A maffia és a közigazgatás felső köreit is érintő, egész országra kiterjedő zsarolás-, valamint emberrablás-sorozatról tudunk meg mind többet és többet az utóbbi hónapokban. Az események láncolatában egy bűnszervezet kontúrjai is felsejlenek; öten már előzetesben vannak. Tavaly nyáron valakik Gyulán elraboltak, fogva tartottak egy helyi ügyvédet, majd váltságdíjat csikartak ki tőle. A sértett jó egy hónap múlva tett feljelentést a rendőrségen. Feltehetően az ügycsoporttal összefüggésben került néhány hete előzetes letartóztatásba Budapesten E. József vállalkozó, valamint két rendőr, L. Tamás százados és K. Tibor zászlós.Két álarcos férfi rontott be P. Sándor gyulai ügyvéd eladásra szánt, a Várfürdőhöz közeli házába 2001. június 17-én, este kilenc órakor. P. az élettársával együtt vevőket várt, és éppen itt pihent régi üzleti partnere, S. Sándor is, aki egy időközben felszámolt kft. ügyvezetője és tulajdonosa, valamint egy első osztályú labdarúgócsapat egykori többségi tulajdonosa. Az emberrablók mindhármuknak összekötözték a kezét, és bekötötték a szemét. P.-től azt követelték, hogy másnap délig fizessen ki nekik egy nagyobb összeget.
A túsz a bankba megy
A fogva tartás másnapjának délelőttjén, 2001. június 18-án S. Sándor a gyulai házból autóval ment az egyik békéscsabai pénzintézetbe, hogy P. telefonos előkészítése után eleget tegyen a banditák követelésének. A gyulai ügyvéd számlájáról 25 millió forintot hívott le. Máig nem tisztázott, hogy az emberrablók miért bíztak meg egyik túszukban, honnan tudhatták, hogy nem értesíti a rendőrséget, és visszajön a pénzzel. Valamivel dél után engedték szabadon a foglyokat.
Néhány órával később P. Sándor és a budapesti pénzügyi befektető átment a békéscsabai bankba, ahol P. további 16 millió forintot vett fel. Visszatértek Gyulára, ahol a jogász a pénzt átadta S.-nek, és erről egy átvételi elismervényt is aláíratott vele. Minderre azért volt szükség, mert az emberrablók állítólag azzal fenyegetőztek, hogy végeznek S. Sándor gyerekeivel. S. azonnal Budapestre utazott a pénzzel, amit a Duna Plaza bevásárlóközpont parkolójában ismeretleneknek adott át. Az ügyvéd így összesen 41 millió forint mínusszal "jött ki" a sztoriból.
Információink szerint a rendőrség a birtokában lévő, az egyik telefontársaságtól származó dokumentum alapján úgy tudja: egy héttel a történtek előtt a gyulai ingatlan eladása ügyében P. Sándort a mobiltelefonján arról a számról kereste valaki, amely megegyezik azzal a hívószámmal, amit állítólag ebben az időszakban S. Sándor többször is tárcsázott. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság erről sem korábban, sem most nem kívánt semmit mondani.
P. a fogva tartásuk után csaknem egy hónappal tett feljelentést a megyei rendőr-főkapitányságon, a rendőrség pedig jó fél évvel később tájékoztatta a történtekről a sajtót. A sértett késlekedésén csodálkoztak a rendőrök; forró nyom hiányában kereket oldhattak az álarcos elkövetők. Az esetnek épp ezért többféle olvasata lehetséges. A rendőrök nem zárják ki, hogy valóban minden úgy történt, ahogyan azt az ügyvéd elmondta. Felmerült azonban annak a gyanúja is, hogy S. Sándor vagy P. Sándor a bolondját járatja a hatósággal. Ha a pénzügyi befektető sáros, akkor bűnsegédként, esetleg felbujtóként gyanúsíthatja őt a rendőrség; ha P. szervezte az egészet, akkor ezt azért tehette, mert esetleges hitelezői előtt bizonyítani akarta fizetésképtelenségét.
Azzal, hogy tavaly év végén a békési rendőrök S. Sándort - többszöri tanúkihallgatás után - őrizetbe vették, és kezdeményezték az előzetes letartóztatását, egyértelműsítették, hogy szerintük melyik a legvalószínűbb forgatókönyv.
A gyulai eset mellett történtek hasonló cselekmények másutt is: többek között Kecskeméten és Budapesten. Annak a gyanúja is felmerült, hogy a szervezettnek tűnő sorozatban rendőrök is közreműködhettek, sőt az akciók kitervelésében is.
Országos hálózat?
Alighanem a rendőrök "látókörbe kerülése" miatt vette át a vizsgálatot március végén a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A rendőri érintettség gyanúját tovább erősíti, hogy az ügyészségi hivatal által őrizetbe vettek és később letartóztatottak között két budapesti rendőr is van. Az ügyészség nemzetbiztonsági forrásokat használt annak érdekében, hogy választ találjon: a több megyére kiterjedő emberrablás- és erőszakos zsarolássorozat mutatja-e egy alakuló vagy létező bűnszervezet jeleit?
Csaknem teljes bizonyossággal kizárható az a verzió, mely szerint a gyulai ügyvéd maga szervezte meg túszul ejtését. P. köreiből arról tájékoztatták a Narancsot, hogy az ügyvéd nem tartozik senkinek. Többen megerősítették: a békési rendőrök és az ügyvédi praxisa mellett szálloda és diszkóbár tulajdonlásában érdekelt P. viszonya nem felhőtlen. Legendák keringenek arról, hogy az ügyvéd milyen összegek felett rendelkezik. A látszatra persze P. is "ügyel": a békési fürdővárosban az elmúlt években feltűnést keltettek BMW-i. Az viszont kiderült: a tavaly június végi gyulai emberrablás és az ügyvéd Szentendrére költözése között nincs összefüggés: P. egy évvel korábban vásárolta a Dunakanyarban lévő, úszómedencés és szaunás házát, ahol nemegyszer megfordult S. Sándor is.
A gyulai ügyvéd ellen egyébként közokirat-hamisítás miatt - két másik személy mellett - tavaly januárban vádat emelt a Szarvasi Városi Ügyészség. E szerint P. és két társa valótlan helyrajzi számú, hamis keltezésű szerződéseket nyújtott be a földhivatalhoz 1998-1999-ben. Az ügylet célja az volt, hogy cégük termőföldhöz jusson a Békéscsabához közeli Csabaszabadiban. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kér a magát ártatlannak valló P.-re, mellékbüntetésként pedig a foglalkozástól való eltiltást. A gyulai ügyvédnek időközben sikerült elérnie, hogy ügyét - elfogultságra hivatkozva - ne Békésben tárgyalják. A megyei ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága mindenesetre eljárást folytat ellene, amelyet a büntetőügy jogerős elbírálásáig felfüggesztettek.
"Nagyon durva dolgok"
Értesüléseink szerint az előzetesben lévő S. Sándor él a hallgatás jogával: az ellene felhozott gyanúsításokat rendre cáfolja. P.-vel már szembesítették, eredménytelenül. Meg nem erősített információink szerint S. a telefonos híváslista adatait azzal magyarázta, hogy egy mobiltelefont az ügyvédtől kapott, s ez okozhatja a hívások körüli zavart. (P. ezt tagadta.) S. Sándor azzal védekezik, hogy ő éppúgy sértettje a gyulai ügynek, mint P. és élettársa, és őt is megverték.
Az ügy legkevésbé ismert figurája Sz. Sándor, aki - amíg a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal magához nem vonta az ügyet - Békéscsabán ült előzetes letartóztatásban. A rendőrség gyanúja szerint ő volt az egyik álarcos emberrabló - a másikról egyelőre semmit nem tudni.
Sz. Sándort tavaly, még a gyulai emberrablás előtt az ügyészségen gyanúsítottként hallgatták ki, de másnap szabadon engedték. Egyelőre nem tudni konkrétan, milyen ügyben, de befolyással való üzérkedés miatt nyomoztak utána. Jogászi szempontból érdekes, hogy egy Budapesten előbb indult ügyet miképpen egyesítettek egy későbbi gyulai történettel, amelyet eredetileg Békéscsaba vizsgált, majd vissza(át)adta azt a fővárosnak.
Rendőri források is megerősítették: az országban több, a gyulaihoz hasonló bűncselekmény történt, ha nem is minden esetben emberrablás. Például előfordult, hogy nagyon agresszív fellépéssel kerestek meg valakit, akinek emiatt a "fizetési hajlandósága pozitív irányba változott". A kiválasztott célszemélyek rendre olyanok voltak, akikről tudható, hogy - különböző okok miatt - a velük történt atrocitás ellenére sem rohannak a rendőrségre. Egy forrásunk szerint a nagy maffiózók megeszik a kis maffiózókat: és a nagy halak úgy kapják be a kicsit az ország különböző településein, hogy akciójukhoz a tippet a rendőrségtől kapják, mi több, a végrehajtásban is a hatóság embereire támaszkodnak.
Jogi képviselőjén keresztül megkerestük a június végéig előzetes letartóztatásban lévő S. Sándort, valamint a másfél éve Szentendrén élő P. Sándort, akik nem kívántak az ügyről érdemben nyilatkozni. S. békéscsabai ügyvédjén keresztül anynyit üzent, hogy ha véget ért az eljárás, hajlandó beszélni a történtekről. P. azt válaszolta: a korábbi üzleti kapcsolatra és a barátságra tekintettel nagyot csalódott a budapesti pénzügyi befektetőben. Az ügycsoportot jól ismerő egyik ügyvéd a Narancsnak azt mondta: az az igazán érdekes, hogy a következő hónapokban kiket tartóztatnak még le.
Egy neve mellőzését kérő jogász azon meggyőződésének adott hangot, hogy a zsarolások és az emberrablások megbízóit és értelmi szerzőit - a maffiára valóban jellemző módon - a közigazgatás és a politika felső csúcsain állók között is kell keresni. "Jó tanácsként mondom: még egy-két lépést menjen előre az ügyben, utána próbáljon megállni, mert nagyon durva dolgok következnek" - tanácsolta lapunknak az egyik informátor.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban az S. Sándor-ügy minősítése: titkos.
Bod Tamás
