Sajátos harcmodor

A határkerítésen sokadszorra illegálisan átjutott, elfogott és kitoloncolt külföldiek után most a bíróságon elítélt külföldi segítőiket, szállítóikat engedi el, s kötelezi az ország elhagyására a magyar kormány – mondván, nincs más választása.

„A kormányrendelet által bevezetett eljárást a három évnél nem hosszabb időre elítélt embereknél alkalmazzák, és 2–4 hét alatt lezajlik. Az illetőnek 72 órája van arra, hogy elhagyja Magyarország területét. Az a legérdekesebb, hogy a hazája erről semmit nem tud. Az én jogerősen elítélt védenceim közül majdnem mind megírta a kérvényét, és már elhagyhatta a magyar börtönt, otthon pedig szabadlábon van. A román állam hozzáállása az, hogy ha a magyar hatóságok téged szabadlábra helyeztek, biztosan megvolt rá az okuk. Szabad vagy, nem kell börtönbe vonulnod” – ismerteti a Magyar Narancs kérdésére az utóbbi hetek egyik legsajátosabb kormányzati intézkedésének gyakorlati végrehajtását Adrian Deheleanu ügyvéd. A magyar és román kamarai tagsággal is rendelkező aradi jogász rendszeresen képvisel embercsempészettel vádolt román állampolgárokat a magyar bíróságokon.

Az általa említett 148/2023. számú magyar kormányrendelet „az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről” szól. A veszélyhelyzetre hivatkozva elrendeli, hogy akit embercsempészés vagy annak előkészülete miatt jogerős szabadságvesztésre ítéltek, emellett kiutasították az országból – magyarul külföldi –, és más bűncselekmény miatt még nem ítélték el vagy nincs ellene eljárás nálunk, a vele „szemben kiszabott szabadságvesztésből a büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátást követően hátralévő időtartam (…) reintegrációs őrizetté válik. (…) Az e rendelet szerinti reintegrációs őrizet végrehajtásának helye az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe”. Ez az „őrizet” a kiszabott szabadságvesztés utolsó napját követő napon megszűnik.

A jogalkotó szemlátomást gondolt arra, hogy az újonnan bekerült elítéltek is minél kevesebb ideig legyenek benn. Mihelyt új rab kerül börtönbe, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) vezetője a befogadást követő 15 munkanapon belül „hivatalból megállapítja, hogy az elítélt esetében fennállnak-e” a reintegrációs őrizet feltételei, például hogy rendelkezik-e úti okmánnyal. A reintegrációs őrizetről a börtön parancsnoka állít ki okiratot magyar és angol nyelven. Ha az így szabadon engedett embercsempész nem hagyja el Magyarország területét 72 órán belül, vagy más magatartási szabályt megszeg, az illető megy vissza a börtönbe. A rendelet szerint 24 órával azelőtt, hogy az elítéltet elbocsátanák, a bv országos parancsnoka értesíti a rendőrséget a reintegrációs őrizetről. Arról tényleg nincs szó a rendeletben, hogy más ország hatóságát értesíteni kellene.

A rendelet kritériumainak eddig 808 külföldi embercsempész felelt meg, közülük május 22-ig 606-ot engedtek el, ők nagyrészt szerb, ukrán és román állampolgárok. Egyikük nem hagyta el 72 órán belül Magyarországot, őt visszavitték a börtönbe. Az RTL Híradóját egy börtönőr arról informálta, hogy a rendelet miatt a magyar elítéltek dühösek a külföldiekre.