Roma esélyek a lakáspiacon: Fehérítõ hatás

  • Arzt Gergely
  • 2004. november 25.

Belpol

"Az én fajtámból egyedül lakom az udvarban" - mondja a reménybeli eladó egy belvárosi ingatlanban. Egy korábbi vevõjelölt a tulajdonos füle hallatára kérte ki magának, hogy õt "cigánylakásba" hozták - ezt már az ügynök meséli a ház elõtt.

A szobákon amúgy látszik a nincs, de a háziak természetesen nem szedték fel a padlót, hogy annak tüze fölött döghúst sütögessenek. Mennyi esélye lehet akár eladóként, akár vevõként egy romának a lakáspiacon?

A legfrissebb, 2003-as kutatások szerint a cigányok 6 százaléka, mintegy 36 ezer ember még mindig telepeken él. Ez egyértelmû javulásnak tûnhet a három évtizeddel ezelõtti kétharmados arányhoz képest, de Kemény István, Janky Béla és Lengyel Gabriella megjelenés elõtt álló munkája (A magyarországi cigány népesség a 21. század elején) úgy látja: a telepfelszámolások csak a szegregáció leglátványosabb formáját szüntették meg, a cigány családok 72 százaléka ma is elkülönülten él. Ha a településen belül laknak is, döntõ többségük közelében kizárólag vagy jellemzõen cigány családok élnek. Csak olyan, a munkaerõpiactól elzárt községekbe tudnak beköltözni, amelyekbõl a romló megélhetési viszonyok miatt a nem cigányok kezdtek elvándorolni. Mivel a folyamatot a romák érkezése gyorsítja, egyre nõ az elcigányosodó aprófalvak száma.

A városokban is a hanyatló körzetekben tudnak letelepedni, ha csak önkényes lakásfoglalóként is, ami a falvakéhoz hasonlóan katalizálja a nem cigány lakók elköltözését.

A környezeti szegregáltság

a legkevésbé Budapesten jellemzõ. A zömmel a város belsejében élõ romák mintegy negyven százalékára igaz, hogy a szomszédságukban a többség nem cigány, vagy egyáltalán nincsenek is cigányok. Lakásviszonyaikat tekintve is az itt élõ tíz százalék mondható a legszerencsésebbnek: a lakások 98 százalékában van villany, 94-ben vízvezeték, 59-ben vécé a lakáson belül és 33 százalékában kívül. Fürdõszoba a budapesti cigányok lakásainak 66,7 százalékában található. Ezek az arányok a vidéki városokban és községekben lényegesen rosszabbak. A romák lakta ingatlanok 19 százaléka vályog vagy vert föld, az egy szobára jutó személyek száma átlag 2,4.

A budapesti romák jelentõs része alacsony színvonalú szociális bérlakásokban él a leromlott belvárosi lakónegyedekben (fõként a VII. és VIII. kerületben) és a paneles lakótelepeken (legnagyobb számban Pesterzsébeten) - mondja Egedy Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa. Alacsonyabb iskolai végzettségük okán csak alacsonyabb fizetéssel járó (gyakran alkalmi vagy köz-) munkákat végezhetnek, így anyagi lehetõségeik korlátozottak, kevesebb vagy semmi sem jut karbantartási, felújítási munkálatokra, ami hosszú távon csökkenti lakásaik értékét. Sõt: a lakás fenntartásában is önkormányzati támogatásra szorulnak, hitelfelvételre, szocpol-támogatás igénybevételére a jelenlegi törvényi szabályozás mellett alig van esélyük. Gyakran kényszerpályán mozognak, mivel kevésbé ismerik ki magukat és kevesebb tapasztalattal rendelkeznek a lakáspiacon, így ingatlanaik értékét is eltérõen ítélik meg a többséghez képest. Az 1990-es önkormányzati törvény alapján privatizált ingatlanok közül a legnagyobb alapterületûek, legjobb állapotúak eladása után a mûemlék épületeket nem számítva csak a legrosszabb, szûkös, sokszor komfort nélküli lakások marad-tak meg a kerületek kezelésében. E költséges és eladhatatlan bér-házakban a legnyomorúságosabb körülmények között élõ, gyakran fizetésképtelenné vált rétegek laknak. Részben épp a tõlük való megszabadulást, valamint a területek romáktól "megtisztítását" szolgálják a városrendezési akciók a cikkünk elején idézett kötet szerint. Egedy viszont úgy látja, ez nem célja, inkább törvényszerû velejárója a fizikai környezet megújításának. Azt azonban elismeri, hogy a fõvárosban rejtett, részleges lakosságcsere zajlik: a kerületek Budapest más részeire költöztetik át a lakóparkosítandó környékekrõl az ott élõket, ily módon áthelyezve - de nem megszüntetve - a problémákat.

Ladányi János szociológus, a Corvinus Egyetem egyetemi tanára egyenesen balkáni típusú dzsentrifikációról beszél a városrehabilitáció kapcsán. Egyes városrészeknek a cigány népességtõl való "megtisztítása" különösen a belsõ pesti kerületekben (a hatodiktól a kilencedikig) volt elsõdleges szempont - állítja a kutató. Az önkormányzatok hivatkozhattak a lakbérfizetés elmaradására, életveszélyessé nyilváníthatták a házat, fenyegethettek a gyerekek állami gondozásba vételével vagy bontással, de akár le is mondhattak követeléseikrõl, pénzt ígérve a békés távozás esetére.

A munkanélküliségben, a megélhetési költségek miatt eladósodottságban élõ romák folyamatosan kiszorultak a városokból, de még a jobb helyzetû falvakból is. Számolatlanul akadnak azonban néhány száz ezer forintért hatalmas parasztházak az elszegényedõ vidékeken, ötven kilométeres távolságra minden szóba jöhetõ munkaalkalomtól. A lakáspiac voltaképpen két részre szakadt, és ebben a szegmensben a társadalom nagy része meg sem jelenik, a világvégi kisközségekben az egyetlen "fizetõképes" kereslet a cigányság. Az ingatlanok elértéktelenednek, nincs áruk; a hátrányok összeadódnak, a roma népesség koncentrálódik, ez vezet az aprófalvak korábban már említett elcigányosodásához. Ahol ez a folyamat még csak elindult, ott rendszerint

finomabb technikákkal próbálják

távol tartani a nemkívánatos betelepülni szándékozókat. Mesterségesen kreált nehézségekre hivatkozva nem engedik bejelentkezni õket, azt mondják, hogy nincs hely a gyereknek az iskolában, párszor kinézik a férfit a kocsmából, hátha ért belõle. Ha mindez nem segít, a beköltözést meggátolandó jön az élõlánc a polgármester vezetésével. Hiba volna azonban puszta rasszizmust látni az ilyen megmozdulásokban, annak ellenére is, hogy nyilvánvalóan törvénytelenek és megbocsáthatatlanok. "A magyar társadalom mára két részre szakadt: az egyiknek jó esélye van arra, hogy rövidebb vagy hosszabb, de belátható idõn belül megközelítse a régi uniós polgárok életszínvonalát. A másik szegmenset az egyre növekvõ mértékû leszakadást és kirekesztettséget naponta megtapasztaló, szinte harmadik világbeli körülmények között élõ - számításaim szerint mintegy negyven százalékban roma - népesség alkotja. Az esélyek, az életmódok és a lehetõségek ilyen hatalmas különbsége miatt szinte törvényszerûen alakulnak ki az egyre mélyebb konfliktusok. Ezért is kell mindent megtennünk a tartós kirekesztettség ellen, aminek a lakóhelyi szegregáció csak az egyik megnyilvánulási formája" - mondta lapunknak Ladányi János.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda (NEKI) honlapján a lakhatási diszkrimináció számos jól dokumentált esetével találkozhatunk. Visszatérõ motívum az eladó megfenyegetése ("rád gyújtom a házadat, ha eladod annak a cigánynak"), megdöbbentõen gyakran kerülnek elõ hamisított bontási kérelmek, adásvételi szerzõdések. Az ön-kormányzat - egy üdítõ kivételtõl eltekintve, ahol a jegyzõ kiállása nyomán élhetett egy roma család a számukra korábban már megszavazott, aztán "lakossági nyomásra" visszavonni kívánt telekvásárlási lehetõséggel - mindig a hátrányosan megkülönböztetõk oldalán áll. Még akkor is, amikor erre nem a közhangulat kényszeríti: egy vidéki alpolgármester engedélyezi, hogy egy cigány házaspár ideiglenesen beköltözzék egy korábban kutyatartásra használt épületbe, majd miután rendbe hozták és felújították, a hivatal az utcára penderíti õket. Vagy az a derék diszkótulajdonos, aki a terhessé vált roma szomszéd házát a benne lévõ csekélyke értékekkel együtt a helyi potentátok asszisztenciája mellett dózeroltatja a földbe. És ezek csak a jogi eszközökkel kezelhetõ esetek. Iványi Klára, a NEKI munkatársa úgy véli, óriási a latencia. Más ügyekben náluk járó panaszosaik mesélik, hogy albérletet keresnek, de hiába. A lakáskeresõ nem romák mindennapos tapasztalata, hogy az eladó az ingatlan elõnyei között említi: az utcában, a környéken nincs cigány. Könnyûszerrel dekódolható az internetes apróhirdetés azon üzenete is, miszerint "a házban nincs zûrös lakó". Kérdés, minderre gyógyír lehet-e egy kikényszerített per; hiába szerez ugyanis elégtételt a sérelmet szenvedett, a társadalmi megnyugváshoz ez nem visz közelebb. Ahhoz ugyanis a joggal hiányolt állami intézkedéseknél, koncepciózus programoknál is több kellene.

Arzt Gergely

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.