Újraépítik máshol – a Freeszfe Egyesület első fél éve

Kezükben a sorsuk

Belpol

Újabb 41 diák hagyta ott a kormányzat által szétvert SZFE-t, hogy tanulmányait az egyetemüket végsőkig védelmező egyetemfoglalókból és sztrájkoló tanárokból megalakult egyesületnél folytassa. A diplomamentési program rövid távon sikeresnek bizonyult, a konstrukció jövője azonban bizonytalan.

Augusztus közepén jelentette be a 2019-ben indult filmes képzés 41 diákja – öt teljes osztály (két rendező, egy vágó, egy operatőr, egy forgatókönyvíró) és majdnem az összes gyártásvezető –, hogy megszüntetik tanulmányaikat a modellváltás címén Vidnyánszky Attiláék által elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). A munkát eddigi tanáraikkal folytatják a Freeszfe Egyesületben. Az év elején alakult egyesület gyakorlatilag pár hónap alatt tető alá hozott egy, az Európai Parlament Európai Polgár díjával jutalmazott, Emergency Exit (EmEx) névre keresztelt diplomamentő programot. Ennek köszönhetően tanulmányaik végén az SZFE-s és az egyesületben elvégzett tanegységeket beszámítva egy külföldi egyetem diplomáját fogják megkapni. Olyan papírt, amelyet az Európai Unióban mindenhol, így Magyarországon is el kell fogadni.

Ki édesget?

„Ahogy kiderült, hogy az egyetemi autonómiát az új vezetés semmibe veszi és elzárkózik annak helyreállításától, tudtuk, hogy nincs maradásunk, mert ebben nem fogunk részt venni. Az egyetemfoglalás végén még vissza akartam költözni Berlinbe, ahol éltem korábban. Aztán megszületett a Freeszfe gondolata, ami megmutatta: a régi SZFE és a Balázs Béla Stúdió hagyományaira alapozva létre lehet itt hozni egy izgalmas alkotóműhelyt, a nemzetközi együttműködés is körvonalazódott, hogy ne maradjunk diploma nélkül. Például én az utolsó tanegységeim és a diplomafilmem után a világszinten is jó nevű bécsi filmakadémia diplomáját fogom megkapni” – mondja Ladányi Jancsó Jákob filmrendező szakos hallgató. A jelenlegi, hivatalos SZFE a több tucat hallgató távozásának hírére közleményben reagált: „Hallgatóinkat egy felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező önképző egyesület édesgette magához”, ezzel megfosztva őket az „immár ki­emelkedő oktatástechnikai hátteret nyújtó, államilag akkreditált felsőoktatási intézmény” képzésétől. Ladányi Jancsó szerint mindez meglehetősen visszás: „Pont fordítva történt az édesgetés. Amikor megtudták, hogy távozni készülünk, új kameratechnikával, műtermekkel és eddig nem látott vizsgafilmes támogatásokkal próbáltak ott tartani minket. Éppen ők akarták alattomosan, anyagi szinten megfogni a diákokat, mert máig nem értik, hogy ez a történet másról szól. Folyton az újításokról, korszerűsítésről beszélnek, ami szép és jó lenne, ha közben nem rombolták volna le egy nagy múltú egyetem demokratikus struktúráját. Úgyhogy nem sikerült éket verniük ezzel a távozni akaró hallgatók közé, akiknek az egyetemi autonómia feltétele az első pillanattól alapvetés volt a maradáshoz.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."