Slam poetry csapat pereskedik az Emmivel: nem várt fordulat

Belpol

Balog Zoltán minisztériuma állítólag még mindig nem szegregál, de azt nem tudni, a felzárkóztató oktatással épp mi a helyzet. Mert adatot, na azt aztán nem adnak ki.

Folytatódott a Mit bambulsz abban a bomberban ember? slam poetry csapat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hosszú ideje már a bíróságon zajló adatigénylési küzdelme. Ez majdnem egy évvel ezelőtt vette kezdetét, amikor – a II. országos slam poetry csapatbajnokság döntőjében – a csapat részvételi, művészeti-jogi akció-előadása során a roma-magyar gyerekek iskolai elkülönítéséről szóló adatokat igénylő levelet küldött a minisztérium vezetőjének.

Molnár Péter a tárgyaláson

Molnár Péter a tárgyaláson

Fotó: Draskovics Ádám

Mint azt legutóbb megírtuk, az adatigénylés lassan már egyéves története során látszólag kaotikus helyzet alakult ki, amely többek között a második tárgyaláson is megmutatkozott. Az Emmi különböző tisztségviselői egymásnak merőben ellentmondó kijelentéseket tettek, egy államtitkár például az adatigénylés kapcsán folytatott levelezésben azt írta, hogy a felzárkóztató oktatás súlyosbítja a hátrányos helyzetet, nincs is jogszabályi alapja, vagyis a gyakorlatban sem fordul elő. Ehhez képest Balog Zoltán emberminiszter számos alkalommal nyilvánosan épp a felzárkóztató oktatás mellett foglalt állást, azt bizonygatva, hogy ez a gyakorlat nem szegregáció, sőt a felzárkóztatást lehetővé tevő törvénymódosításokra is javaslatokat tett, amely eredményeképp 2014 decemberében módosították a köznevelési törvényt.

Adatokat mégsem adott ki a minisztérium, ezért nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékhez az adatigénylő slam poetry csapat szervezője, Molnár Péter. Molnár felperesként azzal érvel: kizártnak tekinthető, hogy az alperes minisztérium minden kapcsolódó szakmai dokumentum, illetve adat nélkül támogatta volna a felzárkóztató oktatást, és módosította volna ezen álláspontjának megfelelően a köznevelési törvényt. Merthogy a bírósági esemény tárgyát képező adatigényléssel kapcsolatban állítólag még mindig nincs mit kiadnia az Emminek.

Folyt. köv.

A harmadik tárgyaláson Molnár azt hangsúlyozta, hogy a hosszú eljárás során egyre inkább az mutatkozik meg, hogy a minisztérium birtokában van az igényelt adatoknak, csak „takargatja” azokat. Példaként a felperes azt említette, hogy míg a minisztérium február végi bírósági beadványában azt írta, hogy a (Molnár Péter és a témával foglalkozó emberi jogi szervezetek szerint szegregációnak minősülő) felzárkóztató oktatással kapcsolatos kormányrendelet még előkészítő fázisban sincs, addig egy március 10-i minisztériumi sajtóközlemény viszont már tudatta, hogy bemutatták a kormányrendelet koncepcióját az Antiszegregációs Kerekasztal előtt. Molnár szerint, mivel egy ilyen koncepció előkészítéséhez legalább jó pár hét kell, ezért a kerekasztal előtt bemutatott koncepció tervezetének már a minisztérium bírósági beadványának február végi elküldésekor is léteznie kellett. Mindezt az alperes Emmi jogi képviselője megpróbálta elbagatellizálni azzal, hogy az Antiszegregációs Kerekasztal csupán egy meghívott szakértői közeg konzultatív fóruma, amelyre lényegében nem kell kész javaslattal előállni, mert ez csupán (!) egy „kötetlen beszélgetés” egy törvényjavaslatról.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Mindemellett Molnár Péter azt is hangsúlyozta, hogy „a per tárgyát képező, a roma-magyar gyerekek iskolai elkülönítésére, Magyarország legsúlyosabb emberi jogi problémájára vonatkozó adatok megismerhetősége és a sajtó közreműködésével való nyilvános megvitathatósága a szólás és a sajtó szabadságának magyar történelmi hagyományához is kapcsolódik, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabadsága pedig e szabadságok része”. E történelmi hagyományért való kiállás példájaként pedig a tárgyalás során abból a slam poetry levélből idézett, amelyet csaknem 5000 magyar állampolgár küldött el az alkotmánybíróknak a sajtószabadság védelmében.

Az alperes képviselője Molnár valamennyi felvetésére röviden és hűvösen reagált. Dr. Nagy György Kristóf megint többször elmondta, hogy nincsenek olyan adatok, amelyeket Molnár Péter a keresetében igényelt, éppen ezért az ügy mielőbbi lezárását sürgette.

Meglepetés?

Ám a tárgyalás végén nem várt fordulat következett, amikor a bírónő a tárgyalás lezárása előtt elmondta, hogy bár a tárgyalás bizonyítási része során egészen napjainkig lehetett példákat hozni, az adatigénylés csupán a bírósági eljárás megkezdése előtti időszakra vonatkozik, addig, amikor 2014 júliusában utoljára lett kiegészítve az eredeti adatigénylés. Eszerint hiába szól Molnár bírósági keresete úgy, hogy „2003. január 1-jét követően a minisztérium, illetve jogelődje, az Oktatási Minisztérium által készített, kezelt és figyelembe vett, a roma tanulók iskolai esélyegyenlőségét kutató tanulmányok, szakértői anyagok, kutatások, hatástanulmányok, beleértve a minisztérium, illetve jogelődje, az Oktatási Minisztérium háttérintézményei, illetve más minisztériumok, illetve közintézmények megbízásából készült, a roma tanulók iskolai esélyegyenlőségét kutató tanulmányokat, szakértői anyagokat, kutatásokat, hatástanulmányokat” igénylik nyilvánossá tenni, a per tárgyát képező adatigénylés mégsem tekinthető időben nyitott végűnek, amely bírói jogértelmezéshez – nem meglepő módon – az Emmi jogi képviselője is sietett csatlakozni, ezzel is siettetve az ügy mielőbbi lezárását.

Ám Molnár Péter vitatta a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát és lehetőségét szűkítő értelmezést, és az adatigénylésnek a kereset idézett szövegéből kiolvasható nyitott végű értelmezése mellett érvelt, és ez irányú kiegészítő irat benyújtására kért lehetőséget. És bár az Emmi jogi képviselője e kérelem elutasítását kérte, a bírónő, Rostáné dr. Bot Ildikó megadta e lehetőséget: így a következő tárgyalás tárgya már nemcsak az lesz, hogy a „szegregáló Emmi” kiadja-e az igényelt adatokat, hanem az is, hogy mely időszakra vonatkozik a szóban forgó ügy. Mert nagyon nem mindegy, hogy például a 2014. decemberi köznevelési törvénymódosítás iratait, háttér-dokumentációját is ki kell-e adnia a minisztériumnak egy esetleges, Molnár számára pozitív döntést követően, vagy az egy újabb adatigénylési procedúra keretében valósulhat csak majd meg.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Mindenesetre a tárgyalás immár negyedik fordulója április 15-én folytatódik a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében (részletek itt), amely kapcsán Molnár a Narancsnak hangsúlyozta, hogy „minél többen vesznek részt a nyilvános tárgyaláson, annál erősebben kap hangot társadalmi igényként az ügy". Vagyis tudatosul, hogy nem magánemberek kíváncsiskodásáról, hanem "az ország legsúlyosabb emberi jogi jogsértéséről, roma-magyar gyerekek iskolai elkülönítéséről van szó”.

Neked ajánljuk