"De jure a MÚOSZ ma már nem rendelkezik több hatalommal vagy társadalmi befolyással, mint az ebtenyésztők szervezete. Egyesület mind a kettő, de vélhetően az ebtenyésztők anyagilag kiegyensúlyozottabb viszonyok közepette működnek, mint mi" - ecseteli a Narancsnak a szervezet súlytalan mivoltát az elnökség egyik tagja. Kétségtelen, az újságíró-társadalom mindig is többet várt a MÚOSZ-tól, mint amit a szövetség ténylegesen nyújtani tudott - nem lévén sem kamara, sem szakszervezet.
A belső feszültségek
egyszer már (2002 és 2004 között) a MÚOSZ teljes ellehetetlenüléséhez, majd a Wisinger István vezette elnökség idő előtti távozásához vezettek. A kritikus időszakban a szövetség pénzügyileg a csőd szélére került, a leköszönő Wisinger pedig a rendkívüli közgyűlés előtt közzétett kommünikéjében egyértelművé tette: "hosszú távon nincs más megoldás, mint értékesíteni a vagyon egy részét". A 2004. február 27-29-i küldöttgyűlésen az egymással vetélkedő programok mindegyikének kulcseleme volt a MÚOSZ költségvetésének stabilizálása. A felek egyetértettek abban, hogy ezt csakis a körülbelül négymilliárdos ingatlanállomány segítségével lehet végrehajtani. Eötvös Pál az eladás és a karcsúsítás mellett foglalt állást, míg a tagság Bajnai Zsolt mellett felsorakozó fiatalabb része azért kardoskodott, hogy a vagyont ne bocsássák áruba, inkább hozzanak létre egy céget, amely gazdálkodna az ingatlanokkal. A küldöttek támogatását végül Eötvös Pál kapta meg.
A választmány még az év júniusában felhatalmazta Eötvöst - tartózkodás és ellenszavazat nélkül -, hogy találjon megoldást az ingatlanok hasznosítására. 2004 novemberében felállt egy külön ingatlankezelő bizottság, majd lassan körvonalazódott az értékesítési stratégia is. Eladták a szövetség tulajdonában lévő Délibáb utcai lakást, a Péchy Blanka-hagyatékot, beindultak a leépítések az apparátusban. A költségcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően a szövetség
tízmilliós plusszal
zárta az évet. Ennek ellenére az értékesítési kedv nem lankadt, eladásra kínálták az Andrássy úti székházat - abban a reményben, hogy a befolyó pénzből felújítják a Bajza utcai épületet -, illetve Eötvös folyamatosan tárgyalt a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatósággal (KVI) arról, hogy az állam tegye lehetővé a balatonszéplaki és a tihanyi üdülő értékesítését is.
Míg a székházak a rendszerváltás óta a MÚOSZ tulajdonában vannak, addig az üdülőket csak használatra kapta az államtól. 2001-ben ugyanis az Országgyűlés ingatlanjuttatási albizottsága úgy határozott, hogy az újságíró-szövetség megkaphatja ugyan a két üdülőt, de tizenöt évig nem adhatják el, üzleti tevékenységet nem folytathatnak benne, csakis újságírókat üdültethetnek a szállodákban, és évente legalább ötvenszázalékos kihasználtságot kell felmutatniuk. Az Orbán-kormányhoz közel álló szervezetek nyomásának engedve a bizottsági elnök, Halász János ragaszkodott ahhoz is, hogy a Magyar Újságírók Közössége (MÚK) és a Sajtószakszervezet is kapjon üdültetési jogot a balatoni villákban. Így a tihanyit gyakorlatilag teljes egészében ők használják, miközben a fenntartás a MÚOSZ-ra hárult. "Ráadásul a KVI a nyakunkra hágott, folyamatosan ellenőrizték, hogy teljesítjük-e a feltételeket, többször jelezték, ha nem használjuk rendeltetésszerűen az üdülőket, akkor az állam vissza-veheti" - mondta Eötvös Pál a Narancsnak. Márpedig szerinte lehetetlen évről évre ötven százalékban feltölteni a széplakit, mert egy-szerűen nincs rá kereslet. Ezért az elnök kijárta a KVI-nál, hogy a MÚOSZ ezt az ingatlant (Hotel Interpress) eladhassa, de a vagyonkezelő ismét nagyon szigorú feltételeket szabott. A pénz 49 százaléka az eladást követően befolyik az államkincstárba, a szövetséget illető 51 százalékot pedig a MÚOSZ köteles üdülővásárlásra vagy -építésre fordítani.
A KVI engedélyének befutása után az elnökség a Hellas '95 Kft.-t bízta meg az értékesítéssel, amely a vagyonkezelő szabta végső határidő lejárta előtt nem sokkal le is szállított egy szándéknyilatkozatot, mely szerint a vevőjelölt a háromemeletes épületért hárommillió eurót (780 millió forintot) kínált. A választmány 2005. július 28-i rendkívüli ülésén áldását adta a tranzakcióra, de néhányan morgolódtak, mondván, nem minden stimmel az ajánlattal, mások szerint pedig értéken alul értékesítették az üdülőt. Állítólag az ülésen
ki sem ejtették a cég nevét,
ráadásul nem történt meg azonmód a szerződés aláírása sem, a vállalkozás pedig az eredeti hasznosítási tervek átdolgozására hivatkozva újabb és újabb halasztást kért. Az ügy máig nincs lezárva; Bajnai Zsolt választmányi tag lapunknak azt mondta - és ezt Eötvös is megerősítette -, hogy a cég még mindig nem fizette ki a teljes vételárat (csak a foglalót), pedig erre a KVI által is jóváhagyott szerződés idén március 31-ig adott haladékot. Végül a választmány 2006. április 6-án tovább módosította a fizetési határidőt, de a vevő májusra megint új ajánlattal rukkolt elő, melynek értelmében július 31-ig kifizet ugyan kétmillió eurót, de a maradékot csak két év alatt fogja törleszteni. Bajnai szerint a MÚOSZ ezzel gyakorlatilag hitelez egy cégnek, míg Eötvös rendben lévőnek tartja a fizetési konstrukciót, hiszen hatszázalékos kamat üti a szervezet markát, és állítja, hogy a KVI-t sem zavarja e megoldás.
A vagyonkezelő verdiktje értelmében amennyiben a széplaki üdülőért kapott összegből a MÚOSZ ingatlant vásárol, úgy egy éven belül végre kell hajtani a tranzakciót, de ha épít, akkor négy év áll a rendelkezésükre. Eötvös Pál ezért azt találta ki, hogy százmillióért vesznek néhány apartmant - megoldva az üdültetési kényszert -, a maradék több száz milliót pedig a hátralévő négy évben előbb kincs-tárjegyekbe fektetik, s majd csak azután építkeznek.
A Hotel Interpress eladásával párhuzamosan fut az Andrássy úti székház értékesítése is. Tavaly már kiírtak egy pályázatot, mely első lépésben eredménytelen volt. 2005 végére egy meg nem nevezett külföldi befektető 3,1 millió eurót kínált érte. Itt is halasztott lesz a fizetési menetrend - Eötvös tájékoztatása szerint néhány napon belül szignálják a szerződést -, de állítólag ezzel is jól jár a MÚOSZ, hiszen az első részleteket már 2006-ban megkapja, ráadásul 2008-ig a székház a szövetség használatában marad (ekkor jár le a Premier étterem bérleti szerződése). Közben az elnök kész tárgyalni a tihanyi üdülőt használó MÚK-kal és a sajtószakszervezettel, mert szeretné kivásárolni a két szervezet üdülési jogát, így ugyanis megszűnnének az ingatlan használatára vonatkozó KVI-korlátozások.
A választmány április 6-án úgy döntött, hogy 2007 őszére hívják össze a következő küldöttgyűlést. Az alapszabály szerint a testületnek legalább háromévente üléseznie kellene, márpedig a legutóbbi 2004 februárjában volt. Sokan úgy vélik, a halogatás oka, hogy Eötvösék le akarják zárni az ingatlanügyeket, a pénzt fialtatják, majd arra hivatkozva, hogy rendbe tették a MÚOSZ anyagi hátterét, újrázni fognak. A Narancs érdeklődésére Eötvös Pál azt mondta, még nem döntötte el, hogy indul-e újból az elnöki posztért, amúgy pedig nem érti, hogy egyesek - főleg a fiatalabb kollégák - miért gondolják, hogy olyan nagy buli lenne a MÚOSZ.
