Szájer József egy évvel lemondása után is Schmidt Mária alapítványának kuratóriumában időz

Belpol

Szájer József vagy egy év elteltével sem mondott le kuratóriumi tagságáról a Schmidt Mária által vezetett közalapítvány kuratóriumában, vagy ha megtette, a Terror Háza múzeum főigazgatója nem intézkedett, hogy a lemondást jogszerűen bejelentse, mással pótolva a volt fideszes európai parlamenti képviselőt.

A civil szervezetek nyilvántartása szerint Szájer József jelenleg is tagja a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKTTKK). Ez a közhiteles tény alapvetően ellentmond az alapítvány egy évvel ezelőtt, 2020. december 4-én a Népszavának adott nyilatkozatának, miszerint „Szájer József a közalapítványban betöltött kuratóriumi tisztségétől megvált. Döntését nem indokolta.” Az ellentmondás feloldására az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Máriát kértük, aki nem válaszolt a Narancs.hu megkeresésére. A tagcserének nincs nyoma az alapítvány nyilvántartásában, sőt folyamatban lévő eljárás sincs bejegyezve. Mint megtudtuk, legutóbb 2018-ban hajtottak végre módosítást.

Ennek megfelelően a KKTTKK kuratóriumában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mellett továbbra is megtalálható Szájer József - Martonyi János, a Fidesz volt külügyminisztere, Kapronczay Károly történész és Lánczi András, a Századvég Alapítvány volt vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora társaságában. Szájer kuratóriumi tagságának nyilvántartás szerinti elevensége Schmidt Máriának a közalapítvány 2020-ról készült beszámolójának is ellentmond. Ebben közölte, kötelessége tájékoztatni a Kuratórium tagjait, hogy „egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról”.

Szájer szűnni nem akaró KKTTKK-s kuratóriumi tagsága egyezést mutat a volt fideszes képviselőnek a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumából való szintén elhúzódó és valótlan állításokkal szegélyezett távozásával. Ez a lemondási folyamat fél éven át húzódott, végül lapunk tényfeltáró cikksorozata után intézkedett a két alapító, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök Szájer leváltásáról.

Január végén írtuk meg, hogy az NGYSZA, a KKTTKK-hoz hasonlóan azt közölte, Szájer decemberben lemondott 1999 óta betöltött tisztségéről. Rákérdeztünk még akkor, mikor és milyen hatállyal tette meg, erre már nem érkezett reakció, ahogy Schmidt Máriától sem. Szájer lemondásával kapcsolatos dokumentációból hónapokkal később derült ki, azért nem érkezett válasz, mert az, az NGYSZA állításával szemben 2021. március 1-ig sem történt meg: Szájer csak cikkünk megjelenése napján fogalmazta meg tanúk előtt lemondását. Azok után, hogy az Edvi Péter által képviselt alapítvány még február 24-én is Szájer lemondását közölte, majd másnap, újabb kérdésünkre ismerték el, nem kaptak tőle magánokiratba foglalt nyilatkozatot.

Ha Szájer mégis lemondott, a KKTTKK vezetője kerül kellemetlen helyzetbe, ahogy Orbán és Kövér is. A törvény ugyanis az alapítványoknál 60 napot engedélyez a változásbejegyzés bejelentéséhez. Ha Szájer december 4-én már lemondott – mint írtuk, erről semmilyen iratot nem küldtek be az eltelt év során a civil szervezetek nyilvántartásába –, hozzávetőleg 300 napos késében vannak Schmidt Máriáék. Ennek következménye az, hogy a változásbejegyzési határidő túllépése esetén a bíróság az alapítókat 10 és 900 ezer forint közötti bírsággal sújthatja. A közalapítványt nem fogja földre teperni a legmagasabb bírság sem, a kormány ugyanis folyamatosan tolta bele az állami támogatást: 2020-ban 5 milliárd forintot kapott feladatai elvégzésére (ami igaz, 1,5 milliárddal szerényebb előző évi apanázsnál). Ebből jutott a Terror Háza Múzeum gyűjtemény fejlesztésére, műtárgyvédelemre, tudományos ismeretterjesztésre, rendezvényekre, a Puskás Múzeum előkészítésére, de összességében sem volt elég a nyereséges működéshez, 74 millió forint mínusszal zárt. Schmidt Mára egyébként egymaga is ki tudná fizetni a bíróság esetleges bírságát: 2020-ban 58 millió forintos juttatásban, havonta 4,6 millió forintban részesült főigazgatóként, a kuratórium tagjai összesen 13 millió forintban.

A KTTTK célja gondoskodni a magyar és közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatásáról és elemzéséről, különös tekintettel az 1917-től napjainkig terjedő időszakra, a diktatúrák történetére és a magyarországi viszonyokra. Huszonegy évvel ezelőtt vásárolta meg az Andrássy út 60. számú épületet, hogy a magyar történelem két véres korszakát, a nyilas és a kommunista terrort bemutassa. A Terror Háza Múzeum 2002 februárjában nyitott Schmidt Mária főigazgató vezetésével.

Szájer Józsefet 2016-ban választották a KKTTKK kuratóriumába, 2020. november 29-én mondott le európai parlamenti képviselőségéről, arra hivatkozva, hogy a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Két nappal később elismerte, hogy november 27-én részt vett a belga járványügyi szabályok megszegésével tartott brüsszeli szexpartin, amelynek a rendőrség vetett véget. A képviselő hátizsákjában kábítószert foglaltak le, amiről Szájernek, állítása szerint nem volt tudomása és nem is fogyasztott belőle.

A botrány hatására Szájer gyorsan szabadult meg közéleti, tudományos tisztségeitől. Elsőként a Fideszből lépett ki a botrány negyedik napján, majd soproni díszpolgári címétől vált meg, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címéről december 7-én mondott le – tudtuk meg januárban az egyetemtől. Schmidt Mária cikkünk megjelenéséig nem válaszolt arra vonatkozó kérdsésünkre sem, mikor fogják hivatalossá tenni Szájer lemondását.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.