Szegváron „kormányváltásnál több” történt

És most viszi

Belpol

A szegvári művelődési ház tulajdonrészének 30 szá­zalékát szerezné meg perrel az egyesület, amely ­korábban pályázati pénzből bővítette az épületet. Ez az egykori fideszes és a jelenlegi független polgármester közötti harc új fejezete. Előbbi szerint a szegvári köz­élet durvább, mint az országos.

Ugyanabban a futballcsapatban játszott hajdan a Csongrád-Csanád megyei, négyezer lelkes Szegvár közéletének két erős embere, a fideszes Gémes László, illetve a független Szabó Tibor György. Mindketten 2002-ben lettek önkormányzati képviselők. Gémes azt mondja, Szabó a testület baloldalához húzott, míg ő a jobbhoz, és már akkor eltért sok mindenben a véleményük. 2006-ban Gémes polgármester lett, Szabó a pénzügyi bizottság tagja. A következő ciklust ismét Gémes nyerte, Szabó a bizottság elnöki posztját kapta. Gémes arra számított, így változik a Szabóhoz fűződő kapcsolata, de megmaradt a személyes ellentét. Szabó erről azt mondja, Gémessel az együttműködés mindaddig jól ment, amíg ki nem derült, hogy más a nézete, mert Gémes az ellentmondást nem állta, és szeretett nyomást gyakorolni. 2014-ben megmérkőztek a polgármesteri tisztségért. Gémes 1100 voksot kapott, Szabó 989-et, de képviselőjelöltként akkor nem indult. 2019-ben Szabó ismét polgármesternek jelöltette magát, ám akkor Gémest a szomszédos nagyobb városban, Szentesen indította a kormánypárt. Nem nyert, viszont az általa Szegváron támogatott jelölt is alulmaradt Szabóval szemben, aki 1768 szavazatot kapott – többet, mint Gémes a korábbi választásokon. A képviselő-testületbe is a Szabót támogató jelöltek jutottak be.

Gémes szerint „kormányváltás zajlott” Szegváron: a 15 önkormányzati dolgozóból 11 az első félév után távozott, és az önkormányzati cégnél is ekkora volt a fluktuáció. Az egykori polgármester állítja, direkt rászabták az ingatlanadó-rendeletet, amely miatt súlyos milliókat fizet, miután pedig a körforgalomban lévő korlátra a fia ráejtett egy körbála szénát, üzentek neki, ha nem állítja helyre, feljelentik. Gémes azt mondja, azt a korlátot nem a bála rongálta meg először, de helyreállították mind a három korlátot, nem csak azt az egyet, és még csak meg sem köszönték nekik. Úgy tapasztalja, olyan kemény dolgok, mint Szegváron, az országos politikában sincsenek: összeállt egy csapat, amelynek minden tagja őt utálja, de szerinte egyszer túl lesz ezen is a nagyközség.

Lapos tetejű kultúr

Gémes 2019-ben a megyei közgyűlés elnöke lett, és Szegváron is meghatározó ember maradt, hiszen agrárvállalkozó, és bár nincs tisztsége, személye a helyi közéletben is megkerülhetetlen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?