Újraépítik máshol – a Freeszfe Egyesület első fél éve

Kezükben a sorsuk

Belpol

Újabb 41 diák hagyta ott a kormányzat által szétvert SZFE-t, hogy tanulmányait az egyetemüket végsőkig védelmező egyetemfoglalókból és sztrájkoló tanárokból megalakult egyesületnél folytassa. A diplomamentési program rövid távon sikeresnek bizonyult, a konstrukció jövője azonban bizonytalan.

Augusztus közepén jelentette be a 2019-ben indult filmes képzés 41 diákja – öt teljes osztály (két rendező, egy vágó, egy operatőr, egy forgatókönyvíró) és majdnem az összes gyártásvezető –, hogy megszüntetik tanulmányaikat a modellváltás címén Vidnyánszky Attiláék által elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). A munkát eddigi tanáraikkal folytatják a Freeszfe Egyesületben. Az év elején alakult egyesület gyakorlatilag pár hónap alatt tető alá hozott egy, az Európai Parlament Európai Polgár díjával jutalmazott, Emergency Exit (EmEx) névre keresztelt diplomamentő programot. Ennek köszönhetően tanulmányaik végén az SZFE-s és az egyesületben elvégzett tanegységeket beszámítva egy külföldi egyetem diplomáját fogják megkapni. Olyan papírt, amelyet az Európai Unióban mindenhol, így Magyarországon is el kell fogadni.

Ki édesget?

„Ahogy kiderült, hogy az egyetemi autonómiát az új vezetés semmibe veszi és elzárkózik annak helyreállításától, tudtuk, hogy nincs maradásunk, mert ebben nem fogunk részt venni. Az egyetemfoglalás végén még vissza akartam költözni Berlinbe, ahol éltem korábban. Aztán megszületett a Freeszfe gondolata, ami megmutatta: a régi SZFE és a Balázs Béla Stúdió hagyományaira alapozva létre lehet itt hozni egy izgalmas alkotóműhelyt, a nemzetközi együttműködés is körvonalazódott, hogy ne maradjunk diploma nélkül. Például én az utolsó tanegységeim és a diplomafilmem után a világszinten is jó nevű bécsi filmakadémia diplomáját fogom megkapni” – mondja Ladányi Jancsó Jákob filmrendező szakos hallgató. A jelenlegi, hivatalos SZFE a több tucat hallgató távozásának hírére közleményben reagált: „Hallgatóinkat egy felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező önképző egyesület édesgette magához”, ezzel megfosztva őket az „immár ki­emelkedő oktatástechnikai hátteret nyújtó, államilag akkreditált felsőoktatási intézmény” képzésétől. Ladányi Jancsó szerint mindez meglehetősen visszás: „Pont fordítva történt az édesgetés. Amikor megtudták, hogy távozni készülünk, új kameratechnikával, műtermekkel és eddig nem látott vizsgafilmes támogatásokkal próbáltak ott tartani minket. Éppen ők akarták alattomosan, anyagi szinten megfogni a diákokat, mert máig nem értik, hogy ez a történet másról szól. Folyton az újításokról, korszerűsítésről beszélnek, ami szép és jó lenne, ha közben nem rombolták volna le egy nagy múltú egyetem demokratikus struktúráját. Úgyhogy nem sikerült éket verniük ezzel a távozni akaró hallgatók közé, akiknek az egyetemi autonómia feltétele az első pillanattól alapvetés volt a maradáshoz.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.