Narancs.hu: A 21 Kutatóközpont nyári tanulmányában már előrevetítette, hogy a gazdasági várakozások romlását a Fidesz népszerűségvesztése követheti. Az történt, amire számítottak?
Róna Dániel: Igen, a Fidesz esésének elsődleges oka a gazdasági közhangulat negatívba fordulása. A GKI fogyasztói bizalmi indexe már tavasszal bezuhant, de akkor még érthető módon volt egy kis türelem a kormánnyal szemben, ráadásul tavasszal elég jók voltak a járványügyi statisztikák, és a TÁRKI mérése szerint az emberek nagyon pozitívan, 5-ös skálán 3,5 pont felettire értékelték a járvány elleni védekezést.
Őszre elfogyott a gazdasági nehézségek miatti türelem, valószínűleg azért is, mert a kormány nem igazán segít közvetlenül a bajba jutott embereken, inkább látszatintézkedéseket hoz. A járvány kormányzati kezelésének is romlott a megítélése, bár a Medián mérése szerinti középérték (5-ös skálán 3, 100-as skálán 50 körüli érték) még mindig nem olyan rossz, mint azt a nemzetközi összehasonlításban is nagyon rossz járványügyi mutatók (lakosságarányosan alacsony tesztelés, magas halálozás) alapján várhatnánk. A gazdasági közhangulatban a tavaszi mélyrepülés után volt egy kis visszapattanás, nyáron nem volt annyira pesszimista a lakosság, nyár végén kezdett újra csökkenni a fogyasztói bizalmi index, ahogy jött a második hullám. A Fidesz népszerűsége is augusztus környékén volt a csúcson, azóta lejtmenetben van.
Narancs.hu: A Medián adataiban hirtelen Fidesz-visszaesés látszott november vége és december eleje között. Ők ezt legalább részben a Szájer-ügynek tulajdonítják. A botránynak mekkora szerepe lehetett a Fidesz támogatottságának alakulásában?
Róna Dániel: Valamekkora szerepe lehetett, de sokkal fontosabbnak tartom a gazdasági helyzetértékelést. A botrányok hatása általában nem azonnali, és nem drámai, így volt ez az őszödi beszéd esetében is, de például a Monica Lewinsky-ügy sem rengette meg Clinton elnök népszerűségét, sőt, az a kezdeti sokk után még nőtt is. A Szájer-botrány inkább hosszú távon lehet mérgező és káros. A közvélemény-kutatások átlaga alapján egyébként már a Szájer-ügy előtt is jócskán és jó ideje esett a Fidesz népszerűsége.
Narancs.hu: Sokféle adatot közölnek az intézetek, a támogatottságot a teljes népességben, a pártot választani tudók vagy a biztos szavazók között. Az elemző számára melyik a legfontosabb?
Róna Dániel: A teljes népességre és a pártot választani tudókra vonatkozó idősort szoktam nézni, ez a kettő nagyjából ugyanazt mutatja, csak a teljes népességben a bizonytalanok is benne vannak. A biztos szavazókra vonatkozó adatokból azért nem indulnék ki, mert a közvélemény-kutatók – különösen ciklus közben - hagyományosan nehezebben tudják mérni a részvételi hajlandóságot, mint a pártpreferenciát, plusz, ha csak a részvételüket biztosra ígérőket vizsgáljuk, az leszűkíti a mintát és növeli a hibahatárt is.
Narancs.hu: Most, hogy a hatpárti ellenzék bejelentette a közös listás indulást, van még értelme külön-külön mérni a támogatottságukat, vagy a közös lista és a Fidesz egymáshoz viszonyított helyzete lesz az informatív?
Róna Dániel: Azért nem jelentéktelen az ellenzéken belüli erőviszonyok alakulása: ez a listás helyek elosztását, ellenzéki győzelem esetén a következő kormány összetételét is meghatározhatja. A hosszabb távú összehasonlíthatóság miatt is tanulságos továbbra is külön-külön megnézni az ellenzéki pártok támogatottságát. A választási helyzetet persze a jövőben már a közös listát is tartalmazó kérdéssorok fogják jobban szimulálni, és ahogy közeledünk 2022-höz, ez egyre inkább így lesz.
Narancs.hu: A felmérések alapján a közös lista plusz szavazókat hoz az ellenzéknek, vagy inkább a szavazóik lemorzsolódásához vezet?
Róna Dániel: Viszonylag kevés felmérésben kérdeztek rá eddig a közös listára, ezek egy részéből az látszik, hogy a különbség az ellenzék és a Fidesz között nagyjából ugyanakkora marad közös listával, mint amikor összeadjuk az ellenzéki pártok külön-külön mért támogatottságát, egy másik részük szerint viszont a közös lista nyeresége nagyobb, mint a vesztesége. A közös lista hatását nehéz előre modellezni, mert nagyon nem mindegy, milyen lesz a listát vezető miniszterelnök-jelölt és a köré felépített sztori.
Összességében szerintem a közös listának pozitív vagy legrosszabb esetben semleges hatása van az ellenzéki esélyekre.
Az mindenképpen látszik, hogy az ellenzéki szavazók elsöprő többsége szavazna a közös listára, már a Jobbik és a Momentum táborában is 10 százalék alatti a lemorzsolódás. Az is egyértelmű, hogy a bizonytalanok egy részét sokkal jobban tudja mobilizálni a közös lista. Az egyetlen ellene szóló érv, hogy a kormánypártiakat is mozgósítja, a Fidesz támogatottsága is felmegy a kutatásokban, ha egy közös ellenzéki lista és a Fidesz közül kell választani.
Narancs.hu: A saját tábor mozgósítása lehetett az az ok, ami miatt a Fidesz a választási törvény módosításával a közös lista felé lökte az ellenzéket?
Róna Dániel: Nem látok bele a fejükbe, de arra tudok gondolni, hogy ahogy most a külön listás indulást nehezítette meg a Fidesz, a későbbiekben lesz eszköze és lehetősége a közös listás indulást is megnehezíteni. Azért nem túloznám el ennek a jelentőségét, mert azt gondolom, hogy nagy valószínűséggel a törvénymódosítás nélkül is közös lista lett volna, a szavazói elvárások ebbe az irányba hajtották a pártokat.
Narancs.hu: A 21 Kutatóközpont mandátumkalkulációja szerint belföldön 3-4 százalékponttal kellene nyernie az ellenzéknek, hogy mandátumtöbbséget szerezzen a parlamentben. Ezt az aránytalanságot a külhoni voksok okozzák vagy a választókerületi térkép elfogultságai?
Róna Dániel: A külhoni szavazatok eddig egy mandátumot hoztak a Fidesznek, most talán hoznak majd kettőt is, de az aszimmetriát elsődlegesen az okozza, hogy az ellenzéki többségű választókerületek átlagosan nagyobbak, a kormánypártiak meg kisebbek. Ugyanannyi kormánypárti választópolgár több képviselőt tud megválasztani, tehát ha a választás eredménye a szavazatok száma szerint döntetlen, a Fidesz akkor is lényegesen több mandátumot kap, mint az ellenzék, és kis ellenzéki győzelem esetén is a Fidesznél maradhat a többség.
A 3-4 százalékpont nem kevés, ha 5 millió ember megy el szavazni, akkor 200 ezres szavazatelőny kell az ellenzéknek a győzelemhez.
A választókerületi térkép hatásait tekintve pont olyan, mintha a Fidesz 200 ezer törzsszavazójának adnánk egy kék cédulát, és megengednénk nekik, hogy kétszer szavazzanak.
Ezt a rendszert 2010 után szándékosan alakították így, a választói akarat torzítása ordító, csak Orbánék okosabban csinálták, mint anno a kommunisták.
Narancs.hu: Ez a 3-4 százalékpontos előny a kutatások szerint meglehet az ellenzéknek?
Róna Dániel: Körülbelül itt tartunk a Závecz és a Medián felmérései szerint. Biztosat persze nehéz mondani, mert a közvélemény-kutatásokban van hibahatár, az éles választási szituációban pedig az is számíthat 1-2 százalékpontot, hogy milyenek a jelöltek, milyenek a helyi kampányok. A mai erőviszonyok nagyjából megjósolhatatlan választási eredményt jeleznek előre, ha a választás előtti héten hoznák ki ezt a közvélemény-kutatók, az azt jelentené, hogy bármerre eldőlhet a választás.
Narancs.hu: A Fidesz támogatottságának a 2010-2014-es és a 2014-2018-as ciklusban voltak ennél akár még nagyobb hullámvölgyei is. Mennyiben más a mai helyzet?
Róna Dániel: Most összeadhatók az ellenzéki szavazatok, míg korábban nem voltak azok. 2015 tavaszán jó nagy bajban volt a Fidesz, mélyponton volt a támogatottsága, elveszítette a tapolcai és a veszprémi időközi választást, Simicska lázadása is nehezítette a dolgukat. De mivel a Jobbik és a baloldal országos szinten nem működött együtt, ha akkor kiírnak egy időközi országgyűlési választást, valószínűleg abszolút többségbe került volna a Fidesz, annak ellenére, hogy a mainál alacsonyabb volt a támogatottsága.
Ma nincsenek ennyire mélyen, sokkal inkább uralják a médiát és az ország erőforrásait, de mivel az ellenzék egységes, jobb eredménnyel is veszíthetnek. Ahogy a fideszes polgármesterek 47-48 százalékokkal meg tudtak bukni tavaly októberben, hasonló arányokkal a fideszes képviselők is meg tudnak bukni 2022-ben. A választási rendszer olyan, hogy ha az ellenzék a 106 választókerületből elvisz 55-58-at, akkor nincs az a pénzmennyiség, az a hatalmi aknamunka, ami hatalomban tartaná a Fideszt. Ez a választási rendszer a centrális erőtérre lett kitalálva, ezzel szemben mára nagyjából kialakult egy kétpólusú pártrendszer.
Narancs.hu: Friss jelentésükben az ellenzék teljesítményét is kritizálják, mint írják, annak ellenére veszített ennyit a Fidesz, hogy az ellenzék nem tudta a választók többségét meggyőzni a kormány járványügyi felelősségéről. Mit kellene másképp csinálniuk?
Róna Dániel: Nehéz arra válaszolni, hogy mit „kell” tennie az ellenzéknek, mert elképzelhető, hogy ha továbbra se csinálnak semmi extrát, csak elvégzik a kötelező házi feladatot – állítanak egy jó közepes jelöltet, kitalálnak egy közepes sztorit, és fegyelmezetten, nagy baklövésektől mentesen végigvisznek egy közepes kampányt -, akkor is nyerhetnek. Ennyi is elég lehet, ha a gazdasági helyzet ugyanilyen rossz marad, esetleg tovább romlik. Persze a közepes kampány, az egység, a fegyelmezettség megőrzése sem olyan könnyű, mint amilyennek hangzik, nem is mindig sikerült az ellenzéknek az elmúlt időszakban.
Hogy mit csinálhattak volna jobban? Bár az ellenzéknek volt néhány erős mondása a járvány kezeléséről, többször meg is előzte a kormányt – például az iskolabezárások, a kijárási korlátozások követelésével, a pedagógusok tesztelésének szorgalmazásával -, összességében nem mutattak stratégiai alternatívát a kormánnyal szemben, nem derült ki a választók számára, hogy ha az ellenzék lett volna kormányon, mennyiben kezelte volna másképp a járványt. Sokszor mondtak éppen jól hangzó mondatokat, de nem látszott a stratégia, az irány. Ez valamennyire áll a gazdasági válságkezelésre is, be vannak dobva javaslatok, erre több pénzt, arra kevesebb pénzt, de nincsen átfogó kampány egy jól megfogható szlogennel, amit hónapokon keresztül konzisztensen hajtogatnának az ellenzéki szereplők.
Narancs.hu: Ez azért van így, mert egymással is versenyeznek az ellenzéki pártok?
Róna Dániel: Igen, ha egymással versenyeznek, akkor az egyiknek jobban kell látszania, mint a másiknak, picit mindig nagyobbat kell mondani, Orbánt hangosabban kell szidni. Ez rövidtávú sikereket hozhat, de nem a konzisztencia és az egység irányába hat. A másik probléma, hogy az ellenzéki politikusok nagyon nagy része az ellenzéki törzsszavazókat célozza a kommunikációval. Jakab Péter remek példa, ő egyébként sikeresen csinálja ezt, a Jobbiknak jól sikerült az elmúlt néhány hónap, a Mediánnál a pártválasztók között egyenesen a legerősebb ellenzéki párt lettek, hosszú idő után először. Ez rendben van, de ettől az ellenzék összességében nem lesz előrébb. Nagyon kevesen politizálnak a bizonytalanoknak vagy akár a kritikus kormánypártiaknak az ellenzéki oldalon, leginkább még a polgármesterek tudják ezt megtenni meg a főpolgármester, mert nekik más a célfüggvényük.
Narancs.hu: 2021-re a legtöbb gazdasági elemző már növekedést jósol, még ha nem is térünk vissza a válság előtti szintre. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz visszaszerezheti az elbizonytalanodott szavazóit, vagy mehet még lejjebb is a népszerűsége?
Róna Dániel: Nem akarok közgazdász babérokra törni, de én nem vagyok ennyire optimista a gazdasági kilátásokat illetően. Abszolút nem látjuk még a járvány végét, és amíg nincs vége a járványnak, valamilyen mértékű korlátozást fenn kell tartani, e mellett pedig túl nagy gazdasági növekedésre nincs esély. Az alacsony bázisról persze lehet, hogy lesz növekedés 2021-ben, de nem hiszem, hogy ebből komoly pénzeket lehetne kiosztani a lakosság széles rétegei számára. Ha lenne növekedés, és pozitívba fordulnának a gazdasági várakozások, az nyilván növelhetné a Fidesz népszerűségét, de kérdés, hogy a 2022-es választásokig ez bekövetkezik-e. Nem árt látni, honnan indulunk: a bizalmi index elég mélyen van ahhoz, hogy még a legoptimistább kormánypárti elemzők se gondolják, hogy 2022-ig visszakapaszkodhat a válság előtti szintre. Mai tudásunk alapján nagyon szoros versenyre számítok a következő választáson.
