvas Péter közel 80 százalékkal nyerte a polgármester-választást.
„Tisztesség, tapasztalat és tudás, így jellemezhető az építészmérnök és várostervező diplomával rendelkező Pap János közéleti pályafutása, amelyhez egyetlen korrupciógyanús ügy sem tapad. Ismert név, a munkája megbecsülést váltott ki, őt nem kell politikai értelemben a nulláról felépíteni. Az is igaz, hogy közéleti polgármestersége befejezése, 2006 óta egy generáció nőtt fel, akik nem ismerik a nevét és tevékenységét. A kampányban az is a dolgunk, hogy elmondjuk, Pap Békéscsaba tisztességes polgármestere volt, és az is lesz. Egyébként a Fidesz az elmúlt közel két évtizedben mindent elvett tőle, és minden eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni, megalázni az egykori polgármestert. Ezt a kampányüzenetet kell eljuttatni a választókhoz” – mondta a Narancsnak Miklós Attila (MSZP), aki már 22 éve képviselő a békéscsabai közgyűlésben. (Pap János pályájáról lásd Akit az út szélére löktek című keretes írásunkat.)
Vetélkedő városi nagykoalíció
Szarvas Péter 2014-ben függetlenként, de az akkor erős Jobbik támogatásával szoros versenyben előzte meg a kormánypárt jelöltjét, a kisgazdáktól a Fidesz–KDNP-be átigazolt Hanó Miklóst. Az akkor Vona Gábor vezette párt támogatását már a választási győzelem estéjén letagadó és elfelejtő Szarvas korábban a Békés megyei közlekedési vállalat, a Körös Volán Zrt., majd a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója volt, ahonnan az átszervezések miatt elküldték. Előbb menedzserként a piaci szférában próbálkozott, majd politikai pályára lépett. Kapóra jött neki, hogy a módosított összeférhetetlenségi szabályok miatt a 2014-es parlamenti választás előtt többeknek dönteni kellett, hogy a parlamenti vagy a helyhatósági képviselőséget (polgármesterséget) választják-e. Békéscsabán Vantara Gyula polgármester (Fidesz–KDNP) a törvényhozást választotta. Az is Szarvasnak kedvezett, hogy két táborra szakadt a Fidesz. Vantara Szarvas Pétert támogatta. (Ezek után aligha véletlen, hogy Szarvas polgármestersége idején a békéscsabai kistérségi szervezeten belüli, részben Vantarához köthető visszaélésgyanús esetekről nem sok minden derült ki.)
A 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz nem állított önálló polgármesterjelöltet Békéscsabán, hanem Szarvast támogatta. Többek szerint akkor – és az idén is – a kormánypárt megmérte a regnáló városvezető támogatottságát, illetve a saját potenciális jelöltje ismertségét, s mivel a különbség ledolgozhatatlannak tűnt, Szarvas mellett döntött. A város kormánykritikus közegében (a csabai focicsapat klubszínei után) „lila Fidesznek” csúfolt Hajrá Békéscsaba Egyesület és a Fidesz–KDNP szimbiózisban létezik: a pályázatokat együtt próbálják elnyerni, a közgyűlésben sokszor, különösen a költségvetés elfogadásakor azonosan voksolnak, de nemegyszer nyírják is egymást. Hogy mennyiben folytathat „önálló” politizálást Szarvas Péter Békéscsabán, miközben kiszolgálja a Fidesz érdekeit, azt jól mutatja, hogy a megyeszékhely összes buszmegállójának reklámfelületét átadták a Mészáros-féle Publimont Kft.-nek, a helyi közétkeztetést egy fővárosi NER-cégnek (lásd: A falat adja a másikat, Magyar Narancs, 2022. október 5.) és az önkormányzat számlavezetését a NER új nagybankjára, az MBH Zrt.-re bízták (lásd: Hűségeskü vagy hadművelet, Magyar Narancs, 2023. október 25.). A „lila szív” fontos kérdésekben gyakran hallgat a narancssárga utasításra.
Bár polgármestersége elmúlt tíz évét Szarvas Péter sikertörténetnek állítja be, a tények ezt nem támasztják alá. Békéscsaba azon kevés számú és kisebb súlyú megyeszékhelyek egyike, ahol sok térségi szervezeten és intézményen osztoznia kell a térség egy másik városával. Nem Békéscsabán, hanem Gyulán van a térségi kórház központja, a törvényszék, a megyei ügyészség és levéltár központja, de a fürdővárosban van a regionális vízügyi igazgatóság és környezetvédelmi hivatal székhelye is. Így nemcsak a kampányidőszakban, hanem az év minden napján mindig posztoló és mindig valamit éppen átadó, megtekintő vagy valahova ellátogató és elintéző polgármester győzelmi jelentései nemegyszer inkább afféle önfényezések; a szocialista önkormányzati képviselő Miklós Attila mindezért gúnyosan nem is polgármesternek, hanem „pr-mesternek” nevezi Szarvas Pétert. (A polgármester egyébként leginkább a bajnokságban jól szereplő, csinos röplabdás lányokkal szeret együtt fotózkodni.)
Békés megye, valamint a megyeszékhely lakosságának csökkenése a legutóbbi népszámlálás alapján drámai mértékű. Annak idején Orbán Viktor azt ígérte, hogy 2019-re autóút vezet ide. Jóval később valóban ideért az M44-es, de az M5-ös autópályához való csatlakozása még mindig várat magára, s ez 2026-nál előbb nem is valósul meg. Hiába fekszik a Budapest–Bukarest nemzetközi vasúti fővonal mentén Békéscsaba, a menetidő Budapestre éppúgy két és fél óra, mint harminc-negyven évvel ezelőtt, s általában ezt sem tudják tartani a vonatok. A Modern Városok Programja helyi kívánságlistájának a fele megvalósult, a fele viszont nem. A többi közt nincs elképzelés a korábban összeomlott baromfifeldolgozás, a könnyű- és benne a textilipar újjáélesztésére, sőt még az Airbus eredetileg ide szánt helikopteralkatrész-üzemét is elhappolta a szomszédos Gyula. A nyomda- és a gépipar, valamint az informatikai szolgáltató cégek területén előrelépett a város, ám ez nem elég a lefelé tartó trend megfordításához.
A fehér Fidesz
Az egyesült ellenzék mellett megjelent és indul a választáson a helyben csak „fehér Fidesznek” nevezett Patrióta Békéscsaba Mozgalom Egyesület (PBME). „Egy, a Patrióta Mozgalomhoz tartozó embertől tudom, hogy a Fidesz megmérte a Hajrá Békéscsabát és az ellenzéket is. Ennek állítólag az lett az eredménye, hogy Szarvas simán polgármester marad, a Hajrá Békéscsaba több egyéni képviselőt juttat be a közgyűlésbe, mint a Fidesz. A Patrióták, ha kompenzációs listán is, de bekerülnek, és könnyen lehet, hogy sem az együttműködő demokratikus ellenzék, sem a Mi Hazánk egyetlen képviselője nem jut be a testületbe” – mondta egy neve elhallgatását kérő, a helyi ellenzékhez közel álló gazdasági vezető.
A négy ellenzéki párt összefogása azt jelenti, hogy a kompenzációs listájukról csak 15 százaléknál jobb eredménnyel lehet bekerülni a közgyűlésbe. Az egyéni körzetekben, ha lehet, még nehezebb az ellenzék helyzete. Az év elején még kedvezőbb eredményre számíthatott a csabai ellenzék, de a februári kegyelmi ügy, majd Magyar Péter bejelentkezése itt is megbolygatta a viszonyokat. A helyi lila és narancs Fidesz mellett hirtelen tényező lett a PBME, amellyel Magyar Péter túlságosan gyorsan és a helyi viszonyokat nem ismerve kötött megállapodást. Magyar felfelé ívelő pályája magával húzta és a városban felértékelte a „fehér” Fideszt is, annak ellenére, hogy a Tisza Párt azóta, a kellő információk birtokában, visszakozott ettől az együttműködéstől. Békéscsabát járva nem nehéz észrevenni, hogy a PBME-nek sok pénze van a kampányra – legalábbis ezt mutatja a várost ellepő plakáttömegük.
A PBME a jogutóda annak a korábban Medgyesegyházán bejegyzett Mozdulj Velünk Békés Megyei Sportegyesületnek, amely néhány évvel ezelőtt szoros kapcsolatban állt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köreivel. A közösségi oldalán nemrég nyílt levelet írt Magyar Péternek a Momentum orosházi parlamenti képviselője, Sebők Éva. Ebben arra hívta fel a Tisza Párt alelnökének figyelmét, hogy „a jelöltállítási hajrában fontos, hogy óvatosak legyünk minden új jelölttel”. Hozzátette, az a Kiss László, akit ügyvezető alelnökként tüntet fel a Patrióta Békéscsaba, a Jövő Építők Turisztikai Desztináció Menedzsment Közhasznú Egyesület élén évekig dolgozott egy vezetésben a Simonka-perben a vádlottak padján ülő T. Renátával, Simonka unokahúgával. „A Jövő Építők TDM Simonka szerelemprojektjeinek egyike volt” – írta a momentumos politikus, megjegyezve, hogy valójában egy fideszes álcivil szervezetről van szó. Könnyen kideríthető, hogy a békéscsabai Patrióták korábban nem szerepeltek sikertelenül a kormányközeli pénzosztóhelyek, így a Városi Civil Alap (VCA) kiírásain. Ha ehhez hozzávesszük, hogy rendezvényeik rendszeres vendége Herczeg Tamás, a Fidesz békéscsabai országgyűlési képviselője, akkor még világosabb a helyzet.
Az ellenzék helyi képviselői szerint korábban a Fidesz megmérte Békéscsabán, hogy a jobboldalhoz köthető (ál)civil szervezet az önkormányzati választáson a kormánypárttól vagy a Szarvas Péter vezette Hajrá Békéscsaba Egyesülettől venne-e el több szavazatot. Amikor látták, hogy az utóbbitól, még inkább támogatni kezdték a Patriótákat. Ugyanakkor az is tény, hogy az új békéscsabai formáció alapítói, képviselőjelöltjei és támogatói is nem kevés pénzt tesznek bele a kampányba, sőt programot is írtak. Ebben felmondják azt, amit 20–25 éve a közélet iránt érdeklődő minden helybéli tud a térség leszakadásának okairól és tényeiről.
Az azonban egyre világosabban látható, hogy a Fidesz mindent megtett azért, hogy – ha nem is feltétlenül narancssárgában – megőrizze tényleges befolyását a városban. A dolgok jelenlegi állása szerint a kormánypárt itt nem is fog csalódni június 9-én.
Akit az út szélére löktek
Pap János csaknem negyven éve él Békéscsabán. A fiatal építészmérnököt 1990-ben, 31 évesen választották a békési megyeszékhely polgármesterévé. Négy cikluson át volt a város első embere, és komoly esélye volt az ötödik győzelemre is, ám a 2006-os őszödi beszéd hatását helyben ő sem tudta semlegesíteni.
Egy korábban életbe lépett jogszabály szerint négy ciklus letöltése és az ötvenéves kor betöltése után korkedvezményes nyugdíjba vonulhattak a polgármesterek, Pap azonban annyira fiatalon lett városvezető, hogy hiába volt meg a négy ciklusa, két év híján nem töltötte be akkor az ötvenet.
Tizenhat év polgármesterség után Pap János 2006 és 2010 között önkormányzati képviselő volt; emellett egy ideig a Békés Megyei Vízművek Zrt.-nél, majd Szegeden, a MÁV Vagyonkezelőnél dolgozott, azonban mindkét helyről „átszervezés” miatt egyik napról a másikra elbocsátották – a helyi közvélemény jó része biztos abban, hogy a kirúgás a Fidesz egyfajta politikai bosszúja volt. 2012-ben egyéni tragédia is érte, elveszítette a feleségét. Az elmúlt másfél évtizedben többször volt munkanélküli. Utóbb a Békéscsabai Intézményellátó Centrum, később a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. alkalmazta. Két versenyképes diplomával és sikeres polgármesteri múlttal a háta mögött kidöntött jelzőtáblákat állított helyre, belvízelvezető árkokat, hidakat, felüljárókat ellenőrzött, sőt még takarított és füvet is nyírt a békési megyeszékhely parkjaiban.
