RTL: 150 ezernél is többen lehettek az influenszerek tüntetésén

  • narancs.hu
  • 2024. február 19.

Belpol

A lap megpróbálta kiszámolni, hányan lehettek az elmúlt évek legnagyobb demonstrációján. 

Az elmúlt évek legnagyobb tüntetését tartották influenszerek pénteken a Novák Katalin és Varga Judit lemondásával járó pedofilbotrány után Odakint most szörnyek járnak címmel. Gulyás Márton műsorvezető és a Partizán főszerkesztője azt mondta, több mint 50 ezren gyűltek össze a Hősök terén, Pottyondi Edina youtuber viszont azt közölte, hogy nem 50 ezren voltak, hanem legalább 150 ezren. Persze a kormányoldali újságok igyekeztek alulbecsülni a rendezvényt: volt olyan lap, amely 10-30 ezer főről írt, miközben megjegyezték, 100-150 ezer emberre számítottak a szervezők. 

Az rtl.hu megpróbálta kiszámolni a Google Maps távolságmérőjével és a helyszínről tudósító kollégák segítségével, hogy mennyien lehettek. Mint írja a lap, a tömeg körülbelül 53 ezer négyzetmétert foglalt el, ebből 5 ezret levontak, amit a tereptárgyak, illetve a lekordonozott részek miatt nem tudtak betölteni. A Hősök tere mellett az Andrássy út is megtelt, egészen a Rippl Rónai utcáig álltak sűrűen az emberek, míg a Dózsa György úton a Benczúr utcáig, illetve a Műcsarnok és a Városligeti tó közötti területen is sokan álltak.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A nemzetközi gyakorlatban a sűrű tömeget 4 fő/négyzetméterrel szokták számolni, de ebben az esetben voltak olyan részek, ahol ennél azért szellősebben álltak, így kettéválasztották a terepet. Ebben az esetben 22 ezer négyzetméteren állhatott 88 ezer ember – ami máris több, mint Gulyás Márton becslése. Ha a nem sűrű, de álló tömegre használt, négyzetméterenként 3,5 emberrel számolunk, akkor nagyjából 77 ezren lehettek a demonstráció „sűrűjében”.

Emellett a maradék 26 ezer négyzetméteren – 3-as szorzónál – még 78 ezer ember állhatott, vagyis összesen 150-166 ezres tömeg jön ki. Ha jelentősen szellősebb tömeggel, négyzetméterenként 2 emberrel számolunk,

akkor nagyjából 130-140 ezer demonstráló lehetett a megmozduláson.

A tüntetésről készült tudósításunk és véleménycikkünk itt olvasható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.