"Ne vegye túlzásnak, de ez maguknak felér egy második Trianonnal" - mondta egy évek óta a közeli Aradról piacozni és házalni átjáró középkorú magyar férfi egy nappal a karácsonyi ünnepek után a battonyai főutcán. A határtól alig tizenöt kilométerre található kétszázötvenezres romániai nagyvárosból Battonyára ingázó férfi azt bizonygatja, tudja, miről beszél, és román sajtókommentárokat idéz.

"Ne vegye túlzásnak, de ez maguknak felér egy második Trianonnal" - mondta egy évek óta a közeli Aradról piacozni és házalni átjáró középkorú magyar férfi egy nappal a karácsonyi ünnepek után a battonyai főutcán. A határtól alig tizenöt kilométerre található kétszázötvenezres romániai nagyvárosból Battonyára ingázó férfi azt bizonygatja, tudja, miről beszél, és román sajtókommentárokat idéz.

Zakó a románoktól

Ugyanezen a napon az egyik, piachoz közeli kocsmában délelőtt tucatnyian toporognak a kopottas pult előtt. A tulajdonos szerint a szokásos forgalom azért duplázódott meg, mert sokan tájékozódni akarnak. Azt latolgatják, mi sülhet ki abból, ha a román állampolgárok - bár csak évente három hónapra - szabadon munkát vállalhatnak Magyarországon.

"Itt szegénység és nyomor van, komoly munkanélküliség, a Viharsarok déli szegletében nincs munkaerőhiány, ide ne jöjjön senki külföldről dolgozni, mert akkor nekünk annyi" - sorolja a legfőbb kifogásait az egyik vendég. Majd ők is a Párizs melletti kastély nevét emlegetik, miközben pálinkáspoharaikat emelgetik. "Trianon óta nem érte ekkora vereség a magyarokat a románokkal szemben, és ebbe a labdarúgó-válogatott legutóbbi bukaresti zakóit is beleértem" - zúg fel egy hang, amire zajos helyeslés a válasz. (Megjegyzendő, hogy ekkor még előtte voltunk a nagypolitikai vitának.)

Karácsony és szilveszter között Battonyán a spontán felháborodás nyomán tiltakozó helyi nagygyűlés és az Orbán Viktor rezidenciája előtti demonstráció megszervezését sem zárják ki az alkalmi és a szezonális munkából élő emberek. Akik nem kevesen vannak: a Romániával határos dél-békési területeken az országos átlagot több mint kétszeresen meghaladja a munkanélküliségi ráta. A Békés Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb kimutatásai szerint a Viharsarok déli részének tizenöt településén, amelyek között három város található - Battonya, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes -, tizenhat százalékos a munkanélküliek aránya. De sokan egyszerűen "kiestek" már a rendszerből, és szó szerint nincsenek sehol.

A nyolcezres Battonyán közel ezren élnek alkalmi és szezonális munkából, a térségben pedig öszszesen tízszer ennyien.

És ha Ukrajna és a szerbek is?

Felháborodott emberek a kocsmában magyar országos és megyei lapok cikkeit mutatják, amelyek tudósításai szerint a román tömegtájékoztatás győzelemként értékeli az Orbán-Nastase-féle megállapodást. Többen azt mondják, hogy nemcsak a közeli Aradról és Temesvárról érkeznek majd munkavállalók - félelmeik szerint óriási tömegben -, hanem a határon átszivárgó hírek szerint Havasalföldről, Moldvából és a nagy ipari városokból is, amelyekben óriási a munkanélküliség. Karsai József helyi gazdálkodó, a térség szocialista képviselőjelöltje azt fejtegeti, hogy Románia belső területein - nem zárható ki, hogy spekulációs szándékkal - szervezetten keresik az immár nyitott magyar munkaerő-piacra az embereket. Majd azt firtatja, mi lesz, ha Ukrajna és a szerbek is hasonló kedvezményt várnak el Magyarországtól.

"A Budapesten aláírt magyar-román megállapodás egyértelműen a román diplomácia sikere" - mondta lapunknak az Országos Román Önkormányzat elnöke, a Battonyán élő vállalkozó, Kreszta Traján, aki ugyanakkor óvott attól, hogy bárki is második Trianonként állítsa be a történteket. Vélekedése szerint nem kell több százezer romániai munkavállalótól félnie Magyarországnak, a mostani aggodalmakat a gyakorlat nem fogja igazolni: aki egy kicsit is biztos egzisztenciával rendelkezik Romániában, az nem kockáztatja meg, hogy alkalmi munkát vállaljon Magyarországon.

A romániai átlagkereset amúgy a magyarországi negyede-ötöde.

Bezavarás

A hat gyermeket nevelő Horváth Istvánné azon kesereg, hogy a román munkavállalók már most is kilónként öt forintért vállalják "az átkozottul nehéz" hagymapucolást, míg a magyarok tízért. "Minden munkalehetőséget elvesznek majd előlünk" - tette hozzá.

"Az ideinél több munkaügyi ellenőrzésre a tizennyolc fős létszámunk mellett aligha gondolhatunk jövőre" - mondta a Narancsnak Virág Ágota, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség Békés megyei vezetője. A szakember szerint nehéz modellezni, hogy mennyivel több romániai munkavállaló érkezik a jövő évtől Magyarországra - már ha egyáltalán többen jönnek. Korábbi tapasztalataira hivatkozva megjegyezte: a legtöbb esetben a határ másik oldaláról érkező alkalmi munkások olyan feladatot végeznek, amikre a magyarok már nem vállalkoznak. Tény az is, hogy bármilyen munkát elvégeznek a magyaroknak fizetendő pénz feléért is. Virág Ágota hangsúlyozta: a munkaügyi felügyelőség elsőrendűen a munkaadókat ellenőrzi, és nem a munkavállalókat.

A legtöbb esetben az alkalmi munkára jelentkező, feketén foglalkoztatott romániai munkavállalók Dél-Békésben a helyi tarifák harmadáért-negyedéért munkába állnak - tudtuk meg helybeli vállalkozóktól. A napi - látástól vakulásig tartó - illegális munkát a magyarok három-négyezer forintért, az odaátról érkezők nyolcszáz-ezer forintért vállalják.

Amúgy e téren a legnagyobb a homály a honi közvéleményben: az államközi megegyezés nyilvánvalóan a szabályosan foglalkoztatott munkaerőre vonatkozik (akik után a munkaadónak fizetnie kell a járulékokat); a feketemunkások (és az idénymunkások többsége ilyen) eddig sem és ezután sem fognak élni semmiféle munkavállalási engedéllyel, amelynek a kiadása a magyar hatóságoktól függ.

Név nélkül nyilatkozó battonyai értelmiségiek attól tartanak, hogy a sok évszázados, az egymás kölcsönös megbecsülésére épülő magyar-román együttélést megzavarhatja a dél-békési városban a Romániából esetleg nagy tömegben ideérkező alkalmi munkások serege. Ahogyan egyikük fogalmazott: "Lelki szemeim előtt megjelenik, amint Battonya főutcáján két-háromszázas csapatokban lődörögnek munka után a túloldalról átjöttek. Közben nincs szállásuk, nincs ételük, nincs semmijük. Mi lesz a közbiztonsággal, mi lesz velünk, kell ez nekünk?" - kérdezi. Lehet persze, hogy az aggodalom alaptalan; de e félelem manapság vitathatatlanul jelen van Békésben.

A határ túloldalán élő jómódú vállalkozók már évekkel ezelőtt elkezdtek vásárolni dél-békési ingatlanokat. Egy friss kimutatás szerint néhány év alatt több mint ötven battonyai ház került magyar és román nemzetiségű román állampolgárok tulajdonába. E vállalkozások - és ez független a mostani Orbán-Nastase-egyezségtől - elemi érdeke, hogy az egyik telephely a majdani schengeni határokon belül legyen.

Bod Tamás

(Lásd még: 58-59. oldal)

Pontok és ellenpontok

Az ellenzék és a kormánypártok egymással homlokegyenest ellenkező érvelésének a lényege az, hogy a státustörvényhez kapcsolódó és minden román állampolgárra kiterjesztett három hónapos, meghosszabbítható magyarországi munkavállalási lehetőségnek van-e számottevő hatása a magyar munkaerőpiacra. (Az ellenzék szerint van, a kormány szerint nincs.) Az ügyben a múlt héten összehívták az Országos Munkaügyi Tanács ülését is, ahol nem kevesebb derült ki, mint hogy az egyetértési memorandum mindössze szándéknyilatkozat és nem megállapodás.

Az MSZP, főként Békés megyei szervezete kezdeményezésére, a legfőbb ügyész állásfoglalását kérte arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek volt-e joga aláírni a kedvezménytörvényhez kapcsolódó egyetértési nyilatkozatot - jelentette be múlt heti békéscsabai sajtótájékoztatóján Tóth Károly országgyűlési képviselő és Karsai József képviselőjelölt. Szerintük azzal, hogy a három hónapos munkavállalás újabb hat hónappal meghosszabbítható, az is elérhető, hogy a munkavállaló kétszáz munkanapot igazoljon magának, ami a jövőben kilenchavi munkanélküli-ellátásra jogosítja fel.

A Fidesz békési szervezetének alelnöke, Babák Mihály országgyűlési képviselő kifejtette: az ellenzék a polgári kormány intézkedéseit úgy bírálja, hogy az több esetben a közvélemény riogatásával egyenlő. "A rózsadombi és a hűvösvölgyi politikusok aggódását nagyon köszönjük, de nem kérünk belőle. Mi, Békés megyeiek majd vigyázunk magunkra" - válaszolta az ellenzéki kritikákra. Az SZDSZ békéscsabai országgyűlési képviselőjelöltje, Velkey Gábor egy múlt heti sajtótájékoztatón a "szemfényvesztés csúcsának", egyben "külpolitikai és foglalkoztatáspolitikai kudarcnak" nevezte a minden román állampolgárnak megadott magyar kedvezményt. Olasz Imre, a MIÉP Békés megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta: a törvényhozásban parlamenti frakciójuk mindvégig támogatta a Fideszt a státustörvény megalkotásában, amely "a magyarságpolitika szempontjából is fontos, hiszen több elrománosodott magyart arra sarkall majd, hogy visszatérjen gyökereihez. A munkavállalás engedélyezésének pedig annyi szűrője van, hogy nem kell számítani román állampolgárok tömeges magyarországi munkavállalására. Ez csak az MSZP szokásos riadalomkeltésének újabb bizonyítéka."

Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban megkötött román-magyar egyetértési nyilatkozat végrehajtásának felfüggesztését szorgalmazta az MSZP Budapesten tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján. Úgy látja, az Orbán-Nastase-paktum megkötésekor már megfogalmazott súlyos aggályai jogosnak bizonyultak.