Stumpf István szerint az egyetemi fenntartóváltás sikertörténet

  • Bod Péter
  • 2022. február 23.

Belpol

Váratlanul érte tavaly a miniszterelnök felkérése, hogy kormánybiztosként levezesse az egyetemek átalakítását. A felsőoktatás és vele a modellváltás akkor a szakadék szélén mozgott – mondta egy szegedi egyetemi fórumon Stumpf István. Szerinte a helyzet azóta alapvetően megváltozott.

„A hazai egyetemek modellváltása egy év alatt szitokszóból sikertörténet lett” – fogalmazott erős kincstári optimizmussal keddi, Középpontban a hallgatók – Kormánybiztosi Fórum elnevezésű rendezvényen Stumpf István. A rendezvényre épp a megszólítottak nem voltak kíváncsiak. A rektori hivatalban kevesen hallgatták a vendéget, a diákok többsége a hallgatói önkormányzat tagja volt. Az online is zajló fórumnak egyidőben nem volt huszonötnél több nézője. Egy húszezernél több diákkal rendelkező egyetemen ez törpe minoritásnak is alig nevezhető.

A kormánybiztos elmondta, hogy a szegedi a tizenhetedik diákfórum, amelyen részt vesz. Tisztában van azzal, hogy az alapítványi átalakulásából a hallgatók érzékelhettek a legkevesebbet, mégis kíváncsi a véleményükre. Stumpf a fenntartóváltással kapcsolatban következetesen egy évről és egy éves tapasztalatokról beszélt, noha a szegedi egyetem sok más felsőoktatási egyetemmel együtt tavaly augusztus elsején állt át alapítványi működésre. Az idő rövidsége miatt a tapasztalatok levonásra kissé elsietettnek tűnik.

Hogyan lesz magasabb hallgatói létszám?

A modellváltás eszközt jelent az egyetemek jobb működése érdekében, nem gyógyírt. Még akkor sem, ha a kormánybiztos szerint belső erőforrásokat szabadított fel az alapítványi működés. Bizonyára nem a véletlen számlájára írható, hogy egyetlen szót sem ejtett a hazai egyetemek magánkézbe adását kísérő ellenvéleményekről, kritikákról, annak politikai egyensúlytalanságáról. Lakonikus tömörséggel arról beszélt, hogy a korábbinál lényegesen több pénzből gazdálkodhatnak az egyetemek, amelyek így kutatás-fejlesztési programok sokaságát indíthatták el. Noha a nagyobb finanszírozási összeg folyósításának az sem lett volna akadálya, ha az a huszonegy egyetem, amely alapítványi fenntartásba került, maradt volna állami fenntartásban.

Talányos választ adott arra a hallgatói kérdésre, hogyan vállalhatták az alapítványi egyetemek a magasabb hallgatói létszámot, miközben jelentős demográfiai visszaesés fogja jellemezni az előttünk álló éveket. A felsőoktatásban érkező korosztály létszáma 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint ma, miközben az egyetemek egymással harcolnak a diákokért. Stumpf szerint nem kell túlvállalniuk magukat az egyetemeknek a hallgatói létszám emelése terén. Noha ez már – tehetjük hozzá – megtörtént. „A színvonalból nem szabad engedni a bekerülésnél, ez a felsőoktatási intézmények érdeke is” – fogalmazott.

„Komoly feladat lesz a végzett hallgatók itthon tartása” – mondta el a szegedi hallgatói fórumon, amit azzal egészített ki, hogy amennyiben ez nem sikerül, komoly veszteség éri az országot és annak modernizációs folyamatát. Egyik válaszában hosszan kitért az alapítványi átalakulás viharos szegedi történéseire. Megemlítette, hogy itt volt a legnagyobb félelem az egyetemi autonómia sérülésének veszélye miatt, és utóbb itt alakult meg a legjobb kuratórium. „Ugyancsak Szegeden volt a legerősebb a sajtóvisszhangja a modellváltásnak” – tette hozzá a kormánybiztos.

Nincs intézményes garancia

Félrevezető módon idézte Szajbély Mihály irodalomprofesszor, szenátusi tag szavait a modellváltás értékelése kapcsán. A professzor volt a legnagyobb ellenzője az átalakulásnak, mégis ő volt az, aki utóbb elismerte, hogy jobb, ha az a kinevezett kuratórium irányítja a szegedi egyetemet, mint egy csőlátású minisztérium – idézte vissza a történteket Stumpf István. Az utalás az Innovációs és Technológiai Minisztériumra vonatkozik. A kormánybiztos nem tette hozzá, Szajbély Mihály idézett véleménye azzal a kiegészítéssel teljes, hogy a szegedi kuratórium azért elfogadható, mert elnöke az egyetem iránt elkötelezett Szabó Gábor prorektor. A gond az, hogy a kuratórium nem jelent intézményes garanciát a szegedi egyetemnek, mert mi történik akkor, ha változik az elnök és a tagok személye.

Szenátusi arányok

Nem ismer a kormánybiztos olyan törekvést, hogy csökkentsék az alapítványi egyetemek szenátusaiban a hallgatói önkormányzat mai 20-25 százalékos részaranyát. Ugyanakkor elismerte:

a hazai felsőoktatás szereplői között vannak olyanok, akik szerint csökkenteni kellene a szenátusokban a hallgatók számát.

A kormányra váró feladatnak nevezte Stumpf a PhD-hallgatók ösztöndíjának emelését, akik mindössze nettó 160 ezer forintot keresnek, és ezt munkavállalási tilalom egészíti ki. Úgy vélte, a jövőben az egyetemek önállóan dönthetnének a mai szabályok oldásáról. Igaz, hozzátette: a képzési idő alatt legjobb volna kizárólag a tanulással és a kutatással foglalkozni a PhD-hallgatóknak.

A modellváltás sikerét jelzi a kormánybiztos szerint, hogy amennyiben ma kérdeznék meg az egyetemek szenátusainak tagjait, kevesen lennének, akik úgy gondolnák, hogy vissza kellene menni alapítványiból állami fenntartásba. A kijelentést Stumpf István egyetlen érvvel sem támasztotta alá. A kérdés ebben az esetben leginkább az volna: milyen feltételekkel történhetne meg az visszaalakulás. Nem kizárt, hogy a jelenlegi, öt éves finanszírozási szerződés mellett egyáltalán nem volna ördögtől való a fenntartóváltás.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk