Embercsempészeket enged ki a börtönből a kormány

Sajátos harcmodor

Belpol

A határkerítésen sokadszorra illegálisan átjutott, elfogott és kitoloncolt külföldiek után most a bíróságon elítélt külföldi segítőiket, szállítóikat engedi el, s kötelezi az ország elhagyására a magyar kormány – mondván, nincs más választása.

„A kormányrendelet által bevezetett eljárást a három évnél nem hosszabb időre elítélt embereknél alkalmazzák, és 2–4 hét alatt lezajlik. Az illetőnek 72 órája van arra, hogy elhagyja Magyarország területét. Az a legérdekesebb, hogy a hazája erről semmit nem tud. Az én jogerősen elítélt védenceim közül majdnem mind megírta a kérvényét, és már elhagyhatta a magyar börtönt, otthon pedig szabadlábon van. A román állam hozzáállása az, hogy ha a magyar hatóságok téged szabadlábra helyeztek, biztosan megvolt rá az okuk. Szabad vagy, nem kell börtönbe vonulnod” – ismerteti a Magyar Narancs kérdésére az utóbbi hetek egyik legsajátosabb kormányzati intézkedésének gyakorlati végrehajtását Adrian Deheleanu ügyvéd. A magyar és román kamarai tagsággal is rendelkező aradi jogász rendszeresen képvisel embercsempészettel vádolt román állampolgárokat a magyar bíróságokon.

Az általa említett 148/2023. számú magyar kormányrendelet „az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről” szól. A veszélyhelyzetre hivatkozva elrendeli, hogy akit embercsempészés vagy annak előkészülete miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, emellett kiutasították az országból – magyarul külföldi –, és más bűncselekmény miatt még nem ítélték el vagy nincs ellene eljárás nálunk, a vele „szemben kiszabott szabadságvesztésből a büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátást követően hátralévő időtartam (…) reintegrációs őrizetté válik. (…) Az e rendelet szerinti reintegrációs őrizet végrehajtásának helye az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe”. Ez az „őrizet” a kiszabott szabadságvesztés utolsó napját követő napon megszűnik.

A jogalkotó szemlátomást gondolt arra, hogy az újonnan bekerült elítéltek is minél kevesebb ideig legyenek benn. Mihelyt új rab kerül börtönbe, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) vezetője a befogadást követő 15 munkanapon belül „hivatalból megállapítja, hogy az elítélt esetében fennállnak-e” a reintegrációs őrizet feltételei, például hogy rendelkezik-e úti okmánnyal. A reintegrációs őrizetről a börtön parancsnoka állít ki okiratot magyar és angol nyelven. Ha az így szabadon engedett embercsempész nem hagyja el Magyarország területét 72 órán belül, vagy más magatartási szabályt megszeg, az illető megy vissza a börtönbe. A rendelet szerint 24 órával azelőtt, hogy az elítéltet elbocsátanák, a bv országos parancsnoka értesíti a rendőrséget a reintegrációs őrizetről. Arról tényleg nincs szó a rendeletben, hogy más ország hatóságát értesíteni kellene.

A rendelet kritériumainak eddig 808 külföldi embercsempész felelt meg, közülük május 22-ig 606-ot engedtek el, ők nagyrészt szerb, ukrán és román állampolgárok. Egyikük nem hagyta el 72 órán belül Magyarországot, őt visszavitték a börtönbe. Az RTL Híradóját egy börtönőr arról informálta, hogy a rendelet miatt a magyar elítéltek dühösek a külföldiekre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.