"Erkölcsi jóvátételt jelent
az ítélet, mert egy tisztességesen leélt élet után, hatvanhét évesen úgy hoztak hírbe, hogy életemben tíz forint elvételéhez sem tapad a kezem" - nyilatkozta Szabó Iván volt pénzügyminiszter. "Teljes győzelmet arattunk" - tette hozzá ügyvédje, Tóth László.
Pallag László június 9-i sajtótájékoztatóján ismertette az olajbizottság előző napi zárt ülésén elhangzott Nógrádi Zsolt-féle beszámolót, amely szerint Pintér Sándor, Lezsák Sándor (MDF), Zsiros Géza (ex-FKGP) és Szabó Iván is "érintett" olajügyekben. Nógrádira hivatkozva Pallag azt mondta: Szabó Iván biztosította a pénzügyi hátteret a szőkítéshez. (Lásd: Szőkített ciklon, Magyar Narancs, 2000. június 15.) Polt Péter legfőbb ügyész már a parlament augusztusi rendkívüli vitanapján bejelentette: a Nógrádi-vallomás alapján a közszereplőkkel szemben indított nyomozást az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette, Nógrádi ellen pedig hamis vád miatt eljárást kezdeményezett.
Pallag László nem jelent meg a békéscsabai tárgyaláson, hiszen az olajbizottság ugyanezen a napon hallgatta meg az egykori rendőri vezetőket. Keresetében Szabó Iván Pallag valótlan állítása és személyiségi jogainak megsértése miatt egymillió forint nem vagyoni kár megítélését kérte a bíróságtól, emellett azt, hogy tiltsák el a kisgazda politikust a további jogsértéstől. (A volt pénzügyminiszter az esetleg megítélendő összeget jótékony célra kívánja fordítani.)
A tárgyaláson
Tóth László, Szabó Iván jogi képviselője azt bizonygatta: Pallag minden valóságalapot nélkülöző nyilatkozatával kétséget kizáróan megsértette megbízója személyiségi jogait. Az olajbizottság elnökének védője mindezt elismerte, de többször is hangoztatta: Pallag László olyan közérdekű információk birtokába jutott, amiket nem hallgathatott el a nyilvánosság elől, és alkotmányos kötelezettsége teljesítése közben nem lehetett tekintettel arra, hogy ez jó-e minden közszereplőnek. Tompos kiemelte: Pallagot nem vezette egyéni érdek, sőt az ellen cselekedett, mivel az érintettek polgári peres ügyeket indíthattak ellene.
Az ügyvédnő eljárásjogi kifogásokat is tett: szerinte Pallag kijelentéséért Szabó Ivánnak nem a képviselőt, hanem Nógrádi Zsoltot, az Országgyűlést (mint a politikus munkáltatóját) és a sajtótájékoztatóról tudósító médiumokat kellene perbe hívnia. Tompos megjegyezte: 1992 decemberében dokumentumok sorában jelezték az olajos bűncselekményeket Szabó Iván pénzügyminiszternek az MDF-frakció Monopoly csoportjának tagjai.
"Sem az ügyvédnő, sem Pallag képviselő úr még arra sem vette a fáradságot, hogy utánanézzen: 1992 végén nem ügyfelem, hanem Kupa Mihály volt a pénzügyminiszter. Szabó Iván csak 1993 márciusától töltötte be ezt a posztot. Megbízóm ennek a tudatlanságnak az áldozata. Másrészt: minden országgyűlési képviselőnek a saját kijelentéseiért magának kell vállalnia a felelősséget, és ez alól nem lehet megbízatására hivatkozva kibújni" - érvelt Tóth László ügyvéd. Szabó Iván kifejtette: a bejelentés után az emberek az utcán és rendezvényeken kérdezték tőle: mi az igazság? Több névtelen telefont és levelet is kapott. (Az egyik anonim levelezőlap írója például azt tudakolta, hogy az olajszőkítésből szerzett pénzt miért adta tovább Csintalan Sándor szocialista képviselőnek.)
Nógrádi Zsolt egyébként olajbizottsági tanúvallomása után egy hónappal az RTL Klubban elmondta, hogy a testület előtt arról beszélt: 1992 legvégén a pénzügyminiszter biztosította a háttérből az olajügyleteket. Tompos Judit a tárgyaláson pontosítani igyekezett: szerinte Nógrádi szlengben fogalmazott. Valójában azt akarta mondani, hogy az illetékesek nem tettek meg mindent az olajozás megakadályozására. Szabó Iván erre így reagált: pénzügyminiszterként semmilyen hitelfolyósításra nem bírhatta rá az akkor többségben lévő állami bankokat, azokat ugyanis az ÁV Rt. felügyelte, Boros Imre jelenlegi Phare-miniszter vezetésével. A gázolaj és a háztartási tüzelőolaj (hto) közötti árkülönbség megszüntetését pedig elsősorban szociálpolitikai megfontolásból vetették el. (A hto és a gázolaj árát Bokros Lajos pénzügyminisztersége alatt egységesítették.)
A bíróság Tompos Judit
egyetlen bizonyítási indítványát sem
fogadta el. Javaslatai között szerepelt Körösi Imre egykori parlamenti képviselő tanúmeghallgatása éppúgy, mint Bencze József vámparancsnoké. "Indítványaim elutasítása jelzi: nem cél az igazság kiderítése" - mondta az ügyvédnő, aki a bíróság előtt a nem vagyoni kártérítésre célozva megjegyezte: a közfeladatokat ellátó politikus nem felelhet magánvagyonával a cselekedeteiért.
A Békéscsabai Városi Bíróság nem így látta: első fokon megállapította a személyiségi jog megsértését, Pallag Lászlót eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá 500 ezer forint nem vagyoni kár és 31 ezer forint perköltség megtérítésére kötelezte. (Október elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon 1,25 millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte Pallagot; a felperes Pintér Sándor volt.)
Két nappal az ítélet után Pallag László a bíróság szégyenének nevezte a történteket, és kijelentette: minden jogi fórumot felhasznál igaza érvényesítésére. "Egy országgyűlési képviselő szólásszabadságát nem lehet korlátozni" - érvelt lapunknak az olajbizottság elnöke, aki úgy véli: az utóbbi idők kisgazdabotrányai, valamint az általa vezetett bizottság munkája között nincs összefüggés.
Bod Tamás
A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság az alábbiak közlésére kötelezte lapunkat:
Helyreigazítás
A MaNcs című lap 2000. március 2-i számában, a Méreg a légben című cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Dorogi Égetőműből kikerülő salaktonnák a helyi talajvizet már megmérgezték, valamint azt is, hogy a "dorogi égetőmű bűzlik".
